Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-19 / 42. szám
Kilencedik évfolyam, 1914. október 19. /42. szám. Függellen Budop Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja-■^гтШ!Я!Я!®1К&ЯЖ-Г>ЙЭНЕ?а! Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. • Előfizetési ára • „NAGY BUDAPEST" melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. e« Félévre 8 korona. Főszerkesztő: D* SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁ6H GÉZA Szerkesztőség és kj_adóhívat_aI: Budapest VII. Szövetség-u. 2 2 :: TELEFOMSZÁM: József 45 82. :: A háború hiénái. Kezdünk kételkedni abban, hogy a főváros ismert erélye, mint fogalom és mint valóság, egyáltalán létezett-e ?! Valamikor, normális időben rá tudott ugyan csapni a kufárok kezére, de mit ér az olyan erély, amely akkor nem tud érvényesülni, amikor a legnagyobb szükség van reá?! A főváros tanácsa a polgárságot nem tudja megvédeni az élelmiszerkereskedők tizeiméitől. A drágaság ezen a téren már szinte túlhaladja az uzsora fogalmát. Az élelmiszerárusok visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a hadiállapot folytán kissé meglanyhult az ellenőrzés s akkor és ott csapnak le a szegény fogyasztókra, amikor és ahol érik. Kénytelenek vagyunk ilyen nyiltan rámutatni a rákfenére, amely megbontja azt a gyönyörű társadalmi összhangot, amit a hadiállapot a főváros polgárságából is kiváltott. Mindenek, a legkülönfélébb és legsajátosabb társadalmi állásúak és foglalkozásúak megfelelően illeszkedtek be a rendkívüli keretbe. Egyedül az élelmiszerárusok azok, akik minden eszközzel ki akarják használni a publikum zavart helyzetét s folytonosan újabb és újabb eret vágnak a fogyasztó közönség zsebén. S a hatóságok semmi komoly és hatásos lépést sem tesznek, hogy ezen az állapoton változtassanak s az élelmi- szeruzsorát megakadályozzák. Hetek óta hasztalan sürgetjük a legerélyesebb községi és állami beavatkozást. Kívántuk, hogy a hatóságok állapítsák meg hivatalosan az árakat. Ehelyett az történt, hogy a közélelmezési, vagy az ég tudja milyen bizottság „sürgős felterjesztésben“ fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy tegyen valamit az élelmiszerdrágaság ellen. Jól tudjuk, hogy az ilyen „Írott ma- laszt“ lépésnek nem lehet semmi foganatja. Amig az ilyen akta a miniszter elé kerül s az összes hivatalos retortákon átmenve döntés alá jut, addigra az élelmiszeruzsorások rég zsebrevágták a maguk becstelen profltját s a fogyasztó közönség túl van a kifosztás Rubikonján. Felterjesztések és egyéb írásos lépések ilyen dolognál nem játszhatnak lényeges szerepet. Ahoz, hogy az élelmiszerárusok tisztességesek maradjanak, a legszélsőbb hatósági erély szükséges. Kívánatos, hogy előrukkoljanak mindazok, akik a polgárság mentorának tisztes szerepében díszelegnek s egyöntetűen követeljék, bogy — igenis — a legszigorúbb kihágási paragrafus alkalmaztassák arra, aki élelmiszeruzsorát űz. Szeretnők mi látni azt az élelmiszerkereskedőt, akit egy maximális büntetés vissza ne riasztana végleg az uzsoráskodástól. Ám ehez jóval több erély szükségeltetik, mint amennyivel azok rendelkeznek, akik ebben a dologban első fokon dönteni hivatvák. Szükséges továbbá az is, hogy a főváros tanácsa elvben mondja ki, hogy az élelmiszeruzsora üldözését a hadiállapot alatt elengedhetetlen hazafias kötelességének tartja. Ehez az elvi elhatározásához azután ragaszkodjék is könyörtelenül és senki kedvéért ne teggen kivételt. Kiváncsiak vagyunk, hogy vájjon ezt az álláspontot nem honorálja-e a legvégsőkig a miniszter s akadna-e olyan hatóság, amely az élelmiszeruzsora üldözését jogtalannak tartaná. Erélyt, határozottságot és könyörtelenséget követelünk tehát az illetékesektől s nem megalkuvást, amely egy Írásos előterjesztéssel elintézettnek tekinti ezt az ügyet, amelynél súlyosabb és elviselhetetlenebb talán nem is kínozhatná és üldözhetné már a polgárságot. A főváros 3700 ágyas barakk-kórháza. (A Gyáli-ut építkezése. — Két