Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-13 / 28. szám
2 Független Budapest hogy a kerületközi bizottság tagjainak egyhangú megállapodását a párthivek kutyába sem vették ?! Ilyen körülmények között a kerületközi bizottságnak semmi további létjogosultsága nincs. Ez volt az egyetlen fonal, amely még a léthez fűzte s miután ez a fonal is szakadozóban van, épen ideje, hogy a főváros tanácsa nulli- fikálja azt az álláspontját, hogy ezt a bizottságot továbbra is faktornak ismeri el, olyan faktornak, amelynek bizonyos vonatkozásokban a maga akaratát is alárendelhetné. Mert arra valóban nincs semmi szükség, hogy épen csak a személyi kérdéseknél ne harmonizáljanak, holott ez az egyetlen létalapjuk, ellenben minden más dologban, ahol klikkérdek parancsolja, abszolút összetartással helyezkedhessenek szembe a közérdekkel. És egészen felesleges, hogy a klikkérdekek érvényesülésénél a közvélemény a delegáltak уátrhíveinek legtökéletesebb harmóniájában gyönyörködjön. Ezt a klikkek elintézhetik egymás között anélkül, hogy a főváros tanácsának az ilyen megállapodásokat respektálnia kelljen! Mérlegen. * * A közvélemény az elmúlt héten volt bátor elolvasni egy közleményt, amely arról szólt, hogy a tanács valakit (a név egészen mellékes itt) „jogi és közgazdasági tanszékkel egybekötött főigazgatói titkárrá“ nevezett ki. Hát ez már megint micsoda? — kérdezhetnék joggal az emberek, ha nem volnának hozzászoktatva ahhoz, hogy a legkülönfélébb csodabogarakkal tömik tele a kiváncsiak száját. Ez is egyike az ilyen csodabogaraknak, az emberek nem értik, hogy milyen állás lehet az, tehát az érthetetlennek kijáró, csodálkozással vegyes tisztelettel kalapot emelnek előtte! Holott, ha minden ember egy-egy Weisskirchner volna, nyilván szigorú kérdést intéznének a tisztelt tanácshoz, hogy mi szükség volt erre a jogi és közgazdasági tanszékkel egybekötött főigazgatói titkári állásra, amikor egészen bizonyos, hogy ennek a nyelvérzéki raffinériával összehozott disztinkciónak minden egyes szava olyan rejtély, amely csak arra való, hogy többé-kevésbé sikerültén leplezzen egy szinekurára való törekvést... Kár ilyen nüanszokkal tönkretenni a polgároknak azt a hitét, hogy bizonyos személyi kérdések megoldása a tisztelt tanács autonómiájában jó kezekbe van letéve . . . * * * A közgyűlésnek egyik agilis és értékes tagja, Szemenyei Kornél dr. statisztikailag igazolta a minap, hogy a főváros jövedelmeinek huszonkilenc százalékát költi kulturális s csak tizenegy percentjét beruházási kiadásokra, mert a bevétel harmincöt százaléka a személyi kiadásokra s huszonöt percentje a nagy kölcsönök kamataira kell. Ennél beszédesebb számok nem igazolhatják azt a feltevést, amelynek már Bécs polgármestere is hangot adott, hogy a főváros a külső dekórumokra sokkal többet ád, mint a belső értékekre, ami pedig olyan anomália, amely idestova\ a községi háztartás csődjéhez is vezethet. Ebben a megállapításban természetszerűleg nem foglaltatik oppozició az ellen, hogy kulturális kiadásokra a budgetnak huszonkilenc százaléka jut. Ez az adott esetben okvetlenül kevés ahhoz mérten, hogy a személyi kiadások a költségvetés harmincöt százalékát teszik. Teljes tisztelet és elismerés a dolgozó tisztviselői karnak, de az elvégre mégsem lehet reális üzem, ahol a bevételnek túlnyomó része üzemi kiadásokra esik ?! Elvégre ilyen tultengést még az állami budget sem ismer, ahol pedig a jövedelmek fokozására száz per centtel több eszköz áll rendelkezésre. Nagyon csodáljuk a bizottsági tagok türelmét, amellyel ezt a galan- tériát szó nélkül lenyelik. S rendkívül megütközünk a tanácson, hogy nem veszi észre, mikép ennek a tünetnek egy szer-valamikor de- routhoz kell vezetni! Elvégre mégsem való, hogy község esitenek különféle üzemeket s ahelyett, hogy ezekhez a régi tisztviselői karból választanának ki alkalmas munkaerőket, hogy ezzel is a személyi státus felesleges és tidtengö kvantumát lecsapolják, — folyton extráneusok munkaerejét veszik igénybe és állandóan szaporítják ezzel az elégedetlenek és jobb megélhetést sürgető tisztviselők számát! Legyen egyszer már vége ennek a békalenyetetési rendszernek, mert az emberi türelem csak addig hajlandó a békát is lenyelni, amíg egyszer megundorodik a szagától s akkor fájni fog ugy-e, ha