Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-01 / 22. szám

Nagy Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG A konjunktúrák hanyatlása. Havenstein, a Reichsbank elnöke mon­dotta, hogy csak jóval a balkáni háború után fogja megérezni a gazdasági depressziót az egész világ. A következmények Haven- steinnek adtak igazat és gyors egymásután­ban mindenütt felütötte a fejét a gazdasági válság. A balkáni háborúban mi nem voltunk hadviselő felek, de azért talán szenvedtünk akkora veszteséget; mint egy háború után. Rögtön utánunk Németország következett sorra és a német nagyipari üzemek vissza­fejlődése : a hires Fürstentröszt válsága, útjel­zői annak a depressziónak, melynek tulajdon- képeni oka a balkáni háborúra vezethető vissza. De az entente hatalmakat sem hagyta érintetlenül a válság. Pétervárott kezdődött a | nagy krach és az orosz bankpapírok óriási áresését nagyon megérezték Párisban, ahol az orosz papírok fő piaca van. De a párisi piac az exotikus papirok megdöbbentő ár­esése folytán milliárdokra menő veszteségei szenveded. A francia piac ennek következté­ben annyira megrendült, hogy maga is kül­földi pénzre szorult, amire talán a porosz-francia háború óta nem volt példa. Egy régi bankház meglepetésszerti összeomlása csak fokozta a derutot és mégis ily szerencsétlen körülmé­nyek között a francia kormány két részlet­ben 1500 millió frankos kölcsönt fog felvenni. Az uj kötvények 372%-kal fognak kama­tozni és emellett még törlesztéses lesz a t öl­esön, ami különösen azokat a magyar zálog­levél kibocsátó intézeteket érdekelhet, ame­lyek Franciaországban szokták elhelyezni kibocsátmányaikat. Az uj törlesztéses francia járadék oly sok előnyt biztosit a rentiernek, hogy ezek után a magyar zálogleveleket még kevésbbé fogják vásárolni Franciaországban. A konjunktúrák hanyatlása tulajdon képen most mutatkozik a maga teljes egé­szében, gazdasági életünk mondhatni minden j ágazatában. Legelőször is vasipari konjunktúrák hanyatlása az, amelynek legsúlyosabb kiha­tása van a többi iparágakra. A vasfogyasz­tás még most is csökken és a vaskartel ma­gyarországi fejének a rimamurányinak az osztalékát 30 koronára becsülik az előző évi 38 koronával szemben. A malmok helyzete siralmas ugyan, de a magas lisztárakkal legalább kár­pótolhatják valahogy magukat. A faipari konjunktúrák, a kiviteli üzlet visszafejlődése miatt megromlottak és a fakészletek minde­nütt nagyon megszaporodtak. A legjobban bírta még a válságot a szén piac, de ebben az évben már a szénfogyasztás is érezhetően megcsappant és igy a szénpiac sem élvez ki­vételes helyzetet gazdasági életünkben, ame­lyeknek horizontján nagyon lassan tűnnek fel a várva-várt „nagy konjunktúrák“ biztató jelei. (K. S.) A hét közgazdasági eseményei. A tőzsde helyzete határozottan kedve­zőtlenebb volt a lezajlott héten. Különösen a külpolitikai hírek nyugtalanították a tőzsde embereit, akik az albániai események hatása alatt semmiféle akcióba nem fogtak és ugyan­olyan tartózkodást mutattak, mint a közel­múltban hosszú hónapokon át A londoni és párisi piacon történt izgalmas bukások csak fokozták az üzlettelenséget. A gabonabörze hosszmozgalma is aggodalomra adott okot. Az ultimé szükséglete folytán kamat­tételek mérsékelten drágultak, a jövő hónap elején azonban olcsóbb kamattételekre számí­tanak a pénzpiac ismerői. A forgalomba került értékek közül jelen­tősen javult a városi vasút a tarifaemelés hirére. A magyar villamosság részvényeiben ezen a héten is nagy üzlet volt, azonban kurzusuk néhány koronával lecsúszott. A szénpapirokat elhanyagolták, mert a szénpiac helyzetéről kedvezőtlen hírek cirkuláltak a tőzsdén. Az albániai események hatása alatt a záloglevélpiacon jelentékeny eladásokat eszközöltek a bemasirozás veszélyétől félő záloglevéltukíjdonosok. Es ami a legszomo- rubb, a járadék kurzusa is a 80-as árnivó alá hanyatlott, miután a nagybankoknak semmi hajlandóságuk sem