Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-19 / 3. szám
1914. január 19. 3. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Gcley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Visegrági-u. 40. Telefon: 169-38 A kórházi orvosok mozgalma. Harminc kerületet követelünk! Nem lesz orvossztrájk. A kórházi orvosok mozgalmában hétfőn megnyugtató fordulat állott be. A kórházi bizottság Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnöklésével tárgyalta azt a jelentést, amelyet a kórházi élelmezést ellenőrző-bizottság elébe terjesztett. A jelentés beszámol arról, hogy a kórházi orvosoknak nem az ételnemüek minősége, hanem a mennyisége ellen van kifogásuk, ami magyarul annyit is jelent, hogy a kórházi orvosok nem kapnak elegendő élelmet. A bizottság feladata, amelyet ennek folytán megoldania kellett, korántsem volt túlságosan nehéz. Egyszerűen csak ki kellett mondania, hogy szívesen ád több kosztot is az orvosoknak, ha ez a leglényegesebb panaszuk a házi kezelés kérdésében s ezzel el van intézve az egész affér. Aminthogy ezt az ügyet máskép elképzelni sem lehetett, mint megnyugtató befejező akkorddal. Mindazonáltal nem hallgathatjuk el azt a meggyőződésünket, hogy a kórházi orvosok ezúttal a sztrájkkal való fenyegetőzéssel — enyhén szólva '— túllőttek a célon. A fővárosról, mint erkölcsi testüietíől feltételezni sem volt szabad, hogy alkalmazottainak, — olyan tisztviselőinél, akiknek kezében a legfontosabb kommunális kötelezettség; a közegészségügy van — azt a minimális követelését ne teljesítené, hogy élelmezésüket megjavítsa. A házi kezelésre vonatkozó szabályzat, amelyet a főváros megállapított, elvégre nem olyan rendelkezés, amelyen maga a főváros, ha úgy látja célszerűnek, ne változtathatna. Ezt tud- niok kellett azoknak az orvosoknak is, akik egy tál étel miatt a sztrájk jelszavát dobták ultima rációként a harctér porondjára. S ha tudták ezt, kétszeresen megbocsájthatatlan hiba volt, hogy ilyen jelentéktelenségért fellármázták az egész közvéleményt s olybá tüntették fel ezt az affért, mintha áthidat- hatatlan akadályokba ütközne a sima, kölcsönös .megnyugvást teremtő elintézése. Szerencsére a közvélemény nyugodt maradt, mert tisztában volt azzal, hogy az orvosok mozgalma — bármilyen tiszta intenciók voltak is a rugói — végeredményében csak azoknak a volt kórházi szállítóknak malmára hajthatta volna a vi/.et, akik a házi kezelés miatt horribilis jövedelemtől estek el s igy érdekükben állott, hogy az orvosok mozgalmát minél veszedelmesebb epidémia színében tüntessék fel. Most, hogy ez a roham is elmúlt, remélhetőleg egészen lecsillapodnak a kedélyek s a főváros a házi kezelés keretében megvalósíthatja mindazokat a reformokat, amiket a kórházügy terén tervez. jWikus Tátra TjjcsokoládéTl Megint konfiskálták a főváros autonómiáját. A fővárosnak jogosan legkevesebb harminc választó kerület jár; ezt a tényt állapította meg Yázsonyi Vilmos a fővárosi törvény revíziójára kiküldött bizottságban, mely Platthy György dr.-nak okos és helyes indítványát tárgyalta. Ezt kell a szerdai közgyűlésnek is kidomborítania, hiszen világos, hogy a fővárost sem nem fogják, sem nem akarják meghallgatni. A kerületek beosztásának jogát elveszik a törvényhatóságtól, amit azért tesznek, mert hiszen a főváros nem menne bele az alkerületi rendszer megvalósításába. Az alkerületi rendszer, melynek tervéről a Független Budapest utján szerzett tudomást az egész ország, dominálni fog Budapesten s ezért a főváros felirata nem lehet más, mint egy ünnepélyes tiltakozás, mely mindenkor bizonyítékul szolgáljon arra, hogy a törvény- hatóság nem adta oda magát eszközül. A fővárost rákényszerítik egy rendszerre, amely