Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-31 / 22. szám
Független Budapest 3 Pesti éjszakák. — Konflisok garázdálkodása. — Nem is tudjuk hirtelen, hogy kinek a figyelmébe ajánljuk azt a sok anomáliát, amiről naponta garmadával érkezik a panasz hozzánk. Ki az ur^ ma a főváros területén ? A tanács, avagy a rendőrség ? Ha mindaketten összeférnek az uraskodásban, ám mutassák meg, hogy érvényt tudnak szerezni az akaratuknak. A hires pesti éjszakák, amikről egyformán szokott álmodozni ifjú és öreg, ma talán a világ legkellemetlenebb éjszakái, amióta a hatóságok csak arra ügyelnek, hogy szigorúan betartsák a záróórát, de azzal azután egyáltalán nem törődnek, hogy e körül a hatósági rendszabály körül milyen állapotok alakultak ki s mennyire elfajult ma Budapesten az éjszakai közlekedés és közbiztonság. A. rendőrség figyelmébe és hatáskörébe tartozik, hogy a konflisok és fiakkeresek hihetetlen garázdálkodást visznek véghez Budapest utcáin éjjel tizenegy- és két óra között. Ajánlunk erre a célra egy rendőrségi razziát — civilruhában, amelynél meggyőződhetik a policia arról, hogy tűrhetetlenül elfajultak ezek a dolgok a fővárosban. Kocsit minden hatósági árszabály dacára csak kialkudott áron, nagy könyörgésre lehet kapni^ az inkriminált időközben. A konflisok tizével, húszával cirkálnak az útvonalakon, de csak egy, igen rövid útra vállalkoznak, ha kielégítőnek találják az árajánlatot. Tizenegy órától kezdve az úgynevezett standon nincs bérkocsi. Ennek a titka az, hogy rendőri intézkedés szerint a standról köteles a bérkocsi minden fuvart a taxi szerint vállalni annyi időre és oda, amennyire és hová az utas akarja. Ezt tehát ők úgy játszák ki, hogy 11 és 1 óra között nem tartózkodnak a bérkocsi állomáson, hanem az útvonalakon cirkálnak, amikor is tetszésük szerint vállalnak csak fuvart. Annak pedig, hogy csak rövid útra vállalkoznak, az a magyarázata, hogy minden negyedórában meg akarják keresni az egy korona alapdíjat. A főváros és a rendőrség a háború alatt, ha emlékezetünk nem csal, a bérkocsiipar anyagi érdekeit a legmesszebbmenőleg méltányolták. Ok erre azzal feleltek, hogy valósággal sarcot szednek a polgárságtól, visszaélnek azzal a szorult helyzettel, amiben a lakosság sínylődik s napról-napra a legbotrányosabb jeleneteket provokálják mindenfelé. Ezeken az állapotokon változtatni kell! A rendőrség legelemibb kötelessége, hogy ugyanolyan erély- lyel, ahogy a záróra-rendeletet végre tudta hajtani, teremtsen rendet a bérkocsi-mizériák körül is. A rendcsinálásnak nem az a módja, hogy a polgárság jelentse fel az illető garázdálkodó konflist vagy fiakke- rest, mert köztudomásúlag a fővárosi ember, mintsem- hogy a rendőrségre szaladgáljon, inkább futni hagyja a garázdálkodót. Ezt a bérkocsisok is tudják s ezért mernek ma mindent csinálni. Szükséges tehát, hogy a rendőrség hivatalból szanálja a viszonyokat. Tartsanak naponként razziákat mindaddig, amig gyökeresen ki nem irtották a fővárosi közlekedésnek ezt a rákfenéjét. S ha nem tudnak máskép boldogulni, akkor vonják be az összes rendszámokat és inkább maradjon a főváros konflis- és fiaker-közlekedés nélkül. Ebbe sokkal hamarabb beletörődne mindenki, mint abba, hogy egy iparág hallatlanul perfid terrorral és a visszaélések egész garmadájával akarjon tízszer annyit zsebrevágni, mint amennyit számára a hatóságok a háborús viszonyok teljes méltánylásával megállapítottak. Ajánljuk ez állopotok megvizsgálását Schreiber Emil dr. rendőrtanácsos szives figyelmébe, akit úgy ismerünk, hogy lesz bátorsága ahhoz, hogy megfékezhesse e banda garázdálkodásait. Az éjszakai közbiztonsági állapotokról legközelebb. да.«».