Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-19 / 3. szám

1914. január 19. 3. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Gcley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Visegrági-u. 40. Telefon: 169-38 A kórházi orvosok mozgalma. Harminc kerületet követelünk! Nem lesz orvossztrájk. A kórházi orvosok mozgalmában hétfőn megnyugtató fordulat állott be. A kórházi bizottság Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnöklésével tárgyalta azt a jelentést, amelyet a kórházi élelmezést ellenőrző-bizottság elébe terjesztett. A jelentés beszámol arról, hogy a kórházi orvosoknak nem az ételnemüek minősége, hanem a mennyisége ellen van kifogásuk, ami magyarul annyit is jelent, hogy a kórházi orvosok nem kapnak elegendő élelmet. A bizottság feladata, amelyet ennek folytán megoldania kellett, korántsem volt túlságosan nehéz. Egyszerűen csak ki kellett mondania, hogy szívesen ád több kosztot is az orvosoknak, ha ez a leglényegesebb panaszuk a házi kezelés kérdésében s ezzel el van intézve az egész affér. Aminthogy ezt az ügyet máskép elképzelni sem lehetett, mint megnyugtató befejező akkorddal. Mind­azonáltal nem hallgathatjuk el azt a meg­győződésünket, hogy a kórházi orvosok ezúttal a sztrájkkal való fenyegetőzéssel — enyhén szólva '— túllőttek a célon. A fővárosról, mint erkölcsi testüietíől feltételezni sem volt szabad, hogy alkalmazottainak, — olyan tiszt­viselőinél, akiknek kezében a legfontosabb kommunális kötelezettség; a közegészségügy van — azt a minimális követelését ne tel­jesítené, hogy élelmezésüket megjavítsa. A házi kezelésre vonatkozó szabályzat, amelyet a főváros megállapított, elvégre nem olyan rendelkezés, amelyen maga a főváros, ha úgy látja célszerűnek, ne változtathatna. Ezt tud- niok kellett azoknak az orvosoknak is, akik egy tál étel miatt a sztrájk jelszavát dobták ultima rációként a harctér porondjára. S ha tudták ezt, kétszeresen megbocsájthatatlan hiba volt, hogy ilyen jelentéktelenségért fel­lármázták az egész közvéleményt s olybá tüntették fel ezt az affért, mintha áthidat- hatatlan akadályokba ütközne a sima, kölcsönös .megnyugvást teremtő elintézése. Szerencsére a közvélemény nyugodt maradt, mert tisz­tában volt azzal, hogy az orvosok mozgalma — bármilyen tiszta intenciók voltak is a rugói — végeredményében csak azoknak a volt kórházi szállítóknak malmára hajthatta volna a vi/.et, akik a házi kezelés miatt horribilis jövedelemtől estek el s igy érde­kükben állott, hogy az orvosok mozgalmát minél veszedelmesebb epidémia színében tün­tessék fel. Most, hogy ez a roham is elmúlt, remél­hetőleg egészen lecsillapodnak a kedélyek s a főváros a házi kezelés keretében meg­valósíthatja mindazokat a reformokat, amiket a kórházügy terén tervez. jWikus Tátra TjjcsokoládéTl Megint konfiskálták a főváros autonómiáját. A fővárosnak jogosan legkevesebb har­minc választó kerület jár; ezt a tényt álla­pította meg Yázsonyi Vilmos a fővárosi tör­vény revíziójára kiküldött bizottságban, mely Platthy György dr.-nak okos és helyes indít­ványát tárgyalta. Ezt kell a szerdai közgyű­lésnek is kidomborítania, hiszen világos, hogy a fővárost sem nem fogják, sem nem akarják meghallgatni. A kerületek beosztásának jogát elveszik a törvényhatóságtól, amit azért tesznek, mert hiszen a főváros nem menne bele az alkerületi rendszer megvalósításába. Az alkerületi rendszer, melynek tervéről a Független Budapest utján szerzett tudomást az egész ország, dominálni fog Budapesten s ezért a főváros felirata nem lehet más, mint egy ünnepélyes tiltakozás, mely mindenkor bizonyítékul szolgáljon arra, hogy a törvény- hatóság nem adta oda magát eszközül. A fő­várost rákényszerítik egy rendszerre, amely jogtalan és