Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-14 / 24. szám
Független Budapest о PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG A közös jegybank szabadalmai. A magyar és osztrák kormány bizonyos időszakokra hosszabbítják meg az .Osztrák- Magyar Bank szabadalmát. Minden szabadalom meghosszabbítás a gazdasági élet fejlődése által felvetett kívánságokat honorálja. A legliberálisabb és a valuta szempontjából a legjelentősebb változásokat az 1888—1897. évekre szóló második bankszabadalom alapsza- bálymódositásai által vitték keresztül. Az indirekt kontingentálás az 5°/o-os bankjegyadó életbeléptetése, továbbá az államjegyek szerepe a bank üzletkörében és a bankjegyforgalomhoz való viszonya tüzetesebben lett megállapítva. Fontos üzleti újítás volt továbbá az alapszabályok (30 és 65 cikkeinek olyan megváltoztatásai, hogy a bank nemcsak a bejegyzett cégek váltóit számítolhatja le, továbbá legfeljebb 6 hónapra szóló, egyébként alapszabályszerű váltók a lombardüzletben zálogul elfogadhatók. Az 1892- ben megindított valutareform kapcsán a bank megkezdte az aranyrudak beváltását, s az arany vásárlását. Az 1894. évi julius 24-én kötött egyezmény szerint az államjegyek beváltására fordított ezüst értékpénz és bankjegyek szolgáltatása ellenében a két pénzügyi kormánytól 160 millió forintot kapott húsz koronásokban. E három rendbeli gyarapítás által a bank aranykészlete 1898. év végéig 285‘8 millió forinttal növekedett. A harmadik bankszabadalom 1910. december 31-ig terjedt. Minden egyes bankszabadalom meghosszabbításba banktörvény, illetőleg az alapszabályok módosításaival jár, mert az általános közgazdasági viszonyok fejlődése szükségessé tette a banktörvény praktikus átdolgozását. A harmadik bankszabadalom meghosszabbításánál az alapszabálymódositások az alaptőkét 210 millió koronára emelik fel, rendezik a bank viszonyát a két államkormányhoz, s végül a bankszabadalom esetleges megszűnésének eseteire teendő intézkedésekről rendelkezik. A legizgalmasabb és a bank történetében legnagyobb jelentőségű 1910, évi bankszabadalom meghosszabbítása. Magyarországon ugyanis a parlament egyik fractiója az önálló magyar bankért küzdött, és a bank szétválasztási aktió nyomában még kormányválság is járt. A józan gondolkodású és higgadtabb gazdasági politikusok továbbra is a közös jegybank mellett maradtak s négy heti parlamenti tárgyalás után hét évvel meghosszabbították a bank szabadalmát. E rövid bankszabadalom meghosszabbítás abban leli magyarázatát, hogy a bank szabadalmának lejárata összeesik az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szerződések lejáratával. Az 1910. évi banktörvény fölemeli a bankjegy-kontingenst 400 millió koronáról 600 millió koronára és kötelezi magát a bankot a páritás fenntartására. Most ismét a bank szabadalmának meghosszabbítása előtt állunk, mert az 1917. december 31-én lejáró szabadalom meghosszabbítására a jegybank és a két kormány között a tárgyalások — az alapszabályok értelmében — megindultak. A szabadalom újabb meghosszabbítása bizonyára simábban fog menni, mint 1910-ben, mert a bank, mint háborús jegybank hivatásának teljesen megfelel s érdekünk, hogy annak a banknak a szabadalmát meghosszabbítsuk, melyről M. Chevalier már évtizedekkel ezelőtt a Revue des Deux Mondes-ban azt irta, hogy az osztrákok lekopirozták a francia jegybankot, s mégis mennyivel tökéletesebb az Osztrák-Magyar Bank a francia jegybanknál. Domány Gyula. Értékpapírok kamathozadéka. Nap- ról-napra élénkül az értéktőzsdén a hausse mozgalom. Az értékpapírok fokozatosan magasabb árfofyamot érnek el, ami természetesen csökkenti a papír tiszta kamathozadékát. A vezető értékek olyan magas kurzust értek el, hogy átlagban 2—3—4%-nál többet nem jövedelmeznek. így például az Atlantika ma 525 koronás árfolyamon áll, amellyel szemben 10 koronás osztalékot fizetett, úgy hogy a tiszta kamatjövedelem még a 2 százalékot sem éri