«».» Pör ezer vaggon fáért. — A városgazdasági ügyosztály és a termelők — A fővárosnál állandóan két ügyosztály foglalkozik faügyekkel. A főváros közönségének szükségletéről a közgazdasági ügyosztály gondoskodik, ez az ügyosztály tárgyal azokkal a termelőkkel, akik a közszükséglet biztosításáról gondoskodnak, köti meg a szerződéseket és gondoskodik arról, hogy a lekötött mennyiségek be is érkezzenek, ezzel szemben pedig a városgazdasági ügyosztály a főváros üzemeit és a városi tisztviselőket látja el fával. Mind a két ügyosztálynak elég baja van a termelőkkel, akik nem igen szeretnek eleget tenni a kötelezettségeiknek akkor, ha a fa ára emelkedik és őket esetleg régebben lekötött alacsony árak kötik. A két tanácsnok, Vita Emil és Márkus Jenő örökké hadilábon állanak a termelőkkel, az ügyosztályokban folyton faügyben tárgyalnak, néha még pörre is kerül a sor és ámbár a városházán nem igen szeretnek pörös- ködni, a közönség, vagy a város érdeke bizony sokszor megköveteli azt, hogy a szerződéseket be nem tartó termelők ellen a város a bíróságnál keressen igazságot. A közgazdasági ügyosztály nemrég a földmívelés- ügyi minisztériumtól kérte a megrendszabályozását azoknak a termelőknek, akik szerződéses kötelezettségeiknek nem voltak hajlandók eleget tenni, most pedig a városgazdasági ügyosztály adott be keresetet négy nagy fatermelő vállalat ellen a kereskedelmi törvényszéknél. Ennek a több, mint félmillió korona értékű fa ügyében megindult pörnek nagyon érdekesek az előzményei. A városgazdasági ügyosztály a háború elején abból indult ki, hogy a fa ára fel fog szökni és ezérr igyekezett biztosítani a város üzemeinek és a tisztviselőknek szükségletét. Az ügyosztály akkor mintegy háromezer vaggon fát kötött le és bár a város szükséglete nem volt ilyen nagy, mégis akceptáltak minden ajánlatot, mert számítottak arra, hogy később bajok lesznek és nem mindegyik termelő tesz majd eleget kötelezettségének. A város akkor ezt a meny- nyiséget 200-—290 koronás áron kötötte le, pár hónappal később már 5—600 korona volt a vidéken egy vaggon fa ára és a budapesti 380 koronás maximális árat a termelők nem igen vették figyelembe. A városgazdasági ‘ügyosztállyal szerződött termelők természetesen igyekeztek kibújni kötelezettségeik teljesítése alól, hiszen az árdifferencia háromezer vaggonnál közel egymillió korona jövedelemtöbbletet jelentett a termelőknek, a városgazdasági ügyosztály azonban erősen szorgalmazta a szállítást és igy történt, hogy a háromezer vaggonból ezerhatszáz vaggont tényleg le is szállított a városnak. Ez a mennyiség is fedezte ugyan a szükségletet, sőt a városgazdasági ügyosztály még igy is a napi árnál 25°/o-kal olcsóbban tudta adni a fővárosi tisztviselőknek a fát, azonban a hátralékos mennyiség leszállítását is követelte a város és nem volt hajlandó akceptálni a termelőknek a kifogásait annál kevésbé, mert köztudomású volt, hogy azok a termelők, akik vis majorra hivatkozva nem szállítanak a fővárosnak a 240 koronás áron lekötött fából, ugyanezt a fát a vidéken — ahol nem voltak érvényben maximális árak 5 — 600 koronáért adták el. A városgazdasági egyosztály még az idén is többször figyelmeztette a termelőket arra, hogy szerződéses kötelezettségeiknek tegyenek eleget, a figyelmeztetéseknek néhány termelőnél eredménye is volt, négy termelő azonban ennek ellenére sem szállított és örökösen szállítási nehézségekre hivatkozva igyekezett kibújni a vállalt kötelezettség teljesítése alól. Ezek a termelők ezer vaggonnál több fával tartoznak a városnak és a városgazdasági ügyosztály most ezeket a termelőket beperelte. A város arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze a termelőket a szerződésekben elvállalt kötelezettségek teljesítésére, ellenkező esetben pedig fizessék meg a termelők a lekötött árak és a mai árak közötti differenciát. Ez a differencia negyedmillió koronánál jóval nagyobb és pörnyerés esetén ez az összeg mindenesetre jelentős tétel lesz a város háztartásában. A városnak eltökélt szándéka lefolytatni a pert még akkor isj ha a termelők érdekében valamelyik befolyásos városatya interveniálna. A városgazdasági ügyosztálynak ugyanis az az álláspontja, hogy egyszer már példát kell statuálni az olyan vállalkozóknál, akik a várossal szemben csak a pillanatnyilag kedvező alkalmat kívánják kihasználni, ellenben nyomban el akarnak állni a szállítástól, ha a konjunktúrák a