Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-31 / 13. szám
Kilencedik évfolyam. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. •• Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. •• Félévre 8 korona. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA ■шннаашвпвняввш1шта Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádi-u. 40. .. TELEFONSZÁM: 169 — 38. .. A választókerületek. Nem kell többé falrafesteni az ördögöt, mert már megjelent. A belügyminiszter végre kiadta azt a rendeletet, amely a kerületek új székhelyével kapcsolatosan a szavazó körzetek megállapításáról szól. Erre a lapra ezúttal — egyelőre — a rendeletnek csak az a része tartozik, amely a fővárosi kerületek határait állapítja meg. A rendeletnek idevágó rendelkezéseiből első pillanatra látni lehet, hogy a kormány itt sem felejtkezett meg — önmagáról. A kis Budának, amely mindig, ma is, kormányhű terület, öt mandátum jutott, míg a legalább tízszer akkora Pesten tizenhét kerülettel kell megelégedniük a választóknak. Ebből is a negyedik kerület érintetlen maradt, mert itt ajkormány mindenféle presszióval eddig még többséget tudott biztosítani magának. A presz- szióban nyilván nem lesz hiány ezentúl sem s mert az új választói törvény alapján a statisztika szerint ebben a kerületben a legkisebb a választói szaporodás, a kormány statisztika bízvást számíthatja ezentúl is a maga hűbérei közé a Belvárost. S a többi kerületekben ? Édes Istenem, ezekre úgy is csak közvetett befolyást gyakorolhatván a kormány, az eddigi kerületi határokon belül szabta ki az egyes szavazókörzeteket és csak a külterületeken érvényesítette az alJcerületek összeházasításának példa nélkül álló rendszerét. Egyebekben rábízta a sorsra, hogy úgy irányítsa ezekben a választás eredményét, amint épen jól esik neki. Ám ezúttal a sors nem az az élettényező, ami eddig volt: szabad, független es befolyásolhatatlan. A kormány választói törvényével egyidejűleg lép teljes hatályába az új sajtótörvény is, azagitáció egészen szűk mederbe szorul s vajmi kevés remény marad fenn arra nézve, hogy a választók meggyőződése szabadon és függetlenül érvényesülhessen. A főváros polgárságára nézve mindezek után, hogy a kormány így, egészen leleplezte magát, nincs most fontosabb, életbevágóbb teendő, mint a szervezkedés. A független érzelmű s befolyásolhatatlan szavazók tömörülésében gyilkos erő rejlik s ez, egyedül csak ez lesz képes arra, hogy a mai parlamenti anarchiától gyökeresen megtisztítsa a- törvényhozást. A feladat nyíltan adva van: a polgárság tisztába jött azzal, hogy hol, mely határok között s milyen eszközökkel érhet célt. Nehéz, felelőségteljes s mondhatnók, a magyarság fennmaradására döntő fontosságú esztendő következik odáig, amikorra az 1905- ijd választásoknak le kell zajlania. Fájdalom, a helyzet olyan, hogy a reménység sóvár szeme már csak a városok felé tekinthet bizalommal, hogy szavazataival eklatánsúl pálcát tör a kormányerőszakosságok végtelen sorozata felett. A városok között is Budapestet, az ország székesfővárosát terheli a legnagyobb felelősség. Huszonkét kerületben van joga megbélyegezni a mai kormányrendszert s egyetlenegy választónak sem kell tartani attól, hogy szavazata miatt üldözésben is lehet része. Nincs iclö tehát sem a késlekedésre, A belügyminiszter ma, kedden — március 31-én — tette közzé azt a rendeletét, mellyel az egyes választókerületek körzetét és határait állapit ja meg. Budapest székesfőváros 22 uj választókerületének részletes beosztását alább ismertetjük: I. Választókerület. (A mai I. közigazgatási kerület egy része.) Határvonala : A Vérmező-utca a Krisztina-körut- tól a Várfok-utcáig, a Várfok-utca a Vérmező-utcától az Ostrom-utcáig, az Ostrom-utca a Várfok-utcától a Várbástyáig, a Halászbástyával a Bécsi kaputól a budai hegypályáig, a hegypálya pályateste, a Sikló- utca, a Lánchid-köz az Öntőház-utcáig, az Öntőházutca, az Ybl Miklós-térnek a Lánchid-utcát és Apród- utcát összekötő útteste a Sándor-lépcsőig; innen az Ybl Miklós-térnek a Sándor-lépcső folytatását képező útteste a Dunáig, a Duna az Erzsébet-hidig; az Er- zsébet-hidtól a Gellért-lépcső tengelye irányában húzott egyenes vonal, a Gellért-lépcső, az Oroin utca, a Sáncutca az Orom-utcától a Hegyalja-utig, a Hegyalja-ut a Csend-utcáig, a Csend-utca a Déli v-asuti alagutig, a Déli vasút Avar-utca menti pályateste, majd pályaudvarának nyugati határvonala, végül