Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-02 / 9. szám
4 Nagy Budapest Festetics grófok a főváros ellen. A József-fiuárvaház telke. Az Üllő-ut és Szigony-utca sarkán áll a József-fiuárvaház hosszú, egyemeletes épülete. A telek óriási, szabályos négyszög, melyet négy utca határol. Az ósdi épület, amely 1840 tájékán épült, nagyon kis részét foglalja el a teleknek ; a többi kert, amelyben az árvaház növendékei játszanak. Annak idején, amikor az árvaház felépült, az Üllői-utnak ez a része igen messze volt a várostól. A teleknek alig volt értéke. A fővárosra egy Festetics gróf hagyta örökségképen, még pedig egyenesen azzal a céllal, hogy azon árvaház épüljön. A főváros telj esitette az örökhagyó akaratát s 1840 óta ott áll a telken a József- fiuárvaház épülete. Azóta a város hatalmasan fejlődött arra felé is és ma a József-fiuárvaház három és négyemeletes paloták közé ékelve áll. A telek, amelynek értéke hatalmasan megnövekedett, egyáltalán nincs kihasználva, sőt az ósdi, rosszul épített árvaház a maga csúnya kőkerítésével elcsufitója az egész környéknek. A főváros már régen tervbe vette, hogy az árvaházat kitelepíti kevésbé értékes telekre s ezt a nagy telektömböt négy darab hatalmas, ötemeletes bérházzal építteti be. Az építkezés osztály (illetve annak idején a mérnöki hivatal) el is készitette a terveket, ekkor azonban jelentkezett a Festetics-csalácl és igényt jelentett be a telektömbre. Hivatkoztak arra, hogy az örökhagyó csupán azzal a feltétellel hagyta a fővárosra a telket, ha azon árvaház áll s abban a pillanatban, amint az árvaház elkerül onnét, a telek visszaszáll az örökhagyó utódaira. A közjótékonysági ügyosztály ekkor azzal az ötlettel állt elő, hogy a bérházak ne a főváros, hanem a József-fiuárvaház-alap tulajdonai legyenek. Ilyenformán a család nem támadhatja meg a fővárost. Az árvaházat kitelepítik, az üllői-uti telek azonban a József- fiuárvaház tulajdonában marad s a rajta emelendő bérházak is. Ez a legújabb terv is. A tanácsnak szándéka, hogy az árvaház telkét beépítse, amit az is bizonyít, hogy a kölcsön programm- jába 1,000.000 koronát vettek föl az „átépítésre.“ Hogy a Festetics-család ezzel a tervvel szemben fellép-e, még nem bizonyos. Az is lehet, hogy a fővárosnak egyezkednie kell majd a családdal. A Schönebergi városi munkásügyi hivatal 1912. évi jelentése részletesen foglalkozik a városi munkanélküliség elleni biztosítás intézményével. Az intézményt az 1912. évben erősebben vették igénybe, mint az előző évben. Nagyobb volt a segélyért jelentkezők száma s hosszabb volt az átlagos munkanélküliség. Míg az előző évben egy-egy segélyt élvező átlag 22—48 napig, addig 1912-ben 25 napig volt munka nélkül. Mig 1911-ben átlag 17 99 márka segély jutott egyre, addig 1912-ben 20'32 márka. A segélyezettek túlnyomó nagy része a szervezett munkások soraiból került ki s csak elenyésző csekély volt azon szervezetlenek száma, akik takarékbetétek utján biztosítottak maguknak segélyt. A városi képviselőtestület, minthogy az első szabályzat hatálya a folyó évben megszűnt az intézményt újabb három évre meghosszabbította, s egyúttal a szabályzatot több részében módosította. így kimondotta, hogy a munkanélküliség folyamán bekövetkezett sztrájk, vagy kizárás nem szünteti meg a segélyre való jogosultságot, ha az illető bebizonyítja, hogy a sztrájk, vagy kizárás nincs befolyással az ő munkanélküliségére- Kimondotta továbbá, hogy az esztendő, amelyen belül 60 napnál több segély nem vehe'ő fel, nem a segélyezés megszűnésének, hanem kezdetének napjától számítandó. 