Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-16 / 7. szám
4 Nagy Budapest megvalósítása lebegett. Ő tűrhetetlenül ragaszkodott egy elvhez — amelytől csak egy pillanatra kellett volna eltérni — abban a hitben, hogy minden úgy fog történni, ahogyan ő megjelölte. Ha ez bekövetkeznék, ha a főváros anyagi megkárosítása nélkül létesíteni lehet tiz autóbusszal egy lánchidi vonalat, akkor egyetlen szót sem volna szabad szólnunk Vázsonyi beszéde ellen. Félünk azonban, hogy nem ez fog bekövetkezni. Félünk attól, hogy épen az omnibusz-társaság részéről igen nagy veszedelem fenyegeti a fővárost. Vázsonyi nagyszerűen lefestette a helyzetet, kitünően kiparirozta az álmagyar ipar tolakodó és rágalmazó vágásait, de vájjon van-e a városházán még egy olyan kiparirozó, mint Vázsonyi? S ne beszéljünk másról, mint arról a tényről, hogy az omnibusz társaság részvényeire a Közúti szerzett opciót. Szerdán délután öt órakor lejár az az opció, melyet az omnibusz igazgatósága az angol társaságnak adott: szerdán délután öt órakor a Közúti birtokában vannak az omnibusz részvényei. Az autóbuszt pedig másképpen, mint az omnibusz-társaság beleegyezésével, 1914-ben nem lehet megvalósítani. Itt tehát újra előbukkan a Közúti. Akár nyíltan, akár titokban, a Közuti-vasuttal áll szemben a főváros, amikor közlekedést akar adni a Lánchíd elzárása által sújtott városrésznek. Vájjon ilyen körülmények között, hogy akarják megoldani a kérdést? Ilyen körülmények között aktuális e még ma Budapesten autóbusz-közlekedésről beszélni ? * Már most állapítsuk meg. miről mondott le a főváros az autobuszjavaslatnak elutasításával? Az angolok az omnibusztársaság megváltását 1,850.000 koronáért opcionálták, a fővárosnak azonban csak 1,750.000 koronáért akarták beszámítani, amiből nyilvánvaló, hogy az üzemüket 100.000 korona veszteséggel kezdték volna meg. Nyomban az omnibusztársaság megváltása után az egész omnibuszüzem a főváros tulajdonába ment volna át és maga a főváros értékesítette volna az omnibusztársaság egész leltárvagyonát: lovakat, kocsikat, egyéb üzemi berendezéseket és ingatlant. Ennek a befolyó összegnek a kamatait a főváros élvezte volna. Ezzel szemben a főváros csak 1,750.000 korona után fizetett volna 3 és háromnegyed százalékot, mig ha az omnibuszüzemet a főváros váltja meg — ami csak kölcsönpénzből lehetséges — az legalább 5 százalékba került volna. A beállítandó autóbuszokat évenkint 12 és fél százalékkal amortizálta volna a társaság, úgy hogy a főváros négy év múlva csak 50 százalékát fizette volna a vételárnak, melyre a főváros feltétlenül ingerenciát gyakorolt volna. Nyolc év múlva pedig a kocsik teljesen ingyen mentek volna át a főváros tulajdonába: használható, üzemképes állapotban. A társaság épített volna garázst, melyért 20 éves amortizáció számítása mellett négy év múlva az építési tőkének négyötödét kellett volna a fővárosnak megtérítenie. Ezekről a javakról mondott le a főváros a magánérdekek pressziója alatt, de még arról is, hogy a magyar autógyárral karöltve vezette volna be az autóbuszüzemet az a londoni társaság, mely e téren az első a világon és amely nem a budapesti közönségen tanulta volna meg az autóbuszüzemet. Újpesti levél. Igen tisztelt szerkesztő ur! Újpesten, ahol igen tekintélyes pártja van Nagy-Budapestnek, ma senkisem beszél másról, minthogy az uj rendszer — nem hozott semmit. Ez a város nem tud ugv élni, ahogy az egy 60.000 lakosságú városhoz illene s egyetlen segítségünk, egyetlen menekvésünk lehet nekünk, polgároknak: a Budapesthez való csatoltatás. Elmondok egy esetet. Újpest város főügyésze dr. Boros Mór, aki azelőtt ügyvéd volt. Amikor főügyésszé választották, a közgyűlés kimondotta, hogy nem folytathat magánpraxist, mert az inkompatibilis. Ezért meg is szavaztak neki évi 1700 korona pótlékot, Most eszébe jutott Borosnak, hogy mégis csak jó volna magánpraxist folytatni s engedelmet kórt erre a közgyűléstől. Az engedelem fejében hajlandó lemondani az 1700 korona pótlékról, de egyúttal kéri, hogy ebből az alkalomból 1200 korona külön személyi pótlékot szavazzanak meg neki. Elég, ha minden kommentár nélkül megemlítem, hogy a közgyűlés többsége — beleegyezett ebbe az