Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-19 / 3. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. január 19. 3. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hótfőn, a szükséghez képest többször is. •< Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. я Félévre 8 korona. Főszerkesztő: D* SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádi-u. 40. • • TELEFONSZÁM: 169 — 38. .. A fővárosi törvény reformja. Minden bajnak, visszaélésnek, erkölcstelenségnek és gyengeségnek — esztendők óta hirdetjük ezt — az elavult fővárosi törvényben van a gyökere. A klikkrendszer innen táplálkozik s a vércséknek, akik undorító karmaikkal vájkálnak a közkincsekben, ebből kerül ki a mindennapi eledelük. A közgyűlés összetétele ma olyan, hogy közerkölcsöt inau- gurálni, teremteni és fentartani csak gyökeres tisztogatás utján lehet. Esztendők óta harcolunk emiatt a fővárosi törvény reviziójáért s mohó vágygyal tapad a szemünk minden mozdulatra, amelynek végcélja: a klikkuralom elsöprése, a virilizmus eltörlése, egészséges és közerkölcsön alapuló választói rendszer kivívása és minden egyéb, aminek szálai az ideális városi politikában csomósodnak össze. Most is határtalan lelkesedéssel köszöntenénk azt a törekvést, amely a főváros revizionális bizottsága utján napirendre akarja tűzni a fővárosi törvény reformját. Az intenciót megértjük és megbecsüljük. Mi talán jobban, melegebben, lelkesebben, mint bárki más. Erezzük, hogy erre a reformra ma sokkal nagyobb szükség volna, mint volt bármikor, mert a visszaélésekre, az erkölcstelenségekre s a panamákra uj területeket szimatolnak azok a kopók, akik még éhesek. S mégis azzal a kéréssel fordulunk a közgyűlés puri- fikáló szándékú elemeihez, hogyne bolygassák meg most ezt a korszakos kérdést. Ez az idő sem politikailag, sem társadalmilag nem alkalmas arra, hogy a fővárosi törvény reformját úgy üsse nyélbe, hogy a nyomán áldás, béke és köztisztesség fakadjon. Ma benne forgunk a forgatagban, amit egy reakciós politikai rendszer teremtett. A közszabadságok megnyirbálva, vagy megsemmisülve, a közerkölcs kiverten, mint a kóbor eb . . . A kormány önző pártpolitikai célokért a kerületek beosztásának keretében a főváros beosztásánál alkerületi rendszert tervez, hogy önmagának minél több mandátumot biztosítson. Ki viseli aztán a felelősséget azért, ha majd a fővárosi törvénynek az a reformja, amit ez a kormány- hatalom csinálna, évtizedekre megalapozná a klikkuralmat, hogy ezzel jutalmazza meg azokat, akik ma önző pártpolitikájának szekerét tolják ?! Mert senkise ringassa magát abban a reményben, hogy az olyan kormány, amely alkerületi rendszerrel akarja a maga jármába hajtani a választók seregét s akarja meghamisítani a közvéleményt, épen a fővárosi törvény revízióját fogja erkölcsös alapokra fektetni, s megsemmisíteni a klikkeket és eltörölni a virilizmust, amelyek a legtöbb hívet szállítják neki. Bohó naivitás volna erről a kormányról feltételezni ilyesmit. S ha él a vágy, hogy a főváros közgyűlési termébe vonuljon be az erkölcs és a tisztaság, hát ma egyszerűen el kell temetni úgy, ahogy a nemzet eltemeti a vágyait addig az ideig, amig szurony és erőszak áll előtte. Csak legyen eltemetve a fővárosi törvény reformja, amig nem tisztul a láthatár. Es siri álmát a legszentebb, a legtisztább intenciók se zavarják. Majd feltámad magától, ha elérkezett az ideje. Az az idő, amikor a tisztogatást, a purifikációt hozsannával fogják üdvözölni az emberek . . . Mit tárgyal a közgyűlés? Huszonhét pont, köztük a legtöbb olyan, hogy a referádát sem érdemes meghallgatni: ez a szerdai közgyűlés. Nem biztat semmi