Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-26 / 4. szám
Független Budapest 3 itt van a kormány képviselője, akinek tudnia kell, hogy ki az, aki a szállítási igazolványokat kiállítja. Kiszely miniszteri osztálytanácsos helyeslőén bólogatott a fejével, majd kijelentette, hogy a szállítási igazolványok kiállítása nagy lelkiismeretességgel, korrekt pontossággal történik. De ha hiba történik; ő majd utána fog nézni, megfogja vizsgálni s talán mondott még egy pár ilyen szokásos «megnyugtató» kifejezést. Azt azonban, hogy a szállítási igazolványokat Hol állítják ki, nem mondotta meg-. Konstatálni kell, hogy Szabó vásárigazgatónak volt helyes az információja, annak ellenére, hogy néni a kormánytól, hanem a ^hentesektől szerezte, mert a bécsi lapok december 5-én már közölték, hogy a szállítási igazolványok kiállítását, illetve szétosztását az osztrák kormány magának tartotta fönn.. Ilyenformán csakugyan Becsben adjak a szállítási igazolványokat, és nem Budapesten. Ezek után lehet helyeselni Vázsonyi álláspontját — elvben, de a gyakorlati utón a köz- élelmezési osztályt kell,, követni s azokat, akik aggodalmukat fejezték ki a maximálás fölött. Hírek a városházáról. A legközelebbi közgyűlés. A főváros legközelebbi közgyűlését az eddigi tervek szerint csak február hónap utolsó hetében fogják megtartani. A lisztösszeirás eredménye. A közélelmezési-'ügyosztály ma már ismeri a. budapesti liszt- összeírás teljes adatait, ezek azonban — különböző okoknál fogva — nem valók a nyilvánosság elé. Annyi mindenesetre tény, bogy Budapest lisztellátásáról a kormány kötelessége gondoskodni. Mert már a kormány is ismeri a Budapestre vonatkozó összes adatokat s igy a városra nem marad más feladat és kötelesség, minthogy folytonosan sürgesse és figyelmeztesse a kormányt Ígéretének pontos megtartására. A vágóhídi vér földolgozása. Megírtuk, hogy a vágóhídi munkások szerződést kötöttek egy uj vállalattal, hogy a vágóhídi vért — amely a munkások mellékjövedelme — tálankint 22 fillérért a vállalatnak fogják eladni hat éven keresztül. Az uj vállalat már megalakult «Első magyar vértakarmánygyár részvénytársaság» címen 250.000 korona alaptőkével. Az igazgatóság tagjai: Kaffka László nyugalmazott államtitkár, Baross Gyula, a Löbl József és fia cég beltagja, Deutsch Sándor csontgyári igazgató, Vámos Jenő állatorvos és Lukács Aladár Aladár állatorvos. PÉNZ ÉS HITEL Húsz milliárd betét. A magyar és osztrák monarchia gazdasági helyzetére igen jellemző az a számadat, amely a két ország betétállományaira vonatkozik. A bábom kitörésekor ugyanis, 1914. július elsején a monarchia pénzintézeteiben kezelt takarékbetét, csekk- és folyószámla betétetek összege 17 milliárd volt. Ez az összeg a másfél éves háború alatt 3 milliárd koronával 20 milliárd koronára emelkedett. A betétmqzgalom alakulása a háborús hónapokban arra vall, hogy ideális gazdasági helyzetünk a háború alatt. Mindaz a félelem és aggodalom, melyet háború előtt a háborús gazdasági élettel szemben tápláltunk, nem volt jogosult és szerencsére minden alap nélküli. Figyelembe kell vennünk:, hogy 3 milliárd betétemelkedés másfél óv alatt milyen tekintélyes összeget képvisel, amikor az egész betétállomány csak 17 milliárdot tett ki. Ennek az összegnek majdnem busz százaléka az a 3 milliárd, amellyel egy és fél év alatt nőtt a megtakarított tőke, holott más időkben 12—15 év kell ahoz, bogy a két ország takarékbetétben legalább egy milliárd koronát tegyen félre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a háborús hónapok fölötte kedveztek a takarékbetét - gy űjtésnek. Nagy volt állandóan a pénzforgalom, a termelők hihetetlen árakat tudtak elérni, s c tőkefölöslegek gyiimöl- csöztetésére a bankokba jutatták el. A tezaurá- lá.s tehát igen kis mértékű lehet, mert nagyarányú pénzeldugdosás nem is képzelhető ott, ahol 18 j hónap leforgása alatt három milliárd koronát takarékbetét gyanánt elhelyeznek. Érdemes volna azt is tudni, hogy a 3 mii- j bárdiból mennyi esik reánk és mennyi Ausztriára. Nem. estink túlzásba, ha ennek kél: harmadát tesszük Ausztriára és egy harmad részét, tehát kerek