Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-30 / 26. szám
4 Független Budapest---------— PÉ NZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG A hét közgazdasági eseményei. A forrongó Balkán, az albán-fölkelés és a görög-török konfliktus mély hatást gyakoroltak az összes tőzsdékre. A spekuláció egy esetleges török-görög háború és az Albániában bekövetkezhető meglepetések miatt a legteljesebb tartózkodásra volt rákényszerülve. A külpolitika nem fogy ki — úgy látszik — a szenzációkból egy pillanatig sem, már pedig javulási processzusról addig komolyan beszélni* nem lehel, amig a balkáni államok súrlódásai véget nem értek és az albán-kérdés véglegesen rendezve nincs. A bécsi tőzsde még mindig a Pleva- bankház bukásának hatása alatt állott, de a hét vége felé már megnyugodtak a kedélyek, mert a kényszereladások véget értek. A párisi piacon az uj kölcsön előkészítésével foglalkoznak, amelynek hírére az alacsonyabb tipusu járadékok 2—В°/0-а1 estek. Berlinben nagy izgalmat okozott Havensteinnek, a német birodalmi bank elnökének a kezdeményezése, hogy azok a pénzintézetek, amelyek betéteket elfogadnak, ezeknek legalább 10%-át vagy készpénzben, vagy a jegybanknál letétbe helyezett aranyváltó alakjában készenlétbe tartsák. Nálunk a gabonatőzsde lány haságát a javult terméskilátásokkal hozták kapcsolatba. A küszöbön álló ultimohalasztás is csökkentette az akciókedvet, amely különben sem volt valami nagy. A helyi és a nemzetközi értékben is nagy volt az iizlettelenség. A járadékpiacon az ámivó ismét lecsúszott. 4-ü/0os járadékunk és az osztrák járadék között már több mint 172% a differencia, amire hosszú idő óta nem volt példa A sorsjegy- piacon alig volt valami üzlet. A községi takarékpénztárak es a kormány. Most, hogy a közvélemény egyre hangosabban követeli a községi takarékpénztárak engedélyezését: a kormány részéről ugyanazok a kijelentések láttak napvilágot a napi sajtóban, mint 2—3 évvel ezelőtt, hogy tudniillik amig az erre vonatkozó tömény javaslat el nem készül, addig uj községi takarékpénztárak létesi- tésére engedélyt nem feg adni a kormány. Pedig községi takarékpénztárakra most nagyobb szükség van mint valaha. A kis és középbankok egész serege megbukott a válság alatt és utána is még. A bizalom csak a nagybankok iránt van meg és ezek viszont a végletekig kihasználják a helyzetet, amelynek most kizárólag ők az urai. A kiskereskedőknek nincs hitelük, forgó tőkét nem tudnak kapni, az ipar és kereskedelem sem tud friss tőkéhez jutni, a városok a bank kartelnek vannak kiszolgáltatva és a nagyvállalkozások sorsai a bankvezérek kénye-kedvétől függ. Ilyen körülmények között a nagytőkével rendelkező városi és községi takarékpénztárak nemcsak a városok bevételi forrásait szaporítanák, hanem fontos missziót is teljesítenének, amennyiben a gaz dasági helyzet megjavítását nagyban elősegítenék. A fővárosban is egyhangúlag követelik a községi takarékpénztár felállítását, azonban a kormánynak ugylátszik minden sürgősebb mint ennek a régóta vajúdó kérdésnek a végleges rendezése. H í R E K. A kisbankok krízise. A kis- és középbankokra rossz idők járnak. A Budapest III. kerületi takarékpénztár krízise még élénken foglalkoztatta a közvéleményt, amikor hire ment, hogy az 1907-ben alakult Budapesti kereskedők bankja immobilizálta magát és felszámol. Ez a hir meglehetős meglepetést keltett, mert a bank jó hírnévnek örvendett. A bank krízisét főleg az okozta, hogy ipar vállalatok on sokat vesztett. A kis- és középbankok java része most már elvérzett és a kisemberek, kereskedők, iparosok hiteligényei aligha lesznek kielégítve a jövőben, mert azt az űrt, amely a kis- és középbankok bukása után megmaradt, a nagybankok tömeges fiókalapításaikkal nem tudják kipótolni. A bankfiókok főfeladata eddig a betétgyűjtés és nem a hitelnyújtás volt. Pedig a jövőben feltétlenül változtatni kell a baukfiókok üzleti politikáján, aminek nemcsak a kisemberek, hanem a bankok is hasznát látnák. Kétségkívül pótolni kell a hitel- üzleti tevékenységet, amely a kisintézetek bukása után gazdátlan maradt és ezt mások nem láthatják el, mint a bankfiókok. Erre a körülményié felhívjuk azoknak a bankembereknek a figyelmét, aki nek hivatásuk, hogy a gazdasági élet kis embereinek hitelszükséglete kielégítéséről gondoskodjanak. Nagytétény és a szalámigyáro- sok. A nagytétényi husfeldölgozó-telep annak idején, mikor a sertéshizlaló-telep léte- sitéséről volt szó, nagyon megijesztette a szalámigyárosok egy részét, akik ennélfogva a'Gyáriparosok Országos Szövetségében és a földmivelésügyi miniszternél kerestek állítólag veszélyeztetett érdekeik ellen oltalmat. Miti-[ denekelőtt azt kérelmezték tehát, hogy a nagytétényi húsfeldolgozó-telepnek, illetve szalámigyárnak a kormány semmiféle állami kedvezményt ne adjon. Külön kedvezményt ez a telep — ez előrelátható volt — nem is fog kapni, de azok, amelyek más húsfeldolgozó- telepnek, neki is rendelkezésére fognak á I bin i; ami szintén természetes. Így állván a dolgok, a földmivelésügyj miniszter leiratban értesítette a Gy. 0. Sz.