jogtalan és igazságtalan, de mai helyzetében a főváros nem tehet mást, mint hogy felvilágosítja az ország közvéleményét arról, hogy jog és igazság szerint mi jár Budapestnek. A statisztika adatai mindennél világosabban szólnak. Ha a választókat vesszük figyelembe — mondotta Vázsonyi — 90000 választója van a fővárosnak. Az országos hányad szerint tehát harminc képviselőhöz van joga a fővárosnak. Rá kell mutatni arra, hogy ha Budapest megkapja jogos kérésének teljesítését, még mindig kevesebbet kap, mint amennyi valójában megilletné kulturális jelentőségénél fogva mert az intelligencia még ebben az esetben is kevesebb képviselethez jut, mint a nemzetiségek vagy a csekélyebb kulturális fokon álló kerületek. A közgyűlés feladata nem lehet más, mint hogy főképen ezeket hangsúlyozza a feliratban. A kérdésben a kormány már döntött, anélkül, hogy kiváncsi lett volna a főváros véleményére: a főváros előtt tehát nem áll más ut, mint tiltakozni a nemzet fővárosának lefokozása ellen. Annyi tény, hogy Budapestet, Budapest közönségét alaposan degradálták, de világosan áll az ország közvéleménye előtt, hogy ez a degradálás nem Budapest szégyene . . . ffupGám kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöré>es- lopáselleni, üveg-, jég-és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szánt. Telefon: 153-98.2—11, 2—12. Kartellen kívül A» a tártaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. aa orsong minden vésőében. összes biztosítékok 22 millió korona П'ипсдещ A főváros mozija. Már terelik az iskolákat« Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ azon a 150.000 korona segítségen, melyet Kinizsiutca 16. számú házának átalakítására kapott — közönséges mozit épitett. Elnevezte „Kultur- szinpad“nak s detektivtörténetekkel neveli benne a Ferencváros népét. De kapcsolatosan a mozi építésével egyszerre mozgalom indult meg a „tanférfiak“ körében, hogy az iskolásgyerekeket mozi utján is neveljék. Ez a mozgalom a „Magyar Tanítók Otthonáéból indult ki, amely a maga moziját nemcsak a nagyközönségnek szánta, de az iskolás- gyerekeknek is. Azok ugyan nem fizethetnek sokat, de legalább tömegesen jönnek s a sürü garas többet ér, mint a ritka forint. A tanács már megkezdte az iskoláknak a főváros pénzén épült moziba való terelését. Megengedte, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ mozgóképes előadásokat rendezzen a tanulók számára s hozzájárult ahhoz, hogy minden tanuló 20 fillért fizessen. Ezzel szemben csak azt kötötte ki, hogy minden tiz fizető tanuló után egy szegény gyerek ingyen nézhesse végig az előadást. A tanácsnak ez a határozata nem erkölcsös. Akkor, amikor a Magyar Tanítók Otthona a város pénzén épitett mozit, nagy a 20 filléres belépő dij. Azt kell számítani, hogy az előadásra a mozi valamennyi helye megtelik, tehát egy ilyen előadás többet jövedelmez, mintha a nagyközönség számára rendezték volna. Tiz filléres dij untig elég — tessék csak moziszakértőknél kérdezősködni. De nem erkölcsös dolog az sem, hogy a tanács nem kötött ki több helyet a szegény- gyermekek számára. A főváros iskoláiba járó gyerekek szülei közül 80% teljesen vagyontalan, a tanács tehát a szülők 70%-át igazságtalanul megterheli. A mai viszonyok között! Vagy kell a neveléshez a „mozi utján való szemléltetés“ s akkor ingyen kell adni. Vagy nem kell s akkor ne tessék a gyerekeket kényszeríteni arra, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ ügyes üzletembereinek adózzanak. Nem gondolja a tanács, hogy már elég volt az ilyen pedagógiai üzletekből? ^VIKTÓRIA bútorgyár SZABAD BEMENET részvénytársaság lakberendezési mintaterme Budapesten, IV. Városház-u. 4 jjj--------Ko ssuth Lajos- utca sarok
