Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-11 / 19. szám
4 Nagy Budapest Pályáznak a város telkeire. A piaristák telke és a Kis-Rókus. Az elmúlt héten olyan hírek kerültek forgalomba, mintha a legutóbbi fővárosi kölcsön megkötésénél a főváros kötelezettséget vállalt volna az iránt, hogy egy német konzorcium budapesti vállalkozását telekszerzéssel fogja könnyíteni. A kötelezettség természetesen csak a tanács támogatására terjedne ki, hiszen a közgyűlés nevében senki sem tehet előzetes Ígéretet. A hírek szerint a német konzorcium a főváros két legszebb telkére: a i piaristák dumaparti s a Kis-Rókus Rákóczi-uti telkére gondol. Utánajártunk a hírnek s a következőket állapíthatjuk meg: Hogy a fő váróin kölcsön megkötésénél szóba került volna a főváros ilyen irányú támogatása, az lehetséges, mert hiszen a Sáros-fürdő legutóbbi munkáinál is előnyben részesítették a német cégek ajánlatait. Ez az egy körülmény is valószínűvé teszi, hogy amennyiben németek pályáznak a két telek valamelyikére, a főváros támogatni fogja őket. A németek aspirációja pedig annál valószínűbb, mert egy nagy német áruház már két esztendővel ezelőtt Budapesten fiókot akart nyitni s keresett is alkalmas telket, melyre áruházát felépíthetné. A piaristák telke egyelőre még nem szabad s két év mindenesetre beletelik, míg szabad lesz. Ennek értékesítése elé azonban már ma meglehetősen nagy akadályok járulnak. A telek túlságosan drága. Ha bérházat vagy szállót építenének rajta, rengeteg pénzbe kerülne s ott van a Ritz-szálló példája, amely nem kecsegteti valami nagy sikerrel a vállalkozót. Üzleti forgalom a környéken nincs, tehát a boltbérek nem állhatnának arányban a telek árával. Azonkívül kiesik a nagy forgalomból s egyelőre el sem képzelhető, hogy milyen lesz a környéke az uj piarista-rendház felépülése után Lehet, hogy teljesen el- hagyatott, csöndes része lesz a Belvárosnak- Ez a telek tehát ma épenséggel nem kapós s valószínű, hogy a németek nem is erre gondolnak. A másik telek a Rákóczi-uti Kis-Rókusé. Az eddigi tervek úgy szobinak, hogy a város kettéosztja a telket s Rákóczi-uti részén bérházat épit, mig a Stáhly-utcai részen a gázgyár igazgatóságának palotája fog állani. A gázgyár igazgatósági épületének tervei készen vannak, de az épületre előirányzott költséget legutóbb törülték a beruházó programmból. Ez a telek, akár a Stáhly-utcai résszel, akár anélkül igen kapós. Eddig nem kevesebb, mint tiz ajánlat van a telekre a fővárosnál. Igen szép árakat kínálnak a telekért, melyet különböző célokra kívánnának hasznosítani, A tizenegyedik ajánlat éppen a napokban érkezett. Ezt az Iparművészeti Társulat tette, amely a teleknek Rákóczi-uti részére reflektál. Az a terve, hogy itt áruházát épit, amelyben csak magyar iparművészeti tárgyak volnának kaphatók s egyben elhelyezi az épületben a társulat helyiségeit. A társulat eddig az Iparművészei i Muzeum Üllői-uti palotájában van, ez azonban a muzeum céljaira kell. A társulat tervét, illetve ajánlatát már közölte Bárczy polgármesterrel, aki természetesen nem adott érdemleges választ. Egyelőre így áll a főváros két legértékesebb telkének ügye. 90 milliót kapnak a városok. A napokban Teleszky János pénzügyminiszternél értekezlet volt, amelyen részt vettek: Sándor János belügyminiszter, Széli Kálmán, a Jelzálogbank kormányzója, Lánczy Leó. a Kereskedelmi Bank elnöke, Ullmann xAdolf, a Hitelbank vezérigazgatója, Madar assy-Beck Gyula báró, a Jelzálogbank vezérigazgatója, Wälder Gyula, a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatója és dr. Hegedűs Lóránt, a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója. Az értekezleten, amelyet szigorúan bizalmasnak jeleztek, elhatározták, hogy a városoknak 90 millió korona hitelt folyósítanak. A pénzügyminiszter a városok önálló kötvény kibocsátási jogát nem helyeselte. * Itt említjük meg, hogy a belügyminiszter minden olyan községi kölcsön jóváhagyását megtagadta, mely a telekkönyvi bekebelezést kötötte ki feltételül. A belügyminisztert erre az elhatározására a kölesönkartell bírta rá, amely veszélyeztetve látta a Magyar Bank kölcsönfeltéteíeivel szemben a maga korábbi közkölcsöneinek elsőbbségi jogosultságát. Hosszas tárgyalások után Sándor János belügyminiszter korábbi elhatározását feladta, de kikötötte, hogy a kölcsönt felvevő városok lekötöttségének olyan formalitás adandó, amely biztosítja a korábbi hitelezők követeléseinek elsőbbségét. E határozat következtében a helyzet a következőképpen alakul: A belügyminiszter nem zárkózik el olyan kölcsönök jóváhagyása elől, amely a város ingatlanaira leendő bekebelezést feltételül köti ki; minthogy azonban a fentemlitett formalitás betartandó és a Magyar Bank által képviselt Banqua fonciere de Jura kizárólag telekkönyvi bekebelezés ellenében nyújt kölcsönt, a bekebelezés alkalmával a Magyar Bank nyilatkozatot ad, hogy a kartell korábbi hitelező jogait feltétlenül respektálja és ami fő: a