Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-15 / 24. szám
1914, junius 1Ő. 24. szám. NAGY BUDAPEST A "FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley Józseí, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. A íőváros financial. A fővárosi háztartás 1913. évi zárószámadása 3'2 millió koronás deficittel záródik. E deficitet a zárószámadás az 1911. évről áthozott valamivel magasabb kezelési felesleg felhasználásával palástolni iparkodik ugyan, tény azonban, hogy az 1913. év kezelése fenti hiányt eredményezte. A költség- vetés 1913-ra csekély többletet irányzott volt elő és abban nem szerepelt az egyensúly fen- tartása végett bevételként ez az előző évekről most áthozott felesleg, hanem az egyensúly a költségvetési év bevételeiből állott elő. Ezzel szemben most a zárószámadás a bevételeket jóval kisebb összegben mutatja ki és a kiesés folytán a kiadások meghaladták a bevételeket. A deficit tehát egészen kétségtelen és az előző évekből fenmaradt felesleg csak a deficit fedezését teszi lehetővé, de nem tünteti el a szomorú tényt, hogy a főváros háztartása ismét deficites lett, Minthogy ilyen régebbi kezelési felesleg most már nincsen többé, nyilvánvaló, hogy a főváros financiáit állandóan fenyegeti deficit. Ezt az eredményt e lap hasábjain már évekkel ezelőtt megjósoltuk, sőt éppen az 1913. évi költségvetés megjelenése alkalmával kifejezést adtunk ama nézetünknek, hogy ez a felesleget mutató prelimináre tulajdonképen deficitet rejteget. Már akkor rámutattunk arra, hogy a rendes bevételek előirányzása túlságosan optimisztikus és hogy ez a körülmény a költségvetés realitását nagyon is kérdésessé teszi. Ezt a felfogásunkat igazolja a mostani zárószámadás, mely csaknem valamennyi bevételi ágazatban az előirányzottnál jóval kisebb bevételekről számol be. Kiderül most a fővárosi financ- politikának az a súlyos és alapvető hibája, hogy a kivételes jó esztendők emelkedését állandónak véve, egész gazdálkodását a bevételek ilyen mérvű expanziójáéra alapitja és ahhoz képest erején felüli kiadásokba bocsátkozik, holott a valóságban a rossz gazdasági viszonyok mellett a bevételek sztagnálásával kell számolni, még pedig meglehetős rossz időszakon át. A főváros az eddigi bevételek természetes növekedését elegendőnek tartotta, rohamosan növekvő kiadásainak fedezésére. Most a számok bizonyítják, hogy az eddigi keret és rendszer mellett a háztartás deficites és nem marad más hátra, mint egy kommuniális pénzügyi reform, amely az állandó és rendes természetű jövedelmek lényeges szaporításával uj bevételi forrásokat teremt a főváros részére. Toldozás-foldozás itt nem segíthet. Az eddigi adók emelése önmagában korántsem lesz elegendő a nagymértékben növekvő deficit eltüntetésére. Csak átható és gyökeres financreform segíthet a főváros pénzügyi helyzetén. Cassandra szerepe háládatlan mesterség, mégis állítjuk, hogy a zárószámadásban most jelentkező deficit nem véletlen — átmeneti és egyszeri — hanem ezentúl állandósulni, sőt évröl-évre növekedni fog, még pedig nem is sejtett mértékben és olyan nagyra, amely fővárosunk pénzügyeit igen súlyos megrázkódtatásoknak fogja kitenni. A főváros rendes kiadásai, amelyek a közigazgatásból és főleg a közoktatásból reá hárulnak, igen nagy mértékben emelkednek, még pedig nagyobb arányban, mint a minő a rendes bevételek növekedési koefficiense. Ez önmagában még nem volna baj, mert ezt a diszparitást némi adóemeléssel és a kiadásokban való szigorú takarékossággal még el lehetne tüntetni. A fővárosi háztartás fenyegető ellensége másutt keresendő : a beruházó politika által indikált mértéktelen és pénzügyileg helytelen adósságcsinálás- ban. Már több Ízben megcsináltuk ennek a politikának előrelátható mérlegét. A főváros legalább is 500 millió korona adóssággal nagyarányú beruházási akciót hajt végre, amely a község háztartását menthetetlenül a deficitbe sodorja. Ennek az adósságtehernek a kamatszolgálata és amortizációja évi 30 millió koronát igényel. Az uj létesítmények évi fenntartási és egyébb költségei legalább is 10 millió koronával szaporítják a rendes kiadásokat, úgy hogy *a beruházások évi 40 millió korona uj kiadást jelentenek. Ha a fél- milliárdos beruházások