a Krisztina-körut a Déli vasút pályaudvarától a Vérmező-utcáig. II. Választókerület. (A mai I. közigazgatási kerület egy része.) Határvonala ; A székesfőváros határától a Csile- bérc és Spanyol-rét, majd a Csilebérc és Pösinger- major dűlők közötti határvonal a Magas-ut, Csilebérc és Pősingermajor dűlők hármas határpontjáig; innen a Magas-ut és Pősingermajor dűlők közötti határvonal a Magas-ut, Pősingermajor, Madárhegy és Sasad dűlők négyes határpontjáig (Szentháromság oszlop); azután a Magas-ut és Sasad dűlők közötti határvonal a Farkasvölgy, Magas-ut és Sasad dűlők hármas határpontjáig ; majd a. Farkasvölgy és Sasad dűlők közötti határvonal a Torbágyi-utig, az Érdi-ut, a Németvölgyi-ut az Érdi-uttól a Felső Németvölgyi árok betorkolásáig, a Felső Németvölgyi árok és Németvölgyi árok, a Sashegyi-ut a Németvölgyi ároktól a Budaőrsi-utig, a Csend-utca, a Hegyalja-ut a Csend-utcától a Sáncutcáig, a Sánc-utca az Orom-utcáig, az Orom-utca, az Erzsébet-hidig meghosszabbitott Gellért-lépcső, az Er- zsébet-hidtól lefelé a Duna, és a székesfőváros déli, majd nyugati határa a kiindulási pontig. III. Választókerület. (A mai I. és II. közigazgatási kerületek egy része.) Határvonala : A székesfőváros határától a Vadas- kert illetőleg Nyék és Szépvdlgy dűlők köpött,, valamint a Törökvész és Csatárka dűlő között és a Vérsem a habozásra! A feladat, amely előtt a főváros polgársága áll, még sohasem volt dicsőbb, korszakalkotóbb, mint ezúttal s bár országszerte rabbilincsek csörögnek az emberkezeken, meg kell mutatni, hogy az olyan érett kulturpolgársáigot, amilyen a fővárosé is, nem lehet se félrevezetni, se megfélemlíteni! Ez a polgárság — igenis — most és minden időkben tudja és tudni fogja a kötelességét . . . részletes beosztása. halom dűlőn át elfutó névtelen útvonal (a mai II. és III. közigazgatási kerület közötti határvonal) az Észter- utcáig ; innen az Eszter-utca az Áldás-utcáig az Áldás- utca, a Szemlőhegy-utca a Bimbó-utcáig, az Arankautca a Marcibányi-térig, a Marcibányi-térnek az Aranka- utcát és Garas-utcát összekötő útteste, a Garas-utca, a Trombitás-ut a Garas-utcától a Retek-utcáig, a Re- ] tek-utca a Trombitás-uttól a Kriszüna-körutig, a Krisztina-körut a Retek-utcától a Déli vasút pályaudvaráig, a pályaudvar nyugati határvonala, a Déli vasút és Avar-utca menti pályateste a vasúti alagutig; innen a Csend-utca a Budaőrsi-utig ; innen a Sashegyi-ut a Németvölgyi árokig, a Németvölgyi árok és Felső Németvölgyi árok, a Németvölgyi-ut a Felső Németvölgyi ároktól az Érdi útig, az Erdi-ut a Torbágyi- utig, a Farkasvölgy és Sasad dűlők közötti határvonal a Farkasvölgy, Magas-ut és Sasad dűlők hármas határpontjáig ; innen a Magas-ut és Sasad dűlők közötti határvonal a Magas-ut, Pősingei’major, Madárhegy és Sasad dűlők négyes határpontjáig (Szentháromság oszlop) ; azután a Magas-ut es Pősingermajor dűlők közötti határvonal a Magas-ut, Pősingermajor és Csilebérc dűlők hármas határpontjáig; majd a Csilebérc és Pősingermajor dűlők, majd a Csilebérc és Spanyol rét dűlők közötti határvonal a székesfőváros határáig, végül a székesfőváros határa észak felé a kiindulási pontig. IV Választókerület. (A mai második közigazgatási kerület egy része.) Határvonala : A Krisztina-körút a Vérmező-utcától a Retek-utcáig, a Retek-utca a Krisztina-körúttól a Trombitás-útig, a Trombitás-út a Garas-utcáig, a Garasutca a Marczibányi-térig, a Marczibányi-térnek a Garasutcát és Aranka-utcát összekötő útteste, az Arankautca, a Szemlőhegyi út a Vérhalom-utcáig, a Vérha- lom-utca a Niedermeier-utcáig, a Niedermeier-utca, a Dunáig meghosszabbított Üstökös-utca, a Duna lefelé, a Dunától az Ybl Miklós-térnek a Sándor-lépcső irányában húzódó útteste az Apród-utcáig; majd az Ybl Miklós-térnek az Apród-utcát és Lánchid-utcát összekötő útteste az Öntőház-utcáig ; innen az Öntőház-utca, a Lánchid-köz az Öntő-utcától a Sikló-utcáig, a Siklóutca, a budai hegypálya pályateste, a Várbástya a Halászbátyával a hegypályától a Bécsi-kapuig, az Ostrom-utca a Várfok-utcáig, a Várfok-utca az Ostrom? utcától a Vérmező-utcáig és a Vérmező-utca a Várfokutcától a Krisztina-körútig. V. Választókerület. (A mai Hl. közigazgatási kerület.) A székesfőváros dunajobbparti területének többi része, beleértve a Margitszigetet és az Óbudai Nagyszigetet is. Budapest uj választókerületei. A huszonkét kerület Lapunk mai számához Budapest uj választási térképe van mellékelve.
