Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-26 / 4. szám

2 Független Budapest köreiből, igy múlhatatlanul szükséges, hogy a Közmunkák Tanácsának előadója, mint valami koadjutor működjék az alelnök mellett. Az előadó pedig nem lehet más, mint Harrer Ferenc tanácsnok, illetve a városépítési ügyosztály mindenkori vezetője. Ezt kívánja nemcsak a főváros érdeke, de a természetes fejlődés is. Ilyen körülmények között el lehet érni azt, hogy a Közmunkák Tanácsa olyan kap­csolatba lép a fővárossal, amely legalább nem egészségtelen. A főváros többségben lesz a Közmunkák Tanácsában, de nem is képzel­hető, hogy ne legyen, hiszen a főváros elég önálló már ahhoz, hogy a saját ügyeit maga intézze. A Közmunkák Tanácsa abban az időben keletkezett, amikor a mai Budapest területén három város élt: ezek építésének szabályozására csakugyan szükség volt egy egységesen irányitó hatóságra. Abban a pilla­natban, amint a három város egygyé lett, fölöslegessé vált a Közmunkák Tanácsa. A mozgalmat pártfogolnia kell min­denkinek, aki sürgősen akarja a kérdés ren­dezését, Mert akinek nem sürgős, az bele akar nyugodni abba, hogy a kormány egy­szerűen betöltse az üres helyeket, a főváros érdekeire való tekintet nélkül. Beszámoló a közgyük lésről. A szerdai közgyűlés nem tartozott az érde­kesek közé; még az a beszéd, melyet Feleki Béla mondott a tanács önkényességéről, sem keltette azt a hatást, melyet normális körülmé­nyek között keltenie kellett volna. Vájjon ki az, aki olyan sokat törődik ma azzal, dolgoznak-e a bizottságok vagy sem ? A pénzügyi bizottsá­got meglehetősen sokszor hivják össze s ez a bizottság végzi mégis a legfontosabb teendőket. Kinek fáj az, hogy a középitési bizottság nem ül össze olyan gyakran? Kinek hiányzanak Stein­hardt Antal vagy Álpár Ignác felszólalásai ? Örülünk, ha hallgatnak a derék emberek s a polgármester egyenesen jót cselekszik velünk, amikor nem ad nekik alkalmat becses szakértel­mük kifejtésére. Sok az nekünk így is. Azok­ban a tárgyakban pedig, melyek a szerdai köz­gyűlés napirendjére voltak felvéve, egyáltalában nem volt sérelem. Ami pedig az Erzsébet-sugárút vonalvezetésének megváltoztatását jelenti: két napra rá csakugyan elfogadta a középitési bi­zottság a javaslatot — de Steinhardt Antal meg­jegyzéseivel fűszerezve. Hát kellett ez nekünk? Vájjon ezért szólalt fel Feleki, hogy Steinhardt Antal minél többször jusson szóhoz ? Senki sem kisérte kommentárral Platthy György indítványát, melyet a választókerületek beosztása dolgában tett. A fővárosi törvény re­víziójára kiküldött bizottság olyan alaposan le­tárgyalta ezt az ügyet, a Yázsonyi megjegyzései annyira fedilc a főváros jogos és igazságos állás­pontját, hogy a közgyűlés egyhangúlag, járult hozzá az indítványhoz. Ünnepélyes megnyilatko­zás volt ez : nem merték megzavarni felszólalá­sukkal a mindenkori hatalom alázatos szolgái . . . Bródy Ernőnek Martinovics emlékének meg­örökítéséről szóló indítványát egyhangúlag elfo­gadta a közgyűlés. De Martinovicsnak és már­tírhalált halt társainak emlékezetéből a VII. ke­rület is ki akarta venni a részét s Benedek Dezső szintén indítványt tett. Vájjon hogy jön a hete­dik kerület, ez a mindenkor megalázkodó, min­den uralmon levő pártot vakon és gondolkozás nélkül támogató kerület a forradalmár jakobinu­sokhoz ? Még gondolatnak is furcsa; Ehrlich G. Gusztáv és Martinovics; Nessi Gyula és Szent­marj ay, Popper Mór és Sigray; Bogdányi Mór és Laczkovics . . . Szegény vértanúk! Elparentálták ezen a közgyűlésen Kasics Pétert is. A polgármester szavai melegek és őszinték voltak s a közgyűlés szívesen járult Pető Sándornak ahhoz az indítványához, hogy az elhunytat a főváros költségén temessék el. Sokat dolgozott életében a törvényhatóságban: ezt a megemlékezést csakugyan megérdemelte Kasics Péter. Az interpellációk — három volt — mind figyelemre méltók. Igaza volt Petri Ottónak, ami­kor a főváros árlejtései körül reformot követelt, igaza volt Baránszky Gyulának, amikor a városi vasút programmjának megvitatására kiküldött bizottság összehívását sürgette, de főképen igaza volt Ribári Mórnak a kéményseprők dolgában. Hol késik ez ügyben a házi kezelésre vonatkozó javaslat ? Tessék községi üzembe venni a ké­ményseprést s összekötni a tűzoltóság munkájá­val ! A mai rendszer a kisváros Pest maradéka, a világvárosi Pest egészen mást kíván. Akik Nessi Gyula közelében ültek, azok igen nagy hatásúnak mondották Ribári interpel­lációját. Hogy csakugyan az volt-e, az majd a polgármester válasza után fog igazában kiderülni. De annyi bizonyos : a polgármester nem foglal­hat állást a házi üzem ellen . . . 