felerészét jövedelmezőnek fogadjuk el és indokolatlan optimizmussal a jövedelmező beruházások hozamát 6%-osnak vesszük, úgy az évi 40 millió korona kiadással szemben csak 15 millió korona bevétel áll és igy a beruházási kampány befejezése után a fővárosnak a beruházások évi 25 millió korona deficitet fognak okozni. Mentői nagyobb összegeket fordítanak a beruházásokra, annál nagyobb lesz évről- évre a deficit, mig a kampány végén el fogja érni ezt a jelzett magasságot. A zárószámadásban jelentkező 3 milliós hiány ennek a folyamatnak első etappeja, Már a folyó évi deficit annyival nagyobb lesz, mint amennyivel több az idén a kölcsönkamat és amortizációs szükséglet és igy fog ez tovább menni évröl-évre a számok megdönthetetlen törvényének vaserejével. Hasztalanul csűrik ide, csavarják oda a városházán a számokat és csinálnak a főváros (izéiméiről kedverő kimutatásokat, Maga a zárszámadás mutatja, hogy ezek az üzemek igen kis jövedelmet hajtanak és a beléjük fektetett tőke kölcsön kamatán fölül alig hajtanak valamely hasznot, Ámde az üzemek e csekély haszna is igen problematikus, mert az amortizáció tekintetében igen eltérő elvek szerint készítik _mérlegeiket. Mindig azt olvassuk egy-egy üzem kimutatásánál, hogy az amortizáción fölül ennyi és ennyi felesleg maradt, de sohasem tudjuk meg számszerűleg, hogy mily kvóta használtatott fel leírásra Ellenben mindenféle elvi, kijelentésekből azt tudjuk, hogy a fővárosi üzemek tekintetében az az elv uralkodik a városházán, hogy az üzemek értékcsökkenésére nem kell leírásokat végezni, mert hiszen a tőketörlesztésben benne foglaltatik az amortizáció is és mert különben is egyre megy, vájjon félreteszik-e az illető leirt összeget, avagy a város pénztárába szállítják, mert hiszen igy is, úgyis a fővárosé a pénz. Pedig az üzemek jövedelmezősége ezen a kérdésen fordul meg. Ha egy ipari nagy üzemnél nem Írnak le értékcszökke- nésre annyit, amennyivel a valóságban az érték kopik és romlik, úgy lehet tiszta nyereséget kimutatni, de valójában a nyereség a leírni elmulasztott összeggel kisebb és 20 vagy 25 év múlva az üzemnél ismét milliókra lesz szükség kölcsönpénzekből. Ezért nem közömbös az értékcsökkenési tartalékolás és nem mindegy, ha a gépek értékéből iskolát' épit, avagy anyakönyvvezetöi fizetést fizet a főváros pénztára, ahelyett, hogy az üzem beeételéből félretenne az üzem felújítására. Meggyőződésünk, hogy kellő tartalékolás és leírás mellett az üzemek rentabilitása még az eddig kimutatottnál is jóval csekélyebb volna, hogy tehát tényleg még az üzemek financiális eredménye is mögötte marad a valóságnak. De ha ettől el is tekintünk és elfogadjuk a rentabilitásnak kimutatott és igy is szerény mértékét, vájjon a nem jövedelmező másik 250 milliós beruházás kamata és törlesztése kikerülhet-e a jövedelmező üzemek csekély bevételéből? A 15 millió üzembevétel alig fedezi a saját beruházott tőkét és semmiesetre nem szolgáltat oly felesleget, amelyből az egész ötszázmilliós beruházás kölcsönszolgálata kikerül. És ebben rejlik a főváros pénzügyi jövőjének legsúlyosabb problémája.. Az 1913. évi zárszámadásban ez a probléma már félreismerhetetlenül jelentkezik. Ha a városházán azt hiszik, hogy ez a deficit csak múló jelentőségű, úgy igen tévednek. Ismételjük-, ez a 3 milliós deficit csak kinduló- pontja és magva egy évröl-évre mind nagyobb hiánynak, amelyet megelőzni esrk egy egészen uj községi pénzügyi politikával lehet. A folyó esztendő már legalább 7 millió deficitet fog hozni, és a kölcsönök kamatának rohamos megnövekedése ezt a deficitet szükségképpen állandóan növelni fogja. Nem kell ehez jóstehetség, csak egy kis egyszeregy. A beruházások megkezdett utján most már nincs megállás. Gondoskodni kell hát olyan bevételi politikáról, amely megteremti a pénzügyileg teljesen elhibázott beruházó politika által okozott hiányok pótlására az uj bevételi lehetőségeket. APOLLÓ műsora dominál! Szt-Lukácsfiirdö téli és nyári yyóyyiíeiy5 Budán? csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és női vizgyógyintózet, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. forrásásvám viz étvágyat javit, gyomorrontíist megakadályoz. Vidékre és külföldre fuvardijmentes szállítás.
