Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-12 / 28. szám

4

Független Budapest

PÉNZ ÉS HITEL.

Agráriusok adója.

A magyar képviselűházban megindult a háborús adójavaclatok tárgyalása Még alig néhány felszólalás hangzott el, de máris konstatálható, hogy minden érdekképviselet másik kereső osztályra akarja az adótöbbletet áthárítani. Az agráriusok túlságos megterhelést látnak az uj adótörvényekben, s nemcsak szaksajtójukban és egyesületeik utján, hanem demonstráló küldöttségeikkel is azt a tényt akarják kifejezésre juttatni, hogy őket a Ház előtt fekvő háborús adójavaslatok nem elégítik ki, sőt elégedetlenséget vált ki belőlük.

Ha azt vizsgáljuk, ki keresett legtöbbet a háborún, ki tej fölözte le a háborús konjunktúrát, úgy könnyen arra a tapasztalatra jutunk, hogy a háború elsősorban az agráriusoknak kedvezett. A mezőgazdasági termévyek hihetet- Леп árakon kerültek forgalomba, az állatállomárry fölöslegét négy-ötszörös áron lehetett értékesíteni, úgy hogy minden mezőgazda horribilis pénztömeghez jutott. Egy kilogramm krumpliért ezelőtt két évvel 6—8 fillért fizettek, mig ma 26 fillérnél olcsóbban alig lehet krumplit venni. Egy tehénért kaptak 350—400 koronát, mig ma egy középsúlyú tehénért 1600 koronát kell fizetni.

Napnál is világosabb, hogy a termelők a háború folytán eddig nem tapasztalt nyereségre tettek szert. Ha figyelemmel kisérjük a magyar hitelstatisztikát, úgy a legszembetűnőbb a bankok azon adata, hogy a mezőgazdák a háború alatt olyan óriási mértékben törlesztették adósságaikat, hogy a háború első két éve alatt a magyar jelzálogos teher több mint 15 százalékkal csökkent. A parasztváltók szintén kikerültek a bankok váltótárcáiból, s ezen felül még annyi az új betét, hog}^ a mai pénzfölösleg és pénzbőség első sorban arra vezetendő vissza, hogy az agráriusok pénzükkel elárasztják Magyar- ország bankjait és takarékpénztárait.

Érthetetlen ezért, hogy az agráriusok abból a sok pénzből, melyet a háborún kerestek, nem akarnak semmit adni az államnak, vagy pedig aránytalanul kevesebbet, mint amennyit adniok kell és lehet. Békeidőben sem volt a földbirtok kellően megadóztatva. Elegendő arra utalnunk, hogy a földadó progressivitásától irtóztak, arról hallani sem akartak, s amig az értelmiség, az ipar és kereskedelem a súlyos adóterhek alatt nyögött és roskadt, addig az ezerhold nem adózott.

Minden európai országban kibújik a nagytőke és a földbirtok az adózás alól. Erre különösen a háború alatt jöttek rá, s ezért az angol törvényhozás olyan adót hozott be a háború alatt, amely a kisemberek standard of lifjét emeli, az az a régi létminimumot magasabb összegben állapítja meg, ellenben súlyos adókulcscsal illeti a nagytőkét. Nálunk is olyan intenció vezérelte Teleszky pénzügyminisztert,

hogy megfelelő adó alá vonja a legjobb adóalanyt, a földbirtokot, s erre Zselénszky és társai már nyugtalankodnak. Demonstrációjuktól azonban nem félünk s reméljük, hogy a pénzügy- miniszter elég erős lesz arra, hogy az agráriusok kérésével szemben a legridegebb álláspontra helyezkedjen. Csak egy igazságot ösmerünk: Akinek kedvezett a szerencse anyagi téren a háború alatt, az lelkiismeretesen adja jövedelem- többletének egy részét az államnak s ne igyekezzen az alól magát kivonni. Ezt ajánljuk az

agráriusok figyelmébe. D. Gy.

*

653 millió betét. Szédületes az a pálya, melyet a magyar postatakarékpénztár aránylag rövid fennállása alatt megfutott. Az első években szii.te leküzdhetetlen akadályok látszottak felmerülni, de az agilis és kitartó munka, amely megfelelő szakismerettel párosult, lassanként annyira népszerűvé tette ezt az intézményt, hogy ma az összes magyarországi pénzintézetek között a iegnagyobb betétet kezeli. A junius 30-val lezárt mérlegében ugyanis a takarék- könyvre és csekkszámlára elhelyezett betétek összege eléri a 653 millió koronát. Ennek az összegnek a fontossága még emelkedik, ha figyelembe vesszük, hogy a betétek átlaga kisbetét. A könyvbetétek ugyanis számszerűleg egy millió darabot érnek el, tehát a postatakarékpénztár a kis betéteket szívja magához, miáltal a köz- gazdasági életnek hervadhatatlan szolgálatokat tesz. Nemcsak a takarékosság magvait hintette el a postatakarékpénztár, hanem népszerűsítette az értékpapírt is az alacsonyabb néposztályok körében. A postatakarékpénztár üzletfelei részére az értékpapirvételt állandóan közvetíti s hadi- kölcsönök elhelyezésével igen tekintélyes és közhasznú szerepet töltött be. Nem kevésbé fontos az a szolgálat sem, melyet az amerikai pénzek hazaküldésénél szerzett magának. A múlt üzletévben ugyanis 300.000 tételben 84 millió korona hazaküldését közvetítette. Mindezek a tételek s számadatok arra vallanak, hogy a postatakarékpénztár további hasznos fejlődése közgazdaságunk szempontjából nagy előnyöket rejt magában.

*

Változások bankok vezetésében. A

Pénzintézeti Központ néhány jobb munkaerőt elvont a vidéktől, akik helyettesítéséről kell gondoskodni. Mint említettük, Balla Hugó, a temesi agrár takarékpénztár igazgatója is a Pénzintézeti Központhoz került. Helyébe — mint velün közlik — Greiner Jenő, a szlavóniai agrár takarékpénztár igazgatója kerül.

Közgazdasági hírek.

*

Állatvásáríási központ. »Acs.éskir.hadügyminisztérium vágómarhabevásáriási központja« név alatt a hadügyminisztérium kezdeményezésére és irányításával szindikátus alakult, amely hivatva lesz a polgári lakosság jogos igényeinek figyelembevételével kizárólag gondoskodni a hadvezetőség vágómarhaszükségletének fedezéséről Magyarországon. A szindikátusban Weiss Manfréd budapesti katonai konzervgyárán és a király- hidai katonai konzervgyáron kívül azok a cégek vesznek részt, amelyek eddig is Magyarországban a hadvezetőség vágómarhaszükségletének legnagyobb részét beszerezték és pedig a Magyar élelmiszer-szállító részvénytársaság, a kisjenői főhercegi uradalom haszon- bérlete részvénytársaság és a Magyar földbérlők szövetkezete. A szindikátus julius hónapban veszi fel tevékenységét és a bevásárlások egységes szervezete remélhetőleg az eddig állandóan emelkedő árak állandósulására fog vezetni. Önként értetődik, hogy a bevásárlási központ, amely az osztrák érdekszervezetekkel állandó kontaktust létesít, a szükségletet nagy részben közvetlenül a termelőknél fogja beszerezni, lehető figyelembevételével azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig is közreműködtek a hadvezetőség szükségletének fedezésénél,

*

Az »Unió« Élet- és Gyermekbiztositó m.

