Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-04 / 18. szám
4 Nagy Budapest riek ki. Mit tesz tehát az, hogy a rész vény - többségbirtokos az uj részvényeket al pari kapja? Semmi egyebet, mint azt, hogy a 10 millió tartaléknak aliquot részét a kisebbségi részvényes < lől elveszi, vagyis az utóbbit forma szerint depossedálja, ami nyilván az előbb említett 163.' §-ába ütközik a kereskedelmi törvénynek, mely a részvényesek közötti teljes parifást állapítja meg. Ha szó van uj részvényeknek névértéken való kibocsátásáról, akkor ezekkel minden egyes részvényest, kisebbséget úgy, mint a többséget, kell megkínálni. Mert ha ez nem igy történik, akkor a keresk. törvény előbb idézett 163. §-a halomra dől, vagyis minden egyes részvénybirtokost a társaság vagyonának nem aránylagos része illeti meg, hanem a többséget illetné meg az aránytalanul nagyobb része és a kisebbséget az aránytalanul kisebb része. Ezután az alapszabályokból mutatta ki a terv lehetetlenségét Österreicher, majd megemlítette, hogy a kisebbség budapesti polgárokból, még pedig szerényebb viszonyok közölt élő polgárokból áll, akik megtakarított filléreiket fektették bele a Városi vasút részvényeibe. Teljességgel lehetetlen állapot lenne tehát -— folytatta — ha a főváros ezen kisemberekkel szemben kijelentené, hogy ami a részvénybirtokokból az enyém: az az enyém és ami ebből a tied: az is az enyém! Lehetetlennek tartom, hogy a főváros, amelynek intéző köreit a legutolsó évtizedben oly élénk szociális érzék tünteti ki és annyi fogékonysággal bir szociális bajok elhárítása, a vagyoni egyenlőtlenség sebeinek gyógyítása és szociális intézmény megteremtése iránt, most egyszerre a nagytőke nevében és a nagytőke hatalmával harcba szálljon a kistőkével, harcba szálljon saját kispolgáraival és ezek egyikének-másikának vagyoni exisztenciáját tönkretegye, tán egy emberélet keserves munkájának gyümölcsét, az önmegtagadásból cgy-egy városi villamos részvénybe hullott morzsákat megsemmisítsen. És ha mindezek ellenében azok, akik ezzel a gondolattal várakozásom ellenére netán komolyan foglalkoznának, azt felelik, hogy a főváros a mi társulatunknak újabb vonalakat csakis azon az áron volna hajlandó engedélyeztetni, hogy az uj részvények neki al pari kiadassanak, azt válaszolom, hogy ha a főváros bárminemű uj vonal engedély ezéseért ellenértéket kíván, ezt az ellenértéket csakis a társulattól kívánhatja, nem pedig a kisebbségi részvényestől; csak az összes részvényestől kívánhatja, nem pedig a részvényesek egy kategóriájától. És maga a társaság, ha szó van ellenértékről, ezt az ellenértéket csak az összes részvényesek zsebéből adhatja és nem nyúlhat az egyik részvényesnek a zsebébe a másik zsebének megkimélése végett. Ez a részvényesi paritásnak sarkalatos követelménye. És bátorkodom megjegyezni, hogy ez a terv nemcsak materialiter volna lehetetlen, hanem annak keresztülvitele alakilag is lehetetlen. Mert még akkor is, hogyha uj vonal engedélyezése formájában merülne fel, még akkor is lehetetlen volna alakilag is keresztülvinni ezt a tervet azért, mert judikaturánk szerint az a részvényes, aki a részvénytársasággal saját maga részére akar jogügyletet kötni, az annak a iogügyletnek közgyűlési megszavazásánál szavazati joggal nem bir, még pedig sem maga nem bir, sem azt a szavazati jogot Strohmann által sem gyakorolhatja. Érdemesnek tartottuk e beszédet főbb adataiban ismertetni, mert az első beszéd, mely aktuálisan foglalkozott a kisebbség érdekeivel és jogaival. Rombolják a Báthory “kávéházat. A bódék vége. Végre valahára talán elpusztulnak Budapest utcáiról és tereiről az ideigleneseknek épített, de hosszú esztendőkig elpusztithatat- nul szereplő árubódék. A Báthory-kávéház- nak nevezett bódé, amelyet még akkor építettek, amikor a Rálvin-tér és a Kecskemétiutca sarkán lévő Pintér-