hét múlva megnyitják az uj kórházat. — A főváros áldozatkészségének jelentősége.) Az illetékes hatóságok tudvalevőleg megadták a tanácsnak a felhatalmazást, hogy 3700 ággyal óriási barakk-kórházat állítson fel a sebesültek részére. Az uj ideiglenes kórház, amely méreteiben az ország legnagyobb betegápolási helye lesz, a Gyáli-uton, egyik fővárosi telken már épül is, mert a főváros a meghatalmazás megadása után nyomban hozzáfogott a szükséges munkálatokhoz. Az uj barakk-kórház összes költségeit az államkincstár vállalta el az országos betegápolási alap terhéreA főváros csak előlegezi a költségeket, de emellett vállalkozott a felépítésre is. Krátky János tanácsnok ügyosztályában Kapdebó Gyula műszaki tanácsos vezetése alatt folyik a lázas munka s az építkezés már annyira előrehaladt, hogy két hét alatt a kórház teljesen készen s rendeltetésének átadható lesz. A főváros azzal az áldozatkészséggel, amellyel ezt a barakk-kórházat felállítja, tulajdonképen kettős célt szolgál. Az egyik természetesen az, hogy a háború sebesültjei megfelelő hajlékot kapjanak. Bár jelenleg ez a legégetőbb kérdés, amely még ennél is fokozottabb kielégítést kivan, mégis fővárosi szempontból ez egészen eltörpül a másik cél mellett, amit ez a 3700 ágyas kórház szolgálni hivatva lesz. Miután az uj kórházat úgy épitik fel, hogy öt-hat esztendőre megfeleljen céljának, a főváros uj áldozatkészségének és vállalkozásának jelentősége tulajdonképen abban rejlik, hogy ezzel a barakk-kórházzal megoldódik a Rókus kihelyezésének esztendők óta vajúdó p)roblemája is. Az illetékes hatóságok ugyanis azt tervezik, hogy a háború lezajlása után ezt a barakk-kórházat nem fogják lebontani, hanem idetelepitik a Rókus-kórházat arra az időre, amíg az uj, nagyszabású, modern Rókus felépül. A terv nemcsak tetszetős és praktikus, de okvetlenül olyan is, amelynek kivitelét a főváros fejlődése is megköveteli. így fakad egy szükségszerűségből olyan előny, amely a fővárost egy évek óta tengeri kígyóként szereplő probléma legideálisabb megoldásához segíti. Mert azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy az uj barakk-kórház ideiglenesen, ha a Rókust lebontják, a legtúlzottabb kórházi és egészségügyi kívánalmakat is ki fogja elégi- "teni azalatt az idő alatt, amig az uj Rókus felépül és rendeltetésének átadható lesz. Mérlegen. * * t Könnyű takarékoskodni annak, akinek van miből: a főváros elhatározta, hogy a háború tartama alatt takarékoskodni fog s ehez mérten kezdte a takarékoskodást a világításon. Másfél hónap óta gázlángok pislognak az utcákon s a villamos ivlámpák békés álmukat ahisszák. Végeredményben csak helyeselni tudnék ezt a hirtelen takarékossági hajlamot, ha — tegyük fel, — már a háború előtt is kitört volna a tisztelt tanácsból s ha véletlenül olyanokban takarékoskodnának, amikben régóta a pazarlás és gavalléria vádjával illetik. Mi nem mondjuk azt, hogy mi is csatlakozunk a vádaskodók- hoz, de azt kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy nem esik jól nekünk, hogy éppen a közvilágításon kezdtük meg a háborús takarékoskodást. Elvégre Budapesten eddig sem volt sokkal egyebünk, mint esténként tündéri fényárban úszó utcáink és körntaink s ha most e fényt is megvonják tölünk, mibe kapaszkodjunk, hogy továbbra is rózsásnak lássuk az állapotokat?! A fővárosnak nem volna szabad provokálnia, hogy a túlságos számban lézengő pesszimisták azt mondhassák: „Lám, a főváros is időszerűnek tartja, hogy szomorúak, szegényesek, kétségbeejtően sötétek legyenek az utcái!“ Ha mi a tisztelt tanács volnánk, hát egész bizonyosan nem a közvilágításon kezdtük volna a takarékoskodást. Kissé körülnézvén, Isten bizony akadtunk volna sokkal alkalmasabb médiumokra is 1 ... • * * * A mozgósítás óta a villamos közlekedés szinte észrevétlenül metamorfózison ment keresztül : a bevonuló katonák, akik joggal kívánhattak nagyobb elnézést és figyelmet, egyszerűen hatályon kívül helyeztek bizonyos tilalmi parag-