ajánlatba. Ez Újpest! Kíváncsian várjuk persze, hogy mit fog ehez a belügyminiszter szólani. Mert hogy a minisztériumból figyelnek bennünket s hogy nincsenek a legjobb véleménnyel Újpestről, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közgyűlés „tanulmányútra“ küldte Löwy Sándor árvaszéki ülnököt, de ezt a határozatot — npm hagyta jóvá a belügyminiszter. Ezért most a közigazgatási bírósághoz akarnak fordulni, azon a címen, hogy a miniszter megsértette a város autonómiáját. A miniszter nem hagyta jóvá azt a szabályrendeletet sem, amelyben a városi szállítók által fizetendő százalékos dijakról rendelkeztek. Még pedig egyszerűen azért, mert annak rendelkezései homlokegyenest ellenkeznek a törvénnyel. Az újpesti hatosok körében nem épen meglepő tény ez. De hogy Újpesten érdemleges munkát is kifejtenek, annak bizonyítására egy nagyszabású akciót említek fel. A közgyűlésen azt indítványozta valaki, hogy a város kéréssel forduljon a kereskedelmi miniszterhez. Azt kérjék tőle, hogy „Palota-Újpest“ állomás nevét változtassa meg „Ujpest-Palotáu-ra. Óriási fontosságú kérdés! Előbb Újpest, aztán Palota, nem pedig megfordítva! Éhez aztán óriási lelkesedéssel csatlakoztak is. A közgyűlés többsége persze nem barátja a Budapesthez való csatoltatásnak. Tisztelettel K. K. Hol legyen a fővárosi könyvtár? Együtt a fővárosi múzeummal. A könyvtári bizottság legutóbbi ülésén igen sokat vitáztak azon, hogy hová, milyen helyre tegyék az uj fővárosi könyvtárt. Szóba került a régi terv, a Tisza Kálmán-térre való elhelyezés, de a bizottság majdnem egyhangúlag amellett volt, hogy a könvytárat a Kalvin-tér és Ráday-utca sarkán fekvő fővárosi telekre építsék. Ez a telek 1200 öl terjedelmű s a könyvtárépület mellett még egy bérház is megférne rajta. Lajta Béla építész is jelen volt az ülésen s az ő információja szerint a bérház a telek értékét is beleszámítva 1,615.000 koronába kerülne; évente brutto 131.000 koronát jövedelmezne. Három emeletnél magasabbat nem akar építeni, mert az elsötótitenó a könyvtárat. A könyvtárigazgaló magát a könyvtár- épületet nem akarja két emeletnél magasabbra építeni, hivatkozván külföldi példákra. Végül azon vitáztak, hogy legyen-e a könyvtárban nagy olvasóterem vagy sem? A könyvtárigazgató amellett foglalt állást, hogy ne legyen, mert ők a könyvtáron kívül való olvasást akarják propagálni. Ez az, ami ellen fel kell szólalnunk. Ha már a főváros elhatározza, hogy rengeteg költséggel könyvtárpalotát épit egy igen drága helyen: magától értetődik, hogy nagy olvasótermet kell csinálni benne. Ez mindenütt igy van a világon. De ba nem is volna igy, Budapesten, ahol a legtöbb ember nem szereti a lakását, mert rossz, kényelmetlen és sötét: itt különösen sok az ok arra, hogy a lehető legnagyobb olvasótermet építsék. Enélkül a könyvtár nem ér semmit. Ha ezt nem csinálják meg, akkor semmi értelme sincs annak, hogy a könyvtárat a város egyik legforgalmasabb és legdrágább helyére építsék. A bizottság még nem döntött véglegesen sem az építés, sem az elhelyezés dolgában, de úgy tudjuk, hogy az építés dolgában a fővárost köti az a megállapodás, melyet a református egyházzal kötött. A magunk részéről azt tartanók a leghelyesebbnek, ha a kálvin-téri telken nem építenének bérházat, hanem az egész telket felhasználnák a könyvtár s a Fővárosi Muzeum céljaira. Muzeum és könyvtár igen jól megférnek egymás mellett és semmi értelme sincs annak, hogy a fővárosi múzeumot a Várba dugjuk el. BRISTOL kalapáruda Wáczi-utcza II. ШИТ* i ii о !** ü c> I> 1» В V- < i В ■ i e ж ; 11 Zajfelfogó! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nqctv tlWalnanTmir m orr to l/or>hóc 1 Ha önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villá- lUZeiUdnydg megiaKariiaSI ban, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogv ablakai SZAB. AMERIKAI LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek menlén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekból készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkerettel. — Ajánlatok, kölségvetésck és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező Nádlrr ás Warmpr cé|r v*> s*iget.ntc» 2. ex nciuíci »uyiici Telefon nzAiii: I27-S»