el. Az élénk értéktőzsdei üzlet kizárólag a mai nagy pénzbőség következménye. Vállalkozási kedv nincs, a kihelyezési lehetőség a legminimálisabb, s igy a tőke egy része értékpapírban nyer elhelyezést. Tekintettel arra, hogy a takarék- betétek után ma átlagban 3г/з százalékos kamatot térítenek a bankok, az énéktőzsde(üzlet még erősödni fog, dacára annak, hogy az értékpapírok kamathozadéka igen minimális. A pénz ára. Becsben a magánkamatláb 17/s százalék, ami azt jelenti, hogy jó bécsi váltók már 2 százalék alatt forgalomba kerülnek. Ez a kamattétel világosan demonstrálja a mai pénzbőséget. Természetes, hogy amikor a pénznek nincs ára, amikor a kereslet pénz után minimális, nincsenek hitelüzletek, sőt a hiteligények igen csekélyek. A mai olcsó pénznek azonban hátrányai is vannak. Ma nincsenek ugyan hitelüzletek, a hiteligények lényegtelenek, azonban a konjunktúra nagy, a termelés még fokozottabb, mint normális viszonyok idején. Az olcsó pénz a nagy konjunktúra idején mindig drágaságot jelent. Ha pénzkötések nem jönnek létre, akkor a nagy konjunktúra hatalmas üzleteit készpénzzel bonyolítják le. Ma tényleg nincs hanyatló konjunktúra, ellenben olyan óriási a drágaság, hogy a pénz vásárló erejének nagyon erős csökkenésével magyarázható egyedül a drágaság. Az árak átlagban 250 — 300 százalékkal emelkedtek, szóval minden árúcikkért ma háromszor any- nyit fizetünk, mint egy-két évvel ezelőtt. Ma tehát legalább is háromszor annyi pénznek kell forgalomban lennie, mert különben a megélhetés igen nehéz volna. Erezhető is, hogy több pénz cirkulál a forgalomban, azonban nincs egyenletesen elosztva, ezért érzik egyesek annyira a drágaságot, s azért nem vehetnek a nagy drágulásról az új milliomosok tudomást, mert pénzük tizszer-húszszor több, mint a háború előtt. A pénz árának változásáról a legsúlyosabb tapasztalatokat a hivatalnokok szerezték, mert az ő számukra súlyos idők járnak. Közgazdasági hirek. A Fémközpont műszaki képviseletei. A hadsereg fokozott femszükségletének zavartalan fedezése céljából a Fémközpont már régebben felállított kebelében egy műszaki osztályt, amelynek feladata az üzemi berendezések fölösleges, nélkülözhető vagy pótolható fémanyagának hadi célra való megszerzése. A műszaki osztály eddigi eredményes működésének minél intenzivebbé tétele céljából — mint értesülünk —- műszaki képviseleteket szervez, egyes kerületekben már is felállította a képviseletet, melyeknek vezetésével első rangú szakférfiakat, kivétel nélkül gépész- mérnököket bízott meg. A műszaki képviselő feladata a kerületébe tartozó ipari és egyéb üzemek felkeresése, berendezésük fémanyagának nélkülözhetőség és pótolhatóság szempontjából való megvizsgálása, észleletei alapján javaslattétel a pótlás foganatosításának módjairól, amivel nemcsak a ma minden érdek fölött álló hadicélra tesz tetemes mennyiségű fémet szabaddá, de a legtöbbször kiváló alkalmat nyújt a telep tulajdonosának arra, hogy elavult berendezését gazdaságosabb üzeművé tehesse. Az üzemek tu'ajdonosai felvilágosításért a kerületük műszaki képviselőihez, vagy ahol a képviselet felállítva meg nincsen, a Fémközpont műszaki osztályához fordulhatnak, ahol minden tekintetben készségesen állanak szolgálatukra. Eddig a következő kerületek állíttattak fel: Arad: Zerkovitz Rudolf, vezérigazgató, Arad, Csanád és Hyunyad vármegyékre. Pozsony: Weinmann Emil gyártervező mérnök, Pozsony, Moson, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Selmecbánya: Láng Károly főiskolai tanár, Hont, Bars, Nógrád, Zólyom, Liptó és Árva vármegyékre. Kassa: Fürst Sándor műszaki tanácsos, Ábauj, Szepes, Sáros, Zemplén és Ung vármegyékre. Miskolc: Kissházy Béla állami fémipari szakisk. igazgató Borsod, Heves és Gömör vármegyékre Debrecen: Polgár Zsigmond ny. iparfelügyelő, Hajdú, Jász, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Mármaros, Ugocsa és Bereg vármegyékre. Nagyvárad: Juba Márton gyárigazgató, Bihar