22.000 elintézetlen akta. Jfunka a katonai ügyosztályban. A katonai ügyosztály nagyon félreeső részén van a központi városházának. Nem csoda, ha senki sem törődik ezzel az osztály- lyal. Még nemrégen Vosits Károly tanácsnok vezette, aki jól el tudta riasztani még a felettes érdeklődőket is, legutóbb pedig szegény Antal Gyula, aki súlyos betegen került az ügyosztályba s nem tudott rendet teremteni a saját baja miatt. A legutóbbi tanácsnok-választás után Csupor József került a katonai ügyosztály élére. Csoport valóban nem kell bemutatni a fővárosi ügyek ismerőinek; mindenki tudja róla, hogy ambiciózus, tehetséges és lelki- ismeretes ember, aki még a katonai ügyosztályban is dolgozni akar. De milyen nagy volt a meglepetése, amikor átvette az ügyosztályt ! Nem kevesebb, mint harmincezer akta feküdt elintézetlenül. Ezt az óriási restanciát kellett Csupornak feldolgoztatnia. Hozzá is fogott a nagy munkához s azóta igen erős munka folyik a katonai ügyosztályban. Ma már ott tartanak, hogy csupán 22.000 az elintézetlen akták száma. Reggeltől estig dolgoznak az ügyosztályban ; s a hivatalnokok kétségbe vannak már esve, mert Csupor tanácsnok hajnalban jár be az ügyosztályba. Nemsokára, ha igy halad a munka, egyetlen elintézetlen akta sem lesz a ■katonai ügyosztályban s megszűnnek a panaszok, amelyekkel leginkább ezt az ügyosztályt illette a közönség. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab amerikai légelzáró készülékek hirdetésére. Óriási tüzelőanyag megtakarítás. Mindenkinél olcsóbb vagyok! Kohn — Lembergből. Pénteken, amikor a pénzügyi bizottság bizalmas tanácskozásra vonult vissza, egy bizottsági tag rohant lélekszakadva keresztül- kasul az elsőemeleti folyosón. A kezében egy távirati blankettát lobogtatott s el-el fuló hangon, izgatottan kiabálta: — Panama készül! Becsapják a fővárost! Odagyültek köréje néhányan, kiváncsiak s teljes részvéttel megkérdezték az ifjú és izgatott bizottsági tagot: — Mi az ? Micsoda panama készül ?- Hát a kölcsön! — kiáltotta a városatya. — Ön már tudja az árfolyamot? — Azt nem — felelte — de úgy hallom? hogy rettenetesen drága pénz lesz, holott van olcsóbb is. Nekem módomban van olcsóbb pénzt szerezni a fővárosnak. Lármát fogok csapni a közgyűlésen — hörögte tovább — ezt a panamát nem engedem, nem engedem! A kiváncsiak közt voltak újságírók is, akik közül az egyik megkérdezte:- Ki tudna olcsóbb pénzt adni a fővárosnak ? — Egy ismerősöm, — dörögte az ifjú városatya. — Itt van a kezemben a távirata. Es megmutatta a táviratot, amely a következőképen szólt: Délután két órakor gyorssal érkezem. Olcsóbb vagyok bárkinél. Kohn, Lemberg.-— Ki az a Kohn Lembergből ? — kérdezték az ifjú városatyát. — Az a pénzember. Látják, hogy azt Írja: olcsóbb vagy ok bárkinél. Megbízható, kitűnő pénzember, Bárczy is, Body is bizonyosan ismerik a nevét. Az ifjú városatya olyan türelmetlen és izgatott volt, hogy nem győzte kivárni a bizalmas ülés végét. Elrobogott valamerre; talán a pályaudvarra, hiszen a sürgöny délután két órára ígérte a lembergi Kohnt. * Délután egy lelkiismeretes újságíró telefonon érdeklődött a városatyánál. — Megérkezett a lembergi pénzember? — Nem, — felelte bele a telefonba. — ügy látszik, meggondolta magát. Hiszen tudja, nálunk hiába tesznek ajánlatot a nagybankok ellen. — Szóval bizottsági tag ur nem fog lármát csapni a közgyűlésen? — Nem. A beszélgetés befejeződött s a lembergi Kohnról, aki bárkinél olcsóbb, nem esett többé szó. Még csak annyit: ez a történet, bármilyen mulatságosnak is látszik, pontról-pontra igy esett meg pénteken délben a központi városháza folyosóján, a polgármester hivatala előtt. BRISTOL kalapáruda Uáczi-utcza II. i bi e ШЯёа» -L^ ж и a <3 'a < » Я > й > о 1 <3 <| Ев ti NBÖTV tüzelőanvacr ГПРо1якяГ11£с:! Ila önnek rosszul záródó ablakai és ajt i vannak, vagy villa- Zajfelfogó ! Több mint J L л ico, ban, s' éltől nem védett helyen lakik, fontos hogv ablakai ♦ 2,000.000 forgalomban SZAB. AMERIKA! VÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL é rH^m ei'ekк/ерг r, i о 1а1!,1м1!,"У az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas legjobb referenciákkal^7* i'.n. ^ ,a usz mlál,al ’artóssága egyenlő az ablakkeretei. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a 1,111' a/° ^íáci*er és Wagner cé,í ’’Voile«*