560 eladó telek. Az Andrássy-íéle telektömb szabályozása. A városépítési ügyosztály a középitési bizottság elé. terjesztette a zuglói Andrássy- féle telekkomplexum szabályozási tervét. A bizottság minden módosítás nélkül hozzá­járult ehhez a szabályozáshoz, amelynek az a legfontosabb eredménye, hogy a közeli jövőben 560 városi telek lesz eladó. A szabályozás tervét bőven ismertették a napilapok s bennünket nem is a szabályozás mikéntje érdekel. Nem fontos az sem, hogy a szabályozás a szomszédos Csávolszky-féle tel­kekre is kiterjed, melyek a Magyar Bank tulaj­donában vannak s igy a gyors szabályozást nem kis mértékben a Magyar Bank jó össze­köttetéseinek köszönhetjük. Fontos és jelentős maga a tény, hogy a szabályozás megtörtént s hogy a kihasználatlanul heverő telkeket végre értékesíteni lehet s ezzel igen nagy mértékben hozzájárul a főváros ahhoz, hogy minél több lakás legyen Budapesten. A főváros 12 és fél koronájával vásárolta meg a szabályozatlan telek ölét, a szabályozott telek négyszögöle pedig 40 koronába kerül. A terv az, hogy átlagosan 50 koronájával i értékesítik, a fekvés szerint 25—80 koronáért. E számítás szerint a fővárosnak még haszna maradna a tranzakción, de ismerjük az ilyen városi tranzakciókat s nagyon fogunk örülni, ha a főváros nem fog ráfizetni. Egy dolog azonban igen fontos és pedig az, hogy a fővárös minél előbb adja el a telkeket és pedig jelentékeny árengedménynyel, ha a vevő gyors beépítésre kötelezi magát. Min­den lehető kedvezményt meg kell adni azok­nak, akik rövid időn belül építeni fognak, mert ezzel nemcsak az építőipart támogatják, hanem polgárságot nevelnek, mely egy kis vagyonra fog támaszkodni. Ne rideg üzletnek tekintse a főváros az Andrássy-féle telkek értékesítését, hanem szociális és városfejlesztő eszköznek. Adjon módot arra, hogy a telkek olcsóbb részéből olyanok is vásároljanak, akik nem tudják egyszerre letörleszteni a telek vétel­árát, de a saját ház reménye takarékosságra fogja buzdítani őket. Főképen a spekulánsokra kell vigyázni, ami nem nehéz, hiszen csupán 560 telek értékésitéséről van szó. A főváros lakáspolitikai programmjába kell beilleszteni a telkek értékesítését s minél hamarább meg kell csinálni a Krausz Mayer- féle telektömb szabályozási tervét is. Meg­felelően értékesíteni a telkeket, hogy hama­rosan. néhány év alatt uj városrész épüljön rajtuk: ez az igazi, egészséges szociálpolitika! 1 1 Wikus Tátra Tejcsokoládé, < PÍű / A kötvenyek a legelő ну ö- • Mg iiÍ/ÍJMM8pl sebbek •ölet-, tűs-, baleset, J szavatossági-, betű re es- » lopáselleni, üveg-, jég-és állat-bistositásoknál 1 Felvilágosításokkal, prospektusokkal tfl; fJf'ÜDI * és díjajánlattal szívesen szolgál a d Í-... , ____pj ■ Ál talános Biztosító R.-T. igazgatósága 1 Budapest, VII. kér., Kár oly-körút 3. ssátn. ■ Telejon : 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona * & % VEKTORIÄj---------------------------а \SZ ABAD \ BEMENET bútorgyár részvénytársaság lakberendezési I ÍP mintaterme j Kossuth Lajos- 1 utca sarok Budapesten, EV. Városház-u. 4 ]■----------------------------------------------в % Я SZÉN, KOKSZ SALAMON JAKAB a T« «i Budapest, V., Erzsébet-tér 19 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALD fest,tisztit*. Gyár es föüzlet: Budapest, VH., Szövetség-utcza 35-:Г< Gyűjlőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbn városáoan. Teleion 58—45 128-15

Next

/
Thumbnails
Contents