-t, hogy a nagytétényi husfel dolgozó-telep külön kedvezményeket nem fog kapni, ami azonban egyáltalán nem teszi lehetetlenné azt, hogy a husfeldolgozó- telep, mely a vállalat címében is szerepel, létrejöjjön A Kereskedelmi Bank vasúti kölcsöne. Komárom vármegye a „Pesti magyar kereskedelmi bank“-kai tárgyalásokat folytai 975.000 koronás' vasúti kölcsön megszerzése végett. Komárom vármegye ezzel a pénzzel a Komárom—gutái vicinális vasúttól átvett részvényeket akarja kifizetni. Nagy Andor szövetkezeti igazgató. A felszámolás alatt álló Országos gazdasági bank vezérigazgatója, Nagy Andor tőzsdetanácsos és főv. biz. tag „Magyar föld- birtokosok és bérlők szövetkezete“ cég alatt uj vállalatot alapított, amelynek ő lett a vezér- igazgatója. Az Arad-csanádi vasutak szénbányái. Az Arad-csanádi vasutak igazgatósága Brád körüli szénbányáinak megvételére opciót adott az év végéig egy konzorciumnak. A konzorcium — mint most halljuk — a próbafúrásokat befejezte és a szénterületet bányászásra alkalmasnak találta. A kőszénbányászat rendszeres megkezdésére — hir szerint — uj részvénytársaságot fog alapítani a konzorcium. A Kiristály víz is kevesebbet jövedelmez. A Szent Lukácsfürdő kútvállalat rt., amely a Kristályvizet hozza .forgalomba, szintén megérezte a gazdagsági válságot. A vállalat 16854 korona tiszta nyereséget ért el az elmúlt évben és részvényeseinek nem fog osztalékot fizetni. Az előző évben 5%-os dividendát jövedelmezett a Kristály-víz. Az I — II kér. takarékpénztár felszámolása. Most jelent meg a budapesti I—II. kér. takarék rendkívüli közgyűlési meghívója. A közgyűlés julius 5-én lesz és tárgysorozatán a felszámoló bizottság és felügyelő bizottság kiegészítése szerepel. A Leszámítoló bank uj érdekeltsége, Kolener Márton és Árpád, akiknek Bélen (Bihar m) van öblös üveggyáruk, Medgyesen földgáz üzemi e berendezett üveggyárat szándékoznak építtetni a Magyar leszámítoló és pénzváltóbank támogatásával. Medgyes város erre a célra 15 hold területet hajlandó rendelkezésére bocsátani egyéb kedvezményeken kivűl, de úgy ezek tekintetében mint a pénzügyminisztériummal a földgáz szolgáltatására nézve a tárgyalásokat még nem sikerült befejezni. Uj iparvállalatok. Weinman Emil pozsonyi mérnök Pozsonyban gyufagyárat szándékszik létesíteni. A helyszíni tárgyalás junius 27.-én tartatik meg. A kassai Pleischer és társa gépgyár és vasöntöde a közeli napokban1 részvénytársasággá alakul át. A részvénytársaság alaptőkéje 800.000 Kor. lesz és az igazgatóság élére gróf Majláth József főrendi házi tagot választják meg. A Steiner M és fiai cég Szereden nagyobb kónsav gyárat akar üzembe helyezni. A telepengedélyezési tárgyalás junius 27-én fog Szereden megtartatni. Közgazdasági közlemények. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet mű- és közópilési szakosztálya az Eternit Müvek Hatschek Lajos cég nyel'gesujfalusi gyártelepének megtekintése céljából junius hó 10 én tanulmányi kirándulást rendezett, amelyen az említett egyesület számos tagja, a Magyar Építőművészek Szövetsége, továbbá csaknem az összes M. Kir. Minisztériumok, a M. Kir. Államvasutak, a Kassa-Oderbergi Vasút, a Cs. kir. közös hadsereg és a Magyar kir. honvédség, valamint egyéb közhivatalok műszaki, illetve épitési osztályainak számottevő tagjai is résztvettek. A társaság, amelyben a házi építő iparhoz tartozó legelőkelőbbek képviselve voltak, a fentemlitett vállalat igazgatójának Fischer Róbert kereskedelmi tanácsosnak vezetése alatt élénk érdeklődéssel tekintette még ezen hazánk határain túl is legelőnyösebben ismert vállalat gyártelepét. A mintaszerű gyártelep és a gépberendezés tökéletes volta, de különösen az elmés gyártási mód korlátlan dicséretben részesült A külön hajóval történt vissza- utzás alkalmával a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet alelnöke Hüttl Dezső műegyetemi tanár a kiránduláson résztvevők mindnyájának nevében dicsérő szavakkal emlékezett meg a kedvező benyomásról, valamint arról a kiváló jóságról és minőségbeli fölényről, amely - lyel az Eternit pala rendelkezik, hozzáfűzve, hogy az Eternit-palának felsőbbséges előnyei folytán semmiféle versenytől tartani nem kell. Egyhagulag az volt a vélemény, hogy a magyar Eternit Művek és azoknak