cs Békés vármegyékre. Kolozsvár: Thirring Oszkár állami fémipari szakiskolai igazg., Kolozs, Szolnok-Doboka, Besztercze- Naszód, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Kisküküllő cs Marostorda vármegyékre. Brassó: Goldschmidt Rudolf gyárigazgató, Brassó, Háromszék, Csik, Udvarhely, Nagyküküllő, Fogaras és Szeben vármegyékre. Székesfehérvár: Békés Róbert igazgató, Fejér és Veszprém vármegyékre. A többi kerület szervezése folyamatban van. * A Magyar Általános Hitelbank legközelebbi közgyűlésén mértékadó oldalról javaslat fog tétetni aziránt, hogy Engel Aurél dr. udvari tanácsos, az igazgatóság tagjává választassák. Engel dr. azonban nem lép be az ügyvezető igazgatóságba, hanem továbbra is szabad ügyvédi tevékenységét változatlanul folytatni fogja. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság (A Magyar Királyi Államvasutak Központi Menetjegyirodája i megtartotta 13-ik rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentésének és a zárszámadásoknak elfogadása után a közgyűlés Dessewffy Arisztid, Osajihay Ferenc, Hoffmann Ottó, Keppich Gyula dr., Pollák Gyula dr. és Sárközy Aurél eddigi igazgatósági tagokon kivül az igazgatóság uj tagjaiul megválasztotta: érdi Krausz Simont, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. vezér- igazgatóját, Donner Gyulát és Fleissig Sándort, ugyané bank ügyvivő-igázgatóit, végül Gálos Kálmánt, a vállalat vezérigazgatóját. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés az igazgatóság elnökéül Krausz Simont, alelnökéül Dessewffy Arisztidet választotta meg. Balkán szénkereskedelmi r.-t. A Hitelbank kezdeményezésére a legutóbbi időben Ullmann Adolf főrendiházi tag, v.-igazgató Berlinben ismételten folytatott tárgyalások azt eredményezték, hogy a nevezett cégek, melyek Felső-Szilézia egész szén- és koksztermelését képviselik és amelyekhez az Ostrau- Dombrau-Karvin-i szénvidék bányái közül az Österreichische Berg- und Hüttenwerkegesellschaft és a К. к. priv. Kaiser Ferdinands Nordbahn már csatlakoztak, közösen Balkán szénkor eske de Imi részvénytársaság cég alatt berlini székhellyel részvénytársaságot alakítanak, melynek üzletvezetősége Budapesten lesz. A részvénytársaság alaptőkéje egyelőre 4,000.000 máikára fog rúgni. Az új alapítás célja a Balkán- Államoknak szénnel és koksszal való ellátása. Az új társaság csütörtökön tartotta alakuló közgyűlését. Az igazgatóságba Ullmann Adolf főrendiházi tag elnökként, Dröge Adolf és Oppenheimer dr. alelnökökként, továbbá Velsen valóságos belső titkos tanácsos, Po- lenski főbányatanácsos, Bie H, Pistorius, Saeger dr. igazgatók, Günther György, a Berg- und Hüttenwerke vezérigazgatója, Hermann Hugó, a Nordbahn vezér- igazgatójh, Domony Móric dr. és Kornfeld Pál báró választattak. A társaság ügyvezető igazgatójává Stern Ede neveztetett ki. Magyar Nitrogén Műtrágyaipar Rt. céggel a Magyar Általános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az erdélyi földgázforrások kihasználására nagyszabású gyári vállalatot alapítanak. A részvénytársaság legközelebb 9 millió korona alaptőkével fog megalakulni és Dicsőszaatmártonban egyelőre mcsznitrogén gyártására rendezkedik be. Az uj vállalat az üzeméhez szükséges földgáz szolgáltatását az alakulásban levő Magyar Földgáz Részvénytársasággal kötött szerződésben biztosította. A két bank által tervezett nagy erdélyi gyártelep ez idő szerint elsősorban hadügyi célt szolgál. Később a magyar mezőgazdaság többtermelése számára szükséges nitrogén- műtrágyát fogja előállítani. Ezáltal a hazai szükséglet kielégítését sikerülni fog függetleníteni a külföldi behozataltól. A gyártelep egyúttal Erdélynek egyik nagy körzetét fogja iparilag fellendíteni. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó: Б. Virágh Géza. csecsemők gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bélbetegségek után. Mindenkor kopható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71e