egy milliárd koronára becsüljük a magyarországi pénzintézetek betétállományának a bábom alatti emelkedését.. Magyarország takarék- 'betét állománya öt milliárd volt a bábom kitörésekor, tehát másfél év alatt ez az állomány busz százalékkal emelkedett. A Pénzintézeti Központ. Van-c szükség- a Pénzintézeti Központra, vagy pedig alapítása teljesen fölösleges: ez ma a gazdasági élet egyik legaktuálisabb kérdése. Ha figyelembe vesszük, hogy hány pénzintézet van Magyarországon, s hogy milyen nagy az ala- j pitási szabadság' nálunk, akkor a Pénzintézeti Központot sürgős és szükséges alapításnak kell hogy Ítéljük. A magyarországi pénzintézetek száma ugyanis az utolsó fiz évben az össztőkével állítva párhuzamba, ezt a képet adja: i Év Pénzinézetok szám Össztőkéje K. i 1905 4543' 772,108,000 1 1906 4813 899,946.000 1907 5031 1,009,425,000 1908 5166 1.048,261,000 ■ 1909 5804 1,118,729.000 1910 5516 1,329,207,000 1911 5832 1,613,144,000 Ebből a kis táblázatból kitűnik, hogy í Magyarországon 7 év alatt, 1905-től 1911-ig több, mint 1300 pénzintézet alakult. Igen egyszerű a felelet arra a kérdésre, volt-e ezekre j a bankokra szükség? Д magyar hitelélet fej- j lődése nem tette szükségessé, hogy 1300 pénz- í intézet alakuljon nálunk 7 év alatt, s ha i egyelőre a 'Pénzintézeti, Központ egyebet nem is tud elérni, csak azt, hogy újabb bankok alakulását meggátolja, már akkor is szükség van rá. Közgazdasági szempontból tehát a Központ felállítását ellenezni nem szabad. A drágaság’. Annyiféle szempontból világították már meg a drágaság kérdését, hogy uj momentumot alig lehet a témába belevinni, | azonban ismételten rá kell mutatnunk arra a körülményre, hogy a magánhivatalnokok helyzete a drágaság miatt elviselhetetlen. Minden munkaadónak, legyen az iparos, kereskedő, vagy bankár, be kell látnia, hogy amikor az áremelkedés miatt az ő jövedelme gyarapodik, vagyona nő, ugyanakkor alkalmazottainak is biztosítania kell azt a magasabb jövedelmet, melyet a drágaság úgyis elnyel. A magánhivatalnokok helyzete súlyos, mert nem elég, hogy aránytalanul többet kell ma dolgozniok, mint normális viszonyok idején, még anyagi gondokkal is küzdenek. Ezen a tarthatatlan helyzeten változtassanak a nagy bankok mielőbb és ne 15—20 koronás h túli segélyeket osszanak iszét a hivatalnokok között, hanem a fizetésüket legalább 45—50 százalékkal emeljék, mert különben a legsúlyosabb gondokkal küzdő hivatalnoki kar nem _ fog tudni megfelelő munkát produkálni. Az Omnia nagy premierjen, a kinematográfia legérdekesebb és legszebb felvételeinek szenzációs sorozatát mutatja be. Minden képzeletet felülmúl a «Csodababa» cimii .fantasztikus színjáték, melyben a Reinhardt művészek tudásuk és művészetük legjavát viszik játékukba. A film minden egyes jelenete egy-egy külön szenzáció, frappáns és érdek feszitő fordulataival és teljesen újszerű, mindenkit meglepő és magával ragadó produkcióval. A «Csodababa» mellett még egy nagy sláger-filmet mutat be ma az. Omnia. «Az utca gyermeke» címen, mely rendkívül érdekes szociális színműben a svéd nemzeti színház Legkiválóbb művészeinek játéka interpretálja az elejétől végig lebilincselő cselekményt. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó : B. Virágh Géza. Telefon: 115-71 1 OLYMPIA Telefon 115-711 Erzsébet-köíut 26. sz. Minden hétfőn és csütörtökön uj műsor. A legértékesebb és legújabb mozgófényképek kerülnek bemutatásra. Sfelyárak : Fenntartott páholyülés K. 1.60 Páholy ülés — ........ . Fe nntartott hely . Zsölye Zártszék 1.20 — .90 — .70 —.50 TETŐTŐL TALPIG kifogástalan eie» ganciávaS öltöztet PUTSCHE* ÁRUHÁZ IV. kér., Károly-körut 22. (Böser bazár) üormáSis szigorúan IS S5 55 szabott árak. >: >: >: í=MARTAI * Magyar Automobil Részvény-Társaság | 1 SZEMÉLY- ÉS TEHERAUTÓK | & , Ф & Gyár: Aradon. Ajánlatokkal szolgál az Eladási Központ: & Bu dapest, X. kér., Kerepesikul 17. sz. £ >: >: $ >: >: >: r = ..........• ^ NE MZETI EGYESÜLT TEXTILMÜVEK R.T. BUDAPEST. Gyapjuárugyárak: Lenfonó és szövőgyár: (Losoncon és Pozsonyban. Késmárkon. Pamutárugyár: Ruházati intézetek: Pozsonyban. Budapesten és Pozsonyban. i------- i