szállítók szempontjából az ilyen megoldást teszik kívánatossá. Hírek a városházáról. Az Uj vendéglői étlapok. Folkusházy tanácsnoknak azt az előterjesztését, melyet a vendéglői étlapok megreformálása dolgában tett a tizes bizottság ülésén, általában nagy helyesléssel fogadta a közönség. Csakugyan semmi értelme sínesen, hogy a vendéglősök parádézzanak a nagy és változatos étlappal, amikor ez tulajdonképpen fölösleges pazarlást jelent. Ha a külföldön sokkal egyszerűbb, úgyszólván minden ételfajtából csak egyet kínáló étlappal meg tudnak elégedni, a budapesti vendéglő látogatója is elbir valamivel kisebb változatosságot. Azt hisszük, hogy ha a tanács megteszi erre vonatkozólag a maga felterjesztését, a kormány rögtön meg fogja adni a jogot, hogy egyszerűsíthesse a vendéglők étlapját. Drágább lesz a kenyér. A közélelmezési ügyosztály előterjesztést készít, amelyben azt javasolja, hogy a kenyér maximális árát vegyék revízió alá. A maga részéről kilónkint négy filléres árja vitást ajánl. Az előterjesztéssel legközelebb fog foglalkozni a tizes élelmező bizottság. Szemétégető helyett — kenyérgyár. A szemétégetés hívei sokszor hivatkoztak Budapesten a miskolci szemétégetőre, mint amelyik kitünően bevált és nagyszerűen működik. Miskolc város pénzügyi bizottságában most Nagy Ferenc polgármester ezt a javaslatot tette, hogy a szemétégetőt szüntessék meg s az épületét használják föl kenyérgyár céljára. A polgármester elmondotta, hogy a szemétégető üzembetartása a kamatokkal s a törlesztő részletekkel együtt évenkint 30.000 koronával terhelné meg a város költségvetését. Sem a gazdaságosság, sem a higiéna szempontja nem okolja meg a szemétégető üzembentartá- sát, használják föl tehát az épületét más célra. A bizottság hozzájárult az indítványhoz. Mohamedán lelkészség a fővárosban. A mohamedán vallásnak az elismert vallásfelekezetek közé való sorolásával szükségessé vált az is, hogy a Budapesten lakó mohamedánok lelkészi teendőinek az ellátásáról is gondoskodjanak. Ezeket a teendőket Abdul Laziz fogja ellátni. A ministerelnök leiratot intézett a fővároshoz, amelyben kéri, hogy a mohamedán lelkészt is részesítse a főváros valamelyes segítségben. Az illetékes ügyosztály a segély megszavazása iránt legközelebb fog előterjesztést tenni. Az állandó városház tervpályázata. Az Erzsébet-sugárut tervével kapcsolatban a közgyűlés úgy határozott, hogy a városház elhelyezésére nézve külön tervpályázatot fog kiírni. A tervpályázat kiírását a közbejött háború megakadályozta, de azért ezt a kérdést is meg kell oldani. Most, amikor a műszaki ügyosztályok nincsenek úgy megterhelve munkával, mint a békés időkben, amidőn nagyszabású építkezések és közmunkák folynak, meg van a mód arra, hogy ilyen nagyobb terv előkészítésével foglalkozzanak, hogy azután, ha a kellő előkészítés megtörtént, a normális idő beálltával a tervek kivihetők legyenek. Ezért csak helyeselni lehet azt az eszmét, hogy a városház tervpályázatának az elkészítése ügyében a tanács szakbizottság összehívását határozta el. A legutóbbi közgyűlés ebbe a szakbizottságba delegálta is két szakértő tagját Alpár Ignác és Fretmd Vilmos zsemélyében. A Mester-utcai villamos áthelyezése. A Mesterutca már régebben olyan elhanyagolt állapotban van, hogy rendbehozatala már további halasztást nem igen tűr meg. A tanács ezért elhatározta az utca sürgős rendezését és az erre szükséges fedezetet a pénzügyi bizottság már meg is szavazta. Az utca rendezésével kapcsolatban a városi villamos vasút sínjeit is át fogják helyezni és pedig az úttest közepére. % Salgótarjáni, petrozsényi, annavölgyi, szászvári, nagymányoki, karwini, ostraui és porosz szenet; j* yC szászvári, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari, gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti és hajóállomásra. Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállít: * Salamon Jakab és Tsa szénnagykereskedés Budapest. V., Erzsébet-tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73—97, 73—98, 73—99, 156—56, 172—26.