igazságtalan, de mai helyzetében a főváros nem tehet mást, mint hogy felvi­lágosítja az ország közvéleményét arról, hogy jog és igazság szerint mi jár Budapestnek. A statisztika adatai mindennél világo­sabban szólnak. Ha a választókat vesszük figyelembe — mondotta Vázsonyi — 90000 választója van a fővárosnak. Az országos hányad szerint tehát harminc képviselőhöz van joga a fővárosnak. Rá kell mutatni arra, hogy ha Budapest megkapja jogos kérésének teljesítését, még mindig kevesebbet kap, mint amennyi valójában megilletné kulturális jelen­tőségénél fogva mert az intelligencia még ebben az esetben is kevesebb képviselethez jut, mint a nemzetiségek vagy a csekélyebb kulturális fokon álló kerületek. A közgyűlés feladata nem lehet más, mint hogy főképen ezeket hangsúlyozza a feliratban. A kérdésben a kormány már dön­tött, anélkül, hogy kiváncsi lett volna a fő­város véleményére: a főváros előtt tehát nem áll más ut, mint tiltakozni a nemzet fővárosá­nak lefokozása ellen. Annyi tény, hogy Budapestet, Budapest közönségét alaposan degradálták, de világo­san áll az ország közvéleménye előtt, hogy ez a degradálás nem Budapest szégyene . . . ffupGám kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöré>es- lopáselleni, üveg-, jég-és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szánt. Telefon: 153-98.2—11, 2—12. Kartellen kívül A» a tártaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. aa orsong minden vésőében. összes biztosítékok 22 millió korona П'ипсдещ A főváros mozija. Már terelik az iskolákat« Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ azon a 150.000 korona segítségen, melyet Kinizsi­utca 16. számú házának átalakítására kapott — közönséges mozit épitett. Elnevezte „Kultur- szinpad“nak s detektivtörténetekkel neveli benne a Ferencváros népét. De kapcsolatosan a mozi építésével egyszerre mozgalom indult meg a „tanférfiak“ körében, hogy az iskolás­gyerekeket mozi utján is neveljék. Ez a mozgalom a „Magyar Tanítók Otthonáéból indult ki, amely a maga moziját nemcsak a nagyközönségnek szánta, de az iskolás- gyerekeknek is. Azok ugyan nem fizethetnek sokat, de legalább tömegesen jönnek s a sürü garas többet ér, mint a ritka forint. A tanács már megkezdte az iskoláknak a főváros pénzén épült moziba való terelését. Megengedte, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ mozgóképes előadásokat rendezzen a tanulók számára s hozzájárult ahhoz, hogy minden tanuló 20 fillért fizessen. Ezzel szemben csak azt kötötte ki, hogy minden tiz fizető tanuló után egy szegény gyerek ingyen nézhesse végig az előadást. A tanácsnak ez a határozata nem er­kölcsös. Akkor, amikor a Magyar Tanítók Otthona a város pénzén épitett mozit, nagy a 20 filléres belépő dij. Azt kell számítani, hogy az előadásra a mozi valamennyi helye megtelik, tehát egy ilyen előadás többet jöve­delmez, mintha a nagyközönség számára ren­dezték volna. Tiz filléres dij untig elég — tessék csak moziszakértőknél kérdezősködni. De nem erkölcsös dolog az sem, hogy a tanács nem kötött ki több helyet a szegény- gyermekek számára. A főváros iskoláiba járó gyerekek szülei közül 80% teljesen vagyon­talan, a tanács tehát a szülők 70%-át igaz­ságtalanul megterheli. A mai viszonyok között! Vagy kell a neveléshez a „mozi utján való szemléltetés“ s akkor ingyen kell adni. Vagy nem kell s akkor ne tessék a gyere­keket kényszeríteni arra, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ ügyes üzletembereinek adóz­zanak. Nem gondolja a tanács, hogy már elég volt az ilyen pedagógiai üzletekből? ^VIKTÓRIA bútorgyár SZABAD BEMENET részvénytársaság lakberendezési mintaterme Budapesten, IV. Városház-u. 4 jjj--------­Ko ssuth Lajos- utca sarok

Next

/
Thumbnails
Contents