úgynevezett érdekességgel, ha csak politikai vitát nem provokál a Plattliy György ismeretes indítványa. De ezt letárgyalták, már az e célra kiküldött bizottságban; — mi lapunk más helyén foglalkozunk a kérdéssel — s annál különbet és mást, mint amit Vázsonyi a revíziós bizottságban elmondott, senki sem mondhat. Az első pont, mely minden bizonnyal vita nélkül megy át, a javadalmi bérlet ügye. A pénzügyi bizottság a legtöbbet ígérő Glück, Weiser és Bak céget ajánlja, amely évi bér fejében 480.000 koronát, a tiszta jövedelemből nyereségrészesedés címén 40%-ot ajánlott fel s ezt a részesedést minden körülmények között 96.000 koronában biztosítja. Üzleti költségnek évi maximális 80.000 koronát számit fel, úgy hogy a bérlet három évi tartama alatt a főváros 576.000 koronát kap. Bizonyára nem fog nagyobb feltűnést kelteni, de nem érdektelen dolog, hogy a főváros a világbéke híreinek táborába áll. Győr vármegye átirata kapcsán kerül ez az ügy a közgyűlés elé s a tanács nemcsak hogy pártolja az erre vonatkozó javaslatot, de propoziciót is tesz, hogy a főváros lépjen be a béke egyesületbe. Semmi kétség, hogy a közgyűlés bele is egyezik ebbe. Az a pont, mely közvetlen ez után következik, talán mégis provokálhatna egy kis vitát. Az Erzsébet-sugárut vonalvezetését óhajtják megváltoztatni. Az eredeti terv szerint az Erzsébet-sugárut a Gerlóczy-utca kiszélesítése mellett a Városházutcáról az itt lévő üres telkek ferde metszésével a Kigyó-térre vezetettnék át, másfelől a Rombach-utca a Király-utcától megfelelő vonatkozással a Fürdő utca irányában a \ áci- körutra meghosszabittatnék. Ez a terv, igy ahogy van, milliókba kerülne a városnak. Hogy a milliók mikor lennének meg, arról sejtelme sincs senkinek, deezaszabályozás-megállapitás útját állja annak, hogy a Halász-féle belvárosi telekkomplexumot beépítsék. Ezért kell a módosítás, hiszen az építési engedelmet nem lehet megtagadni. Es ebbe annál könnyebben bele mehet a közgyűlés, mert az Erzsébet- sugárut terve még igen sokszor meg fog változni addig, mig megvalósítható lesz. A jelenlegi terv szerint a sugárút már nem is‘sugárút hanem csak olyan közönséges ut, mint a többi, mert négyszerhajlik meg — befolyásos emberek előtt. Végre is az Erzsébet-sugárut is pesti : nem bolond, hogy egyenesen menjen, amikor a görbe ut jobban kifizeti magát. Az Erzsébet- sugárut mai tervrajza: а VII. kerületi bizottsági tagok fotográfiája. Néhány telekszabályozási, néhány orvosi ügy után a óbudai és újpesti gázgyár üzemének beszüntetésére és berendezésük értékesítésére kerül sor. Az uj óbudai központi gázgyár ellátja úgy a budai oldal, mint Újpest világítását, e két gyárra tehát nincs többé szükség. E közgyűlési határozat után ócska vas lesz mindakettőből. Vizcsőfektetések szürke és unalmas ügyei után dalmát bor kerül a közgyűlés asztalára. Még pedig rossz dalmát bor. Pécs városa irt át a fővároshoz, hogy Budapest is írjon fel a kormányhoz a dalinát borokkal űzött visszaélések meggát- lására. Erről törvény is van, az 1908. XLVlI. törvénycikk: a közgyűlés tehát csatlakozni fog ahoz a véleményhez, hogy e törvény megtartása valóban szükséges. Néhány személyi ügy után egyszerre fogják el ntézni ötvenkilenc régi nyugdijas ügyét. Ötvenkilencen vannak még, akik az 1873. esztendőben Bu apest szolgálatában állottak s 1910 előtt mentek nyugalomba. A tanács azt javasolja, hogy ez ötvenkilenc tisztviselő nyugdiját kegy utján emeljék fel. Az egész felemelés évi 31.000 koronát tesz ki. A főváros negyvenéves jubileuma alkalmából történnék ez a felemelés s nem mondhatunk mást. mint hogy ezek az öreg tisztviselők csakugyan megérdemelnek egy kis ajándékot.
