Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-02 / 31. szám
о Független Budapest város a belügyminiszter kezdeményezésére csak a legutóbbi időben kezdette el azzal az intézkedésével, hogy a főváros több helyén, sőt a főváros környékén is ambulatóriumokat létesített a venereás bajban szenvedők ingyenes gyógykezelésére. Hogy ezeken az ambulánciá- kon hány beteg jelentkezik, arra nézve pontos statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésünkre, de az ismeretes, hogy általában véve az ambulánciákon nem jelentkezik annyi beteg, mint amennyire számítottak. Hogy hol van itt a baj, azt az illetékes szakembereknek kell megállapítanak és a tapasztalatok alapján meg kell tenni a szükséges intézkedéseket még akkor is, ha azok újabb áldozatokat kívánnának a hatóságtól. Az az áldozat ugyanis, amelyet a hatóság ezen a téren hoz, nem vész kárba, busásan megtenni a maga gyümölcsét aránylag elég rövid idő alatt. A harmadik veszedelem, amelyről szólni kívánunk : az alkohol. Ennek az emberi szervezetre oly káros méregnek a hatása szintén régóta ismeretes ; régebben alakult már meg az alkohol elleni liga, de mindezideig valami nagy eredményeket az alkohol elleni küzdelem terén nem sikerült felmutatni. Örömmel olvastuk, hogy a szociálpolitikai ügyosztály új tanácsnokának programmjában az alkohol ellen való védekezés nehéz munkája is benn van. Ha ez tényleg megvalósul és nagyobbszabású akció indul meg ebben az irányban, ezer és ezer munkáskéz lesz megmenthető a társadalom számára. Most, amikor a megélhetés nehézségei amúgy is nyomják különösen a szegény- és középosztályt, talán ez volna a legalkalmasabb idő megértetni az emberekkel, hogy a szintén mind jobban dráguló alkohol fogyasztása nemcsak hogy nincs semmi jó hatással az emberi szervezetre, hanem határozottan ölő méreg. Szép és nemes munka vár a hatóságra a gyermekvédelem terén is. Szándékosan beszélünk gyermekvédelemről, mert hiszen az anyja részéről kellő gondozásban nem részesülő csecsemőt a hatóságoknak épen úgy védelmébe kell fogadnia, mint a már seT'dültebb gyermeket, aki kellő felügyelet és vezetés nélkül a társadalomnak hasznos tagja nem igen -lehet. A csecsemővédelem szempontjából hasznos kezdeményezés a főváros közgyűlésének az a határozata, amelylyel lehetővé tette a hatóság kezelésében csecsemőkórház létesítését. Ha ezen az úton haladunk tovább, bizonyára csakhamar örvendetes javulás fog beállni Magyarországnak eddigi szomorú gyermekhalandósági statisztikájában. Nagy fontossággal bir az árván maradt gyermekek megfelelő elhelyezése is, különösen a mai viszonyok között, amikor a háborúban annyi gyermek vesztette el a kenyérkereső csa- ládfentartót. A főváros néhány árvaháza a rendes (viszonyok között sem képes befogadni az árvaházi ellátásra szoruló gyermekeket. A mostani rendkívüli viszonyok elsősorban is szükségessé teszik a meglevő árvaházak kibővítését, de még ennek végrehajtása után is fenmaradt az a kérdés, hogy az árvaházakban elhelyezést nem találó árva gyermekeket nem lehetne-e jószivű emberbarátok nevelésére bízni, akik bizonyos, megfelelő tartásdíj ellenében gondoskodnának arról, hogy az árvák új otthonra találjanak. Mindezek csak odavetett eszmék, amelyek mindegyike megérdemli, hogy azokkal külön is foglalkozzanak a hatóság illetékes körei. Akár véget ér hamarosan a mostani nagy öldöklés, akár nem, ezeknek a kérdéseknek a megoldása már annyira előtérbe tolult, hogy azok elől egyszerűen kitérni, vagy megoldásukat kicsinyes huzavonával halasztani nem lehet. Remélhető, hogy a nyári pihenés után, amint a főváros új munkálkodása megindul, ezek a kérdések is napirendre kerülnek és sikerülni fog az embermentés munkájában is valami nagyot és nemeset alkotni. A fővárosi kölcsön nagy sikere. — 136 milliót jegyeztek. — A főváros kölcsönének jegyzése óriási sikerrel végződött. Az a tény, hogy a 80 millió koronás kölcsönre 136 milliót jegyeztek, minden másnál fényesebb bizonyítéka annak, hogy a főváros pénzügyi biztossága, megbízhatósága minden kétségen kívül áll. S nemcsak a pénzintézetek ismerték ezt el, — hiszen nekik kötelességük ezt hivatalból tudni, — hanem a nagy- közönség is. A főváros kölcsönére jegyzők között vannak magánosok, kistőkések és nagytőkések egyaránt, azonkívül szépen kitettek magukért a vidéki városok, igy bizonyítva be a fővárossal való teljes szolidaritásukat. A siker tehát határozottan nagy, hiszen a legvérmesebb reményüek sem voltak elkészülve arra, hogy a kölcsönjegyzők jegyzését ötvenkilenc százalékra fogják redukálni. A közönség valósággal kapott az alkalmon, ami természetesen nem is csoda, hiszen a főváros kölcsönkötvénye a legkedvezőbb jövedelmezőséget biztosítja. Belátta mindenki, hogy a mai