bekebelezésből eredő jogot a város mulasztása vagy pontatlansága esetén a megelőző köl- csönhitelezőkkel szemben semmi esetre sem fogja érvényesíteni. A Magyar Bank, illetve megbízottja, hogy a városok szabad mozgását megkönnyítse, tartozik a teljesített törlesztések erejéig a városnak törlési engedélyt adni, de mivel a beket) dezés ilyenformán formalitás, a városok köz jövedelmeiket is leköthetik biztosíték gyanánt. Szem előtt tartandó a városok részéről a kölcsön felmondhatásának joga, amelynek érvé- nyesithetését a bank kártalanításhoz kötheti. Á közölt séma alapján a Magyar Bank ezentúl akadálytalanul köthet községi kölcsönt s a svájci bank, amelynek üzletszabályai kikötik a bekebelezést, szintén megtalálta az üzletkötés formuláját, amellyel — ha ugyan formálisan is — jelzálogjog biztosítva látja nyújtott kölcsöneit. Kommunális szemle. Az államhivatalnok-p Igármesterek ellen Mialatt nálunk az önkormányzati közigazgatás közegeit nagy egyke elv őséggel államosítani iparkodnak, azalatt az állítólagos mintául szolgáló Poroszország'b:m élénken tiltakoznak még az ellen is, hogy városokban a polgármesteri állásokat nyugdíjazott államhivatalnokokkal töltsék- be. Amióta ugyanis Berlinben sikerült a főpolgármesteri állást egy volt birodalmi miniszterrel betölteni, azóta több nagyobb város megürült polgármesteri tisztségére nyugdíjba készülő miniszteri főtisztviselők, nagyobbára titkos tanácsosok pályáznak, ami polgári körökben élénk felháborodást és tiltakozást vált ki. A közhangulatnak igen élesen ad kifejezést egyik legelőkelőbb porosz napilapban, a „Berliner Tagebiatt“-ban Jastrow J. tanár, az ismert közigazgatási szakíró, aki ez alkalomból egyszersmind kikel az ellen is, hogy a járási közigazgatási tisztségeket mindig csak a nemesi osztályból származó „junkerekkel-" töltik be. A város — Írja Jestrow — eddig a polgárságnak oázisa volt. A városnak nincs szüksége olyan polgármesterekre, akik életpályájukat bőséges állami nyugdíj melleit, mint jól fizetetett önkormányzati tisztviselők akarják befejezni. A városok élére független polgárok valók, nem pedig nyugdíjazott állam- hivatalnokok, akik egészben más légkörben nevelkedtek. Ha éppen feltétlenül szükséges, töltsék be továbbra is a járásokban és kormányzósági kerületekben a közigazgatási hivatalokat a keletelbai nemesség kiváltságos soraiból, de ne bántsák a városokat, mert a város a polgárságé, annak vezetésében a kiváltságos nemességnek nincs keresnivalója. Decentralizált városi élelmiszervizsgálat, Párisban a város tanácsa elhatározta, hogy . kerüle- tenkint egy vagy több élelmiszer-vizsgáló laboratóriumot létesít, amelyeknek az lesz a rendeltetésük, hogy az élelmiszereket gyorsan és rövid utón megvizsgálják, ami különösen olyan kiskereskedőknek érdeke, akik az élelmiszereket nem előzetes megrendelésre, hanem alkalomszerűen vásárolják meg. A vizsgálat a laboratóriumokban teljesen költségmentesen eszközöltetik és amennyiben az-eredmény kedvezőtlen lenne, de a határozatba az eladó megnyugodni nem akar, joga van a félnek a központi laboratóriumhoz felfolyamodni. Községi mozgószinházak. Ama kevés város között, amelyek Magyarországon házi üzemben tartanak fenn városi mozgószinházat, szerepel Maros- vásárhely szab. kir. város is. A vállalkozás — ügy látszik — fényesen beválik, mert március hónapban a mózgószinház 4371 korona tiszta jövedelmet eredményezett a városnak, 1913 szeptember havától kezdve pedig folyó évi március hó végéig, tehát bét hónap j alatt, nem kevesebb, mini 40.000 korona folyt be a j kinematográf pénztárából a városi pénztárba. Kéményseprés — házikezelésben. Lugos város vezeiő körei élénken foglalkoznak mostanában a kéményseprés községesitésénelc gondolatával, még pedig oly formában, hogy az ottani mesternőktől békés megegyezés utján átvenné a város a jogosítványokat, a mesternőknek pedig tisztességes életjáradékot biztosítana. A város azután a seprési munkálatokat egy üzletvezetővel és nyolc segéddel végeztetné, akik a tűzoltó-kaszárnyában nyernének lakást és tűz esetén a tűzoltókkal egyidejűleg a tűzhöz kivonulni is tartoznának, llyeténkép a tüzőrség is megerősödnék kilenc emberrel minden különös kiadás nélkül, azonkívül a város néhány ezer korona tiszta haszonra tehetne szert. EgüT* i XX о s1*» X- ö b 8> é I. é lí 1X XX ас a r Ha Önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos, hogy ablakai Zajfelfogó ! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKAI LEGELZARO KÉSZÜLÉKKEL Ive legyenek. — E találmány az áblakrészck mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas zekból készül s az ablakokba lesz építve, miállal tarfóssága egyenlő az ablakkeretei. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál а mfnr.onAÍ/ilrh,rí — 'I -11------- и ram tr WWUiff ' — *--- —-*• шт ** * ~ üa cäSer es Wagner felszerelve érclemezekbóí legjobb referenciákkal rendelkező cé(t Budapest, V., >Szige«-iitca 2. ez. Tclefoi« szrtm : 127—a».
