Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-02 / 31. szám
4 Független Budapest Városi temetkezési vállalat. Győr város egyik közgyűlésén elhatározta, hogy temetkezési vállalatot létesít, mert a vállalatok tulmagas árai sérelmesek különösen a szegényebb néposztályra. A közgyűlési határozat végrehajtását azonban a tanács az anyag- beszerzések nagy nehézsége miatt elhalasztottá. A tanács elé azonban újabb panasz került, mely szerint a három győri vállalat egy legegyszerűbb temetésért 150 koronát kért s az egyik még a hatósági figyelmeztetésre sem volt hajlandó az árból engedni. E panasz alapján a tanács Éberth Géza tanácsnok javaslatára utasította a mérnöki hivatalt, hogy 15 nap alatt rendezkedjen be a legegyszerűbb temetések ellátására. A prágai, villamos tarifát emel. A prágai villamosvasút augusztus elsejével fölemelte a tarifáját. A szakaszjegy augusztus elseje óta 1G fillér, a vonaljegy 24 fillér, este. tiz óra után pedig minden jegy kivétel nélkül 30. fillér. Macskaadó. Berlinből jelentik: A Lokalanzeiger közli, hogy a striegaui városi képviselőtestület elfogadott egy határozati javaslatot, amely megadóztatja a macskákat. A javaslat szerint október elsejétől kezdve minden egyes macska után évi tiz márka adót kell fizetni. Csak egy hajszálon függ a csecsemő élete, ha emésztése nincsen rendben. Éppen ezért ne mulasszon el gyermekének idejekorán Nestlé-lisztet .adni, ami által a jövőre nézve magát csak súlyos fájdalmaktól óvja meg. Próbadobozokat és tanulságos röp- iratot a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég. Wien, I., Biberstrasse 71. ERZ ÁRMIN FIAI Budapest, IX., Soroksári-út 76. sz. Magyar- és olasz szalámigyár. ------Ak i igazán jó és ízletes szalámit akar venni, az kérjen HERZ-szalámit! Ezen legjobb hirnéviiek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrangú húsból készül. Csak az valódi HERZ-féle szalámi, melynek rúdja ólom pecséttel I van ellátva, melyen a gyár védjegye látható, amire úgy rudakban, mint a felvágott állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. — Kapható majdnem minden jobb csemege-, fűszer- es hentesüzletben. ---------------------BA YREUTH* ÉS* A WAGNER-SZÍNHÁZ A BAyREUTHI WAGNERÓELCU ADÁSOK MEGISMERTETÉSE IRTA DR. FALK ZSIGMÖND E FÜZETNEK ÁRA 40 FILLÉR Telefon : József Ämon Antal i 3-85. 9 0 es Fias útépítési, csatorna- és beton- j-W építési vállalat :: I Budapest, Vili., Futó-utca 10. ! A SÖNTÉSTŐL A RIVALDÁIG REGÉNy. IRTA DR. FALK ZSIGMÖND Jobbágy Miklós háromszínű címlapjával és ifjabb Kamp is János illusztrációival díszített mű, mely már (apunkban is megjelent, az EKE könyvkiadó társulat kiadásában kap» ható fűzve 2 korona 40 fillérért és kötve 3 koronáért. A konjunktúra. Minél tovább tart a háború, annál inkább beigazolódik, hogy a háborús konjunktúra annyi munkaalkalmat teremt, hogy minden gyár, minden ipari vállalat olyan bőségesen van ellátva megrendeléssel, bog}- a munkanélküliség ma teljesen indifferens fogalommá vált. Nemcsak a hadfelszerelési ipar van teljes mértékben foglalkoztatva, hanem minden iparág fényesen dolgozik teljes üzemmel. A háború elején csak azok a vállalatok foglalkoztatták munkásaikat éjjelnappal, amelyek a hadsereg részére dolgoztak, mig ma minden iparág kihasználja üzemét, a luxusipar ép ügy dolgozik, mint a puskaporgyár. Természetes, hogy a legnagyobb forgalmat mégis azok az iparvállalatok érik el, amelyek a hadsereg részére -dolgoznak. A háború alatt a legfontosabb érdekek a hadsereghez fűződnek, a legfőbb gondját az államnak az képezi, hogy a hadseregét jól felszerelve küldje a csatatérre. A hadfelszerelési cikkekben mutatkozó nagy fogyasztás, abnormális szükséglet kifejezésre is jut minden olyan gyár vagy kereskedelmi vállalat mérlegében, melynek a hadügyi kormánytól van megrendelése. így első sorban a vas és vasipari gyárak üzletmenetén jut a háborús konjunktúra kifejezésre, mert a vasgyárak, mint a hadsereg egyik legnagyobb szállítói, borzasztó produkciót mutatnak fel a háború alatt. A vasgyárak a magyar és osztrák monarchiában mar a békés időben is kielég ;itően dolgoztak, de üzemük aránylag többet produkált a háborús évek alatt, mint ! 2—3 évvel ezelőtt. A nagy osztrák és magyar • vasgyárakról egy kis statisztikát készítettünk, amelyből üzemük minden ágára következtetés vonható: Prágai vasipar: 1915 ■ 1914 1913 Gyártás.................mill. ram. 22 V* 29-2 30-7 Tiszta nyereség . » К 9'4 3-2 15-09 Ingók és ingatlanok -» » 34-2 52-4 52-9 Osztalék .... °/0 24 8 38 Riinamurányi: Gyártás ..... mill. mm. 9-4 13-4 13-9 Tiszta, nyereség . ,» K' 6-6 7*7 9-6 Ingók és ingatlanak » » 62-1 61-5 50-9 ■ Osztalék . ... °/o 17 5 19 Akárhány vasipari vállalat 1915. december 31.-ével lezárt mérlegének adatait csoportosítanánk igy, az eredmény, a végső következtetés nem változna. A gyártás mennyisége nem éri el az ugyancsak igpn erős 1914. évi produkció számszerinti összegét, azonban az előállított cikkek értéke felülmúlja a megelőző év produktumainak értékét, mivel a termelés a magasabb munkabérek és a dráguló nyersanyagárak miatt automatikusan költségesebb lett és ez a magasabb termelési költség kifejezésre jutott a kész gyártmányok árában. Ha a vasipar mellett bármelyik iparágról készítünk ilyen háborús összeállítást, ugyanazt a képet kapjuk, mint amilyen a prágai vagy rimamurányi vasipar mutatnak. A termelés a második háborús évben épen úgy igyekezett kihasználni a gyárak üzemét, mint a háború kitörésekor, azonban nem mindenhol érhette el a gyártás mennyisége a megelőző év mennyiségbeli hozadékát. Érmek oka a nyersanyag hiányban és a csökkenő munkáskézben keresendő. Ellenfeleink blokádja folytán ugyanis a nyersanyagbehozatal nagy nehézségbe ütközött, sőt majdnem teljesen lehetetlenné is vált s ezért első sorban és legfőkép a saját nyersanyag készletünk földolgozására szorítkoztak gyáraink. Ha az internacionális kereskedelem nem találkozott volna annyi akadállyal, a produkció még nagyobbb arányokban fejlődhetett volna. A szakmunkások száma is folytonosan csökkent az újabb és újabb behívások által. Bármennyire is kímélték a munkásokat és kivonták a katonai szolgálat alól, azonban olyan arány- ban őket felmenteni nem lehetett, hogy minden gyár a bábom előtti munkáslétszámmal dolgozhasson. A háborús konjunktúra azonban az itthon maradt munkásokat erősen foglalkoztatta, nagyobb keresethez juttatta. Szinte észrevétlenül suhant el fejünk fölött a második háborús év s ezzel a háború egy újabb fázisába kerültünk bele. A konjunktúra a nagy erőfeszítés harmadik évében még erősebb lesz, még nagyobb intenzivitást fog kifejteni s igy á konjunktúra még több munkaalkalmat fog teremteni, mint az első két háborus esztendőben. Domány Gyula. * Két év. Második évfordulójához jutott a háború, s ma még hevesebb a küzdelem minden fronton, mint amikor megindult a háború. Ebben a nagy és feneketlen khaoszban gazdasági életünk tökéletesen megállta a helyét. Nem a bankok fényes osztalékában vagy üzleti eredményében látjuk és keressük gazdasági alapunkat, hanem a minden rázkódtatástól ment gazdasági életünk mutatja, hogy termelési erőink és tényezőink nagyszerűen dolgoztak együtt, miáltal legyűrtünk minden akadályt, mely a háborus gazdasági élet válságához vezetett volna. A háború egész két éve alatt a háborus konjuk- tura minden vállalatot megfelelő megrendeléshez juttatott. Munkásnyomor a háború alatt nem volt, mert a drágaság arányában a munkások kereseti viszonyai is javultak. Fizetésképtelenség alig lordul elő, mert az árút igen kedvező feltételek mellett lehet értékesíteni. Tőkehiány nem mutatkozik, sőt a pénzbőség akkora, hogy ma jóval alacsonyabbak a kamattételek, mint normális viszonyok idején. Betételvonás a bankoktól nincs, hanem ezzel szemben otyan nagy a pénzforgalom, annyi pénz cirkulál a forgalomban, hogy a bankok és takarékpénztárak betétei jelentős emelkedést mutatnak a háború alatt. Mindezek a körülmények reménnyel töltenek el bennünket, hogy amíg a ' ránkkényszeritett háborút dicsőségesen és győzelmesen be nem fejezhetjük, gazdasági életünk jól megállja a helyét. A pénzigények. Teljesen üzlettelen a pénzpiac's Így a pénz ára nem változik. Kereslet egyáltalában nem mutatkozik s ezért a magánkamatláb sem nálunk, sem pedig bécsi piacon nem mutat lényeges eltérést a múlt heti jegyzéshez képest. Még a közeledő ultimo sem idézett elő nagyobb keresletei, mert a forgalom ma hitelpapírokra egyáltalában nem támaszkodik, minden üzlet alapja a készpénz. Úgy látszik, a háború folyamán már nagy hiteligényektől tartani nem kell. * A betétmozgalom A pénzintézetnk most készítik félévi mérlegüket s annak adatait összehasonlítva, igen érdekes eltéréseket állapítanak meg a múlt évi mérleg- számadataival szemben. A leglényegesebb eltérés a váltóállománynál és a betétnél mutatkozik. Az elmúlt félév igen kedvezett a bankók betétüzletének. A forgalomba került újabb és újabb pénztömegek a kereskedelmi forgalomban nem tudtak elhelyezést találni s ezért a pénzintézetekhez kerültek, ahol a takarckbetét- állományt növelték. Egyelőre nincs pontos adatunk arról, hogy a negyedik háborús félévben milyen arányú volt a betétemelkedés a magyarországi pénzintézeteknél, de az általános gazdasági helyzetből könnyen vonható következtetés. Az elmúlt félévben került kibocsátásra a negyedik' hadiköicsön, amely a takarékpénztárak betéteit alig vette igénybe, dacára annak, hogy a kölcsön összege majdnem két milliard korona volt. Figyelembe kell továbbá venni, hogy