volt, hogy megakadályoz­zák a járadék lecsúszását. HIRER. A nyugati pályaudvar kibőví­tése. A nyugoti pályaudvaron még ez idén egy uj raktár főn ökségi épületet fognak építeni. A közszállitási értesítő közlése szerint az építkezést Fejér Lajos cég kapta meg, amely 333.000 koronáért építi fel az uj raktárfőnök- ségi épületet. Két uj bankfiók. A Magyar Álta­lános Takarékpénztár két uj bankfiók fel­állítását tervezi. Mint értesülünk, a Takarék- pénztár Budán és a Ferencvárosban fogja lé­tesíteni az uj fiókokat. A Hitelbank zsír- és szalonna üzlete. Hentesek zsir- és szalonna-értéke­sítő szövetkezete cég alatt a budapesti hen­tesek egy csoportja Bittner János elnöklete alatt szövetkezetei alakított, mely azonban működését csak akkor fogja megkezdeni, ha a finanszírozás tekintetében sikerül a Magyar Általános Hitelbankkal megállapodást kötni. A szövetkezet junius 4-én közgyűlést tart, amelyen az igazgatóság fölhatalmazást kér a a Hitelbankkal való szerződés megkötésére. A petroleum-kartel körül. A pet­roleum-kartel ügyében május 26-ra Bécsbe ülést hivtak össze, amelyen azonban csak azt határozták el, hogy junius végén túl való szállításra nem adnak el és az eddigi árakat változatlanul meghagyják. A május 27-re tervezett értekezletet, amelyen a kartel for­mális megalakításáról kellelt volna tanács­kozni, pünkösd utánra halasztották abban a reményben, hogy addig talán sikerül a még főn-forgó elég nagy ellentéteket elsimítani. A Parcellázó bank uj üzlete. Pénzügyi körökben mindenütt nagy feltűnést keltett a Magyar Telepitő és Farcedlázó-bank legújabb tranzakciója. A Parcellázó-bank József főherceg tulajdonát képező 33000 lioldnyi kisjenői uradalom haszonbérlete cél­jából részvényt irsaságot alapit egy millió ko­rona alaptőkével. Az uj vállalatnál a főherceg is nagyobb részvény érdekeltséget vállalt. A tégla-kartel és az építkezés. A tégla-kartel üzletei nagyon megjaudtak az utóbbi időben és valószínű, hogy az idei év folyamán a kartel 200 millió dared) téglát fog eladni, vagyis talán még többet, mint 1912-ben. A fővárosnak szerződésileg Lkö­tött téglákat az elmúlt héten kezdte leszállítani a tégla-kartel. Az építkezési konjunktúrák javulását igazolja, hogy az elmúlt héten is tiz uj építési enged'lyt kértek a székesfőváros tanácsától. Mind a tiz engedély 3- és 4 eme­letes házakra vonatkozik. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab amerikai legelzáró készülékek hirdetésére. Óriási tüzelőanyag megtakarítás. BRISTOL kalapáruda У ácsi-körűt 28. Közgazdasági közlemények. A Magyar Cukoripar r.-t. Ullmann Adolf főrend elnöklete alatt május f'6-án tartott közgyűlésén az igazgatóság javaslatához képest határozatba ment, hogy az alapszabályszerű leírások foganatosítása után ienmaradó 1.446 535 kor. tiszta nyereségből május 27-től kezdve részvényenként 120 К vagy 102 német, birodalmi márka osztalék fizettessék, 175.999 kor- pedig uj számlára vitessék át. Az igazgatóságba uj tagul Kántor Miksa választatott meg. A felügyelő­bizottság tagjai lettek : Brózt-a Alajos, Dókus Gyula, Lang Ernő, Nógrádi Károly, lovag Bolhkugd Arnold és baranyavári TJllmann Ödön (uj). A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké Ullmann Adolfj alelnökké gróf Majlálh József v. b. t. t. és gróf Zichy Andort választották meg. A Magyar Elet- és Járadékbiztosító Intézet mint szövetkezet május hó 30-án tartotta rendes évi közgyűlését gróf Krdődy Tamás elnöklete alatt. A mérleg és az igazgatósági jelentés adataiból kiemeljük* hogy a nyereség 47.131.73 koronát tesz ki A rész­jegyek szelvényeinek 5°/o-al való beváltása után a fenmaradó tiszta nyereség 700/„-át a biztosított tagok nyereményosztalék-alapjához csatolják. A közgyűlés hozzájárult az igazgatóság előterjesztéseihez, a föl­mentvényt megadta és elismerését fejezte ki a vezető­ségnek nehéz időkben tanúsított óvatos és eredményes működéséért. jWikus Tátra Tejcsokoládé. ■

Next

/
Thumbnails
Contents