Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-12 / 28. szám

Független Budapest Jobb lesz tehát hagyni azt a zárószámadást. Jön aztán a többi zárószámadás. A kórházaké : persze nagy a deficit. Az élelmezés költsége okozta, mondja az indokoló előterjesztés. De még nagyobb lett volna a deficit, ha nincs mű­szerüzem. Igazán nem tudjuk, mi lett volna ekkor vagy akkor, csupán az a tény, hogy házi kezelés mellett a Rókus-kórházban egy beteg élelmezése 2 korona 53 fillérbe került, a János- kórházban pedig csak 2 korona 10 fillérbe. A különbség 43 fillér — egységes házikezelés mellett. Ennek az indokolását azonban hiába keressük, pedig egyetlen városnak sem áll annyi indokolás a rendelkezésére, mint Budapestnek. Ebben mi vezetünk. A fertőtlenítő intézetnek most állapítják meg az 1917. évi költségvetését, aztán következik az állatkert, a Széchényi-fürdő, a hirdető vál­lalat, a konyhakerti gazdaság s a ludastelep zárószámadása. Hogy lesz-e felszólalás ? Azt hisszük, ha a városháza kitűnő igazgató-gond­noka olyan szellőztetésről gondoskodik, mint az elmúlt szerdán, akkor lesz. A nagy melegségben valóságos üdülés volt a jól szellőztetett köz­gyűlési teremben tartózkodni, úgy hogy — ha jól sejtjük — Halán igazgató már megkapta a szigorú utasítást, hogy a szellőztteéstől tartóz­kodjék. A népjóléti központ előterjesztése is szerdán kerül tárgyalás alá. Erről az előterjesztésről — úgy hisszük — sem nekünk nem kell már beszélni, sem a bizottsági tagoknak. A negyven tagú ad hoc bizottságban olyan részletes ala­possággal, olyan precizitással tárgyalták le ezt a kérdést, hogy az előterjesztésből nem kell sem elvenni, sem ahoz hozzátenni. Hagyjuk igy, ahogy van: ha majd korrigálni kell rajta, azt csak az élet és a gyakorlat példái után tegyük meg. A gázgyári tisztviselők és munkások nyug­díjáról szóló előterjesztés szintén olyan, hogy alaposan letárgyalták már az összes szakbizott­ságokban. Aki hozzá akart szólni, hozzászólha­tott a bizottságokban. A közgyűlésre — hitünk szerint — csak egy feladat vár: köszönetét szavazni Ripka Ferenc dr. vezérigazgatónak elsőrangú munkájáért. Az autotaxi kérelmét valószínűleg megjegy­zés nélkül teljesítik, hiszen a kérdést alaposan letárgyalták a közlekedési bizottságban s a fő- kapitányságon is. Az ideiglenes tanitószemély- zet szünidei segélyét. valószínűleg szintén meg­adják szó nélkül, valamint a státusrendezéshez is hozzájárulnak Éhez legföljebb a belügy­miniszternek lehet szava, de reméljük, hogy a belügyminiszter éppen úgy el fogja fogadni a tanács javaslatát, mint a közgyűlés. Ezek után pedig — kellemes nyaralást ! Re­mélhetőleg semmi ok sem lesz aűra, hogy a nyár folyamán rendkívüli ülésre hívják össze a közgyűlést. Vagy ha mégis összehívják — ne városi ügyben hívják össze. Telefon : József 3-85. a* Amon Antal és Fiai útépítési, csatorna- és beton- építési vállalat :: Budapest, Vili., Futó-utca ю. ♦ I Uj tisztviselői állások. — Részletes státusrendezés. — Régi baja a főváros közigazgatásának, hogy a közigazgatás munkáját nagy részben ideig­lenes hivatalnokok látják el, akiknek a felelős­sége mindenesetre kisebb, mint a végleges al­kalmazottaké. Különösen a háború alatt még jobban megszaporodott az ideiglenes alkalma­zottak száma. Ezen a bajon kívánt segíteni a közgyűlés 1914-ben, amikor a státusrendezés tárgyában készített polgármesteri előterjesztés­hez hozzájárult. Az igy szervezett állások be­töltésével a helyzet lényegesen javult volna, mert nem csupán az ideiglenes alkalmazottak számának tetemesen csökkentését, de egyúttal a már végleges személyzet jobb' előremenetelét is biztosította volna. A közgyűlésnek erre vonatkozó határozatát azonban a belügyminiszter a közbejött világ­háború miatt nem hagyta jóvá. Amikor a pénz­ügyi bizottságban az alkalmazottak részére adandó előleg ügyét tárgyalták, ott merült föl az az indítvány, hogy az állások szervezésének a jóváhagyását kérjék a minisztertől. A tanács ennek a kívánságnak eleget is tett, de a mi­nisztertől az a válasz érkezett, hogy a tervbe vett összes állások szervezését nem hagyhatja jóvá, felhívta azonban a fővárost arra, hogy a szervezés kérdését tegye újabb megfontolás tárgyává és ezen az alapon az okvetlenül szer­vezendő állások betöltésére nézve tegyen újabb előterjesztést. Ez az újabb előterjesztés kerül most a közgyűlésen tárgyalásra és pedig oly- képen, hogy az 1914., 1915. és 1916. évre fel­vett állások közül csupán az 1914-ben betöltés alá kerülő állások szervezésének a jóváhagyását kéri a polgármester, kiegészítve ezeket az idő­közben még okvetlenül szükségessé vált állá­sok szervezésével. Minthogy ezeknek az állásoknak a szervezése az 1914. évi javaslatban kontemplált 800.000 korona költséggel szemben csupán 300.000 korona költséggel jár és mivel ezen állások szervezése most már tényleg elkerülhetetlen szükség, minden remény megvan arra, hogy az állások szervezéséhez