a tisztelt tanács- csal fognak majd — békákat nyetetni?! * * * Csodáljuk a Városi Villamos önuralmát, amellyel a jogos elkeseredés további kitöréseit vissza tudta fojtani, amikor belenyugodott, hogy a Kossuth Lajos-utcai vonal szintén a Közúti hálózatának egyik fővonala legyen. Csodálkozásunkba azonban bizonyos elismerésféle is vegyül, mert rendkívüli értéknek tartjuk, hogy azok az urak, akik a Városi Villamos révén a kommunitásban szerepet játszanak, még a legjogosabb magánérdekeiket is alá tudták rendelni annak a közérdeknek, hogy a főváros autonómiája olyan harcba ne kerüljön, amelyből okvetlenül vereséggel kellett volna kikerülnie. Szándékosan hangoztatjuk annyiszor ezt a szempontot, mert meggyőződésünk, hogy csak ezzel lehet eléggé dokumentálni azt a dicsérendő sze- r pet, amelyet ebben a kérdésben a Városi vezéremberei elejétől végig játszottak. A főváros ilyenformán csak önmagát fogja megbecsülni, ha legelső alkalommal gyógjdtó flastromot rak a harcban elvérzettek méltán sajgó sebére Az összeíró küldöttségek munkája. Pénteken délután már megkezdődött a fővárosban az a nagy munka, amelyet az uj választói törvény a választói névjegyzékek összeállítása révén a fővárosi közigazgatásra rótt. A törvény sokoldalú, itt-ott zavaros rendelkezései miatt a kommunitás szinte lehetetlenül nehéz feladatot kapott a nyakába, amikor minden sérelem nélkül kell megállapítania a választói létszámot. Bár az összeíró küldöttségeknek hatásköre igen tág s tagjai között csak a klikkek vezéremberei foglalnak helyet, mégis fel kell tenni, bog}'' ezek a törvényben megállapított jogcímétől senkit elütni nem fognak. Ezért rend- j kívül fontos, hogy mindenki, aki иду gondolja, hogy ez az uj törvény valamelyik kellékének megfelelt, vagyis eszerint választói jogosultsága van, minden körülmények között jelentkezzék az összeíró küldöttség előtt és kérje a választói névjegyzékbe való felvételét. Azok a körülmények, amikre az összeíró küldöttségek hatásköre kiterjed, a következők: Az uj választói törvény szerint jóformán minden választónak személyesen kell jelentkeznie, mert hivatalból csak azt veszik fel a lajstromba, aki 40 korona egyenes állami adót fizet és azokat, akik az 1913. évi lajstromban bent voltak és jogcímük azóta nem változott. Ezenkívül azonban az összeíró küldöttség autonóm hatáskörrel is bir és jelentkezés nélkül mindenkit felvehet, akiről biztos tudomása van, hogy választó ; igénybe veheti a hatóságok segítségét, beidézhet mindenkit és ki is szállhat mindenhová, a hová jónak látja. A jelentkezés során a következő jogcímek igazalandók: A magyar állampolgárság, az egy évi helybenlakás, az életkor (diplomás embereknél 24 év, a többieknél 30 év) és valamelyik a törvényben foglalt jogcím. Miután a jogcím megállapítása zavaros, jelentkezzék mindenki, aki az első három feltételnek megfelel és a küldöttségnek segédkeznie kell a jogcím magállapitásában. Jelentkezhetnek az összes középiskolát, ipariskolát, tanitóképezdét, szini-iskolát, gazdasági iskolát és ezekkel egyenrangú iskolákat végzettek, hacsak 23 évesek, vagyis, ha 1914. évi március 31-ig 23 évesek nem lettek; ezek már választók. A többiek 29 éves koruktól fogva (ugyancsak március 31.) választók. Az összeíró küldöttségek helyiségei a kerületi elöljágóságok épületeiben vannak; kivéve Rákosfalván, ahol az elemi iskola épületében és a 2. választókerületben, ahol a Vályú utcai elemi iskola épületében kell jelentkezni. Az összeírás ideje naponta 5—8-ig és vasárnap délelőtt 9—12-ig. A „Független Budapest“ felelős szerkesztője és kiadója: B. ViRAGH GÉZA. A kiadóhivatal igazgatója: SZILÁGYI MIKLÓS. kötvények a legelőnyösebbek eiet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöreses- lopáeellenif üveg-, jég-es állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a ffuDGÁQIfl u n S Általános Biztosító R.-T. igazgatósága S ■ Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. \ ■ Telejon: 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül ■ it »társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. • a* orsaag minden vésőiben. Összes biztosítékok 22 millió korona * ..................................................................♦ FE ST, TISZTIT! Щ Cyiijtötelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