SZ. folyó hó 2-án tartotta 33-ik rendes közgyűlését dr. Vázsonyi Vilmos orsz. képv. elnöklete mellett. Az 1915. évről szóló jelentés megemlékszik arról, hogy az uj üzletszerzés még mindig erősen pangott és eképpen tetemesebb produkcióról nem lehet beszámolni. Az intézet működése és főtörekvése oda irányult, hogy a biztosítási állományt ápolja és a biztosított felek minden irányban való kifogástalan kielégítéséről gondoskodjék. A jegyzésre került hadikölcsönök közül eddig a nyugdíj intézettél együtt 4,432.800 koronát vett át. A jelentésből és mérlegből továbbá az tűnik ki, hogy az intézet fejlődése és állapota teljesen normális, amennyiben a díjtartalék 1,448.041 К 15 fillérrel 26,767.998 К 38 fillérre emelkedett ; díjbevétel volt 3,502.214 К 24 fillér; az intézet tőkéinek kamathozadéka pedig 1,172.781 К 56 fillérre rúgott. A mérlegtételek vagyoni oldalán tetemes leírások eszközöltettek 462.973 К 15 fillér összegében. Ezek dacára az évi felesleg 54.360 К 12 fillér, mely felerészben a külön-, felerészben pedig a jutalékfelemelési tartalék javára esik. A közgyűlés a jelentést és a mérleget tudomásul vette és a felmentvényt a vezetőségnek megadta. A felügyelőbizottságban egy év tartamára választattak a lelépő tagok. Dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, dr. Siegescu József, Seifensieder József, Wertheimer Mbertés dr. Bródi Ernő (uj). A választmány kiegészítéséül 6 uj tagot választott meg a közgyűlés.

Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság.

Felelős kiadó : B. Virágh Géza.

ij| 1111111111111II11111111111111111111111111111111111111111II111II111111111111111111111 III 111 III 111111111II1111111111111111111111111111111111111111111111111111II111 i 11111111111111111111111111111111111111111iI (£ — 0 ^

I GANZ ÉS TÁRSA-DANUBIUS |

I GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓ-GYÁR !

I = RÉSZVÉNYTÁRSASÁG =

I BUDAPEST, X., KŐBÁNYAS-ÚT 31. Sím. (

Fii i ii 111 ini 111111111111111

........111111111 л 11:111111 и i ii 11111111 in 11111111111111111......111111111111111 ii 1111; и 111111111 ii 1111 ii 1111111111111111111111111 m 1111 и 1111111111111 > i ii 111111 ti i in 1111 in 111 in

Te

lefon : József

25-02. 25-03. 25-04.

Sürgönyeim

Consumus

Budapest.

MAGYAR ELELM1SZER- SZÁLLITÓ RÉSZV.-TÁRS.

BUDAPEST, IX., TÓTH-KALMÁN-UTCA 8—10. SZ.

A társaság működési köre;

1. Hütőház : A modern, technika eddig elért vívmányainak felhasználásával berendezett hütőházban bárki tetszésszerinti időre mindenféle élelmicikket hosszabb ideig kifogástalan minőségben eltarthat, mérsékelt díjtételek mellett. A beraktározandó árúk kezelésére, illetőleg a beraktározás feltételeire részletes utasítással készséggel szolgál a társaság igazgatósága.

2. Jéggyár: Napi 1000 mm. tartós kristályjeget termel.

3. Kiviteli osztály: Wien, Berlin és Breslauban saját alkalmazottaink vezetése alatt fenntartott fiókjai mérsékelt jutalék mellett mindenféle hazai élelmicikkek bizományi értékesítésével foglalkoznak.

4. Szállítási osztály : Fuvardíjkedvezményeket folyósít a nyugoti vámkülföldre feladott élő és leölt baromfi, tojás, vad, vaj, (riss főzelék, zöldség, friss gyümölcs, túró és mézküldemények feladási okmányai alapján.

5. Gyüjtőforgalom : Az élelmicikkek pontos és olcsóbb szállítása érdekében, Budapest nyugoti pályudvar, BudapeSt-Józsefváros, Wien Stbh. és Berlin állomásokra élelmiszergyüjtő- forgalmat tart fenn.