a közgyűlés hozzá­járul és a közgyűlés erre vonatkozó határoza­tát a miniszter is jóvá fogja hagyni. A javas­latnak különösen az az előnye, hogy inkább a magasabb állások szervezése van tervbe véve és igy a szervezések végrehajtása a közigazga­tási alkalmazottak nagy részének a helyzetén lényegesen fog segíteni. A postakincstár és a főváros. — A posta nem kap kedvezményes vizdíjat. — Még 1913. évben történt az, hogy a posta és táv­írda műszaki felügyelősége kérte a fővárost, hogy a VIII. Mária Tcrézia-téren lévő postaépületek vizdíját kedvezményes úrban állapítsa meg. A kérelmet azzal indokolták, hogy már eddig is kedvezményben része­sültek a postaépületek. A tanács azonban ezt a ké­relmet nem pártolta és azt javasolta a közgyűlésnek, hogy mivel a posta haszonhajtó vállalkozás, a posta­épület vízfogyasztása után a kedvezményes vizdíjat ne állapítsa meg. A közgyü’ésen történt felszólalás alap­ján az ügy. visszakerült a tanácshoz azzal, hogy a posta- és távirdaintézmény közigazgatási jogviszonyá­nak figyelembe vétele mellett az összes fővárosi posta- hivatalok vizdíjára nézve tegyen egyöntetű javaslatot. A tanács álláspontja azonban azóta sem változott meg és épen ezért most arra való tekintettel, hogy a posta közhatósági funkciói nem végez, mint az állam­nak egy haszonhajló vállalata kedvezményes vizdíjra igényi nem tarthat, a tanács azt javasolja, hogy a szóban- forgó postaépületre nézve a közgyűlés a kedvezményes vizdíjat ezúttal se állapítsa meg, sőt mivel a többi posta­épületet sem illeti meg a kedvezményes vizdíj, azok­nak kedvezményes vizdíja 1916-tól kezdve töröltessék. Százhúsz milliós uj kölcsön. Százhúsz millió korona kölcsönt fog tehát fölvenni a főváros : ehhez járult hozzá a pénz­ügyi bizottság s kétségtelenül hozzá fog járulni a szerdai közgyűlés is. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk, hogy a főváros nagyobb összegű kölcsön fölvételére határozta el magát. Úgy hisszük, azoknak van igazuk, akiknek az a véleményük, hogy a háború után nagy lesz a pénzszükség, a fővárosnak tehát akkor kell gondoskodnia a pénzről, amikor rendelkezésére áll. A pénzügyminiszternek is ez volt a véleménye, a főváros tehát, amely kezdetben csak 50 — 60 millió koronát akart fölvenni, meggondolta ma­gát s a nagyobb összeg mellett döntött. A kölcsön fölhasználásának programmját a következően állapította meg a tanács: Középitésekre 4,505.000 korona, városszabá­lyozás 11,800.000 korona, tüzoltásügy 500.0C0 korona, katonai laktanyák építése 5 millió korona, közlekedési és köztisztasági beruházások 6.405.000 korona, gazdasági beruházások 5.203.000 korona, közoktatásügyi építkezések 8.224.000 korona, közélelmezésügy 8,096 000 korona, közjótékon3^ságügy 350.000 korona, köz- egészségügy 7,645.099 korona, vízvezetéki és világítási ügy 38,594.057 korona, népjóléti intéz­mények 17,382.000 korona, közgazdaságügy 6,000X00 korona és különfélék 500.000 korona, összesen 120,204.156 korona. A kölcsön föltételére vonatkozólag a pénzügyi bizottság ülésén azt mondotta a polgármester, hogy a hadikölcsön föltételei adhatnak tájékoz­tatást. A mai viszonyok között ezt elég kedvező­nek lehet mondani. A pénzügyi bizottság a polgármester indítványára albizottságot küldött ki a föltételek tárgyalására ; ez az albizottság együtt tanácskozik a tanácsosai, s a föltételek dolga csupán akkor kerül a közgyűlés elé, ha a tanács s a szükebb bizottság véleményüket nem tudják összeegyeztetni. A közgyűlés tehát — mint szokásos — csupán fölhatalmazást ad a tanácsnak a százhuszmilliós kölcsön felvételére, a feltételekről azonban nem tárgyal, hiszen az ilyen dolog valóban nem való négyszáz ember ele. A kölcsön s á pénzbőség természetesen nem mentesiti a tanácsot attól, hogy az uj jövedelmi forrásokra vonatkozólag minél előbb javaslatot ne tegyen. A pénzügyi bizottság nem kívánta a főváros adójavaslatainak a nyári szünet alatt való tárgyalását, kívánatos azonban, hogy a javaslatokat már az első őszi közgyűlésre ké­szítsék elő. A főváros gyógyvizei. (Megkezdik az értékesítést. — A városi vállalko­zás programmja.) A belügyminiszter nemrég hagyta jóvá a közgyűlésnek azt a határozatát, amely a váiosi gyógyvizeknek házi kezelésben való értékesíté­séről intézkedik. A jóváhagyás következtében a városházán máris hozzáláttak a terv gyakor­lati megvalósításához és Márkus Jenő ügyosztá­lyában már annyira előrehaladtak a dolgok, hogy a városi vállalkozás a jövő év elején üzemét és működését meg is kezdi. A főváiosnak ez a vállalkozása, amely a legjobb időben létesül, hatalmas apparátussal indul meg és mindjárt a meginduláskor naponként körülbelül tizenötezer liter ásványvizet és gyógyvizet hoz palackozott állapotban forgalomba. KOVÁID FEST, TISZTIT! И ■ ЯШImujf Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képvis Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58- 45, 128—13.

Next

/
Thumbnails
Contents