Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-25 / 21. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. május 25. 21. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja KOSSUTH FERENC 1841—1914. A főváros temetteti el az ország nagynevű halottját, akinek három hétig rettenetes harcot kellett vivnia a halállal. E rövid mondatban benne van a gyász egész nagysága, amely Kossuth Ferenc életét lezárta. Akinek minden gondolata a közért adódott, apotheozisakép egy gigászi kornak, amelyre az a név, amit viselt, ütötte rá a történelem bélyegét, — mi járhat ki nagyobb, mint az, ha egy ország könnyező szemekkel elhantolja a szivében?! A főváros önként vállalta a funerátor tisztjét s ezzel bizonyságot tett arról is, hogy Kossuth Ferenc hosszú s a nemzet igazáért fáradságos életében rendkívüli érdemeket szerzett magának a főváros fejlődése körül is. Nem üres szavak hamisan csengő dicsérete, hanem egy korszakos tény minden varázsa sugározza körül azt, hogy a fővárosnak a haladásban tett első mértföldlépése épen Kossuth Ferenc miniszterségéhez fűződik. A szociálpolitikai haladás alapvető bázisa az a munkástelep volt, amelyet Wekerie Sándor Kossuth Ferenccel együtt alkotott meg Kispest határán. A főváros oly ritkán, Andrássy Gyula halála óta egyáltalán nem érezte Kossuth miniszterségéig azt a kormányszeretet, amely a sasfiók szárnyait sasszárnyakká edzhette volna meg. Kossuth Ferenc minisztersége alatt mindez egyetlen fellobbanás müve volt csupán. S milyen más lett a szociálpolitikai alkotásokkal a gyenge báb, amely addig kormányoknak opponálni sohasem mert! Ma önérzetes, büszke vára a polgárakaratnak ! Ma kemény sziklaként áll phalanxot a demokratikus haladás nevében minden törekvés ellen, amely dacos fejét porbasujtani szeretné! S mindezt az erőt az a nagy szív is kiöntötte magából, ami most Kossuthban megszűnt dobogni . . . Alert Kossuthnak a szive, az a nagy, melegen érző szív, amelyet apjától örökölt, sohasem egyezett volna bele abba, hogy a főváros ne bonthassa ki teljes diadallal a fejlődés szárnyait. Az a nagy szív mindig érezte azt, hogy amit egy kormány Budapestnek ád, az egész nemzet virágos kertjét díszíti fel vele. S ha a főváros fejlődése merész lendületet vesz, milyen korszakos hatással kell lennie az ilyennek azokra az erőkre, amelyek az ország vérkeringésében szunnyadnak, de nem mernek éleke ébredni egészen! Azóta sok minden igazolta azt, hogy Kossuth Ferencnek igaza volt, amikor ezt a városfejlesztési politikát inaugurálta. Hiszen talán igaza volt másban is, de ez a nemzet egyetemes elbírálása alá tartozik s ha országos gyászt ölt Kossuth küzdelmes halálán, ezer oka van, hogy ezzel is hamut hintsen a fejére ... De a fővárosnak mélységes gyászánál csak a hála érzése nagyobb, amellyel az ország halottját maga vállalta megilletődéssel utolsó útjára kiséri. Mert Budapest soha ki nem alvó hálával gondolhat arra az időre, amikor Kossuth minisztersége alatt a fejlődés korszakos mesgyéjére lendült. S ha a dicső előd egykoron szárnyakat adott a forradalmi fantáziáknak, az utód, aki ugyanazt a történelmi nevet viselte, más viszonyok és életkörülmények között, mivel lehetett volna méltóbb az atyai örökséghez, amit életcéljául kapott, mint azzal, hogy egyetlen alkotással örök időkre bevéste a nevét a főváros történetébe! Sokat alkotott, sokat szenvedett szegény vezérünk, nyugodjál békében . . . I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádit. 49. .. TELEFONSZÁM: 169 — 38. .. Főszerkesztő: D"- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez 1 képest többször is. •« Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. «» Félévre 8 korona.