viszonyok között kedvezőbb tőkebefektetést el sem lehet képzelni a főváros kölcsönénél, ityenformán aki csak tehette, fővárosi kölcsönkötvényt vásárolt. S ez a siker szolgáljon Útmutatóul a fővárosnak a jövőre vonatkozólag. A főváros most tapasztaltatta, hogy a közönség impozáns módon mellé állt. Ha mások volnának ma a viszonyok, ha a kölcsönt jobban lehetett volna ajánlani, nem ilyen túljegyzés történt volna, hanem sokszorosan nagyobb. Éppen ezért, ha a főváros a jövőben pénzt akar szerezni a maga jövedelmező és közhasznú beruházásainak fedezésére, csak forduljon bátran a közönséghez. Az a közönség, amely elfogulatlanul ítéli meg a főváros munkáját, nem hagyja cserben a a városát. S hogy ezek vannak többségben Budapesten, azt tévesen bizonyítja a főváros kölcsönének páratlan sikere. Huni t i ft /"Я fi/Я kötvények a legelőnyö- l*sebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12. MAGYAR BELGA FÉMIPARGYÁR RT. BUDAPEST, IV., HUNGÁRIA-KÖRUT115. SZ. TELEFON: 103-50. Keskenyvágányu vasutak nyomjelzése, építése és anyagok szállítása. Állandó nagy raktár. Eladás. Bérlet. Költségvetés díjtalan. Akció a maximális ár ellen. — A sertésbizományosok elmaradt haszna. — A budapesti hentesek tudvalévőén akciót indítottak aziránt, hogy a kormány az élősertésnek Budapestre, a ferencvárosi vásárra megállapított 7 korona 24 filléres árát emelje föl 7 korona 80 fillérre, mert különben a sertés nem jön fel Budapestre. A hentesek maguk kénytelenek vidékre menni vásárolni, ami kényelmetlen is, rossz is, mert hiányzik a megfelelő szervezetük. Ezt az akciót most leleplezik vidékről. A szegedi husiparosok mozgalmat indítottak a maximális ár fölemelése ellen, azt állítva, hogy az árfölemelés csupán a budapesti sertés bizományosok érdeke, akik az uj rend mellett nagy jövedelemtől esnek el, mert nem ők közvetítik a sertést. Amig a ferencvárosiak — mondják a szegedi husiparosok — azon siránkoznak, hogy alacsony a maximális ár, addig egyik osztrák sertéskereskedő cég hájjal csalogatja a st.-marxi vásárra az eladókat. A bécsiek jobban tudnak számolni vagy talán kevesebb haszonnal is beérik. A piacokról a sertések eltűnése, valamint a bizományosok mozgalma mindenesetre szo- moruizonykéka egyesek hazafias érzésének. A háború első hónapja óta minden téren csak az őrült áremelést tapasztaljuk, amely már teljesen tönkreteszi azokat, akik az ország föntartása érdekében nem a harctéren, hanem az itthoni fronton szolgálják a háborút. A szegedi husiparosok körében is mozgalom indult meg és ugylátszik országos arányúvá akarják fejleszteni. A szegedi husiparosok az irányban szervezkednek és kérik csatlakozásra a vidéki kartársakat, hogy emeljék föl tiltakozó szavukat a maximális ár fölemelése ellen. Ha a ferencvárosi árakat hét korona 80 fillérre emeli a kormány, annak bizonyosan az lesz a következménye, hogy oda koncentrálódik az élőállat fölhajtás és a vidéki piacok maradnak üresen és a vidéki közönség marad áru nélkül. A ferencvárosi piacról elmaradt fölhajtás ügyében egyébként egy szakember a következő felvilágosítást adta nekünk: — Föltétlenül az árak maximálása az oka, hogy üres a piac, mert ha figyelembe vesz- szük, hogy azelőtt nyolc, nyolcnegyven volt az élő sertés ára, melyekből a levonások is az eladóra kedvezőbben történtek, mint most, úgy a 6 korona 80 filléres maximális ár érzékenyen éri a spekuláció zsebeit. Egy azonban bizonyos, hogy a pár napos, úgyszólván felhajtás nélküli állapotok már néhány nap múlva meg fognak változni, még pedig előnyösen, a közönség érdekeinek megfelelően s természetesen, a maximális árak és rendeletek érintetlenül hagyásával. A sertésnél ugyanis más a helyzet, mint a vágómarhánál. A marhát ugyanis hosszú ideig lehet tartani, mint ahogy a spekulánsok tartani is szokták s ha a. marha annyira bírja a várakozási időket, hogy egyes szállítmányok kétszer is megjárják a vidéket, vagy a pesti marhavásár csarnokait, mig eladásra kerülnek ; nem igy áll azonban a helyzet a sertésnél, mert a hizlalt sertés nem bírja a várakozási időt, a hizlalt sertés nem eszik s mihelyt a sertés az evést beszünteti, a sufya is csökken. így tehát minden spekuláció hiábavaló lesz, mert előbb vagy utóbb a most visszatartott sertéseket kénytelenek lesznek vásárra vinni s inkább előbb, mint utóbb, mert a hizlalt sertést minél később viszik árúba, annál kevesebb lesz a sertésnek az. értéke. Itt említjük meg, hogy a szegedi húsiparosok mozgalmát a városi tanács is pártolja, amennyiben táviratilag kérte meg a kormányt a mai maximális árak meghagyására. ШЛ1 П FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. W flLiU Gyüjtötelepek a székesfőváros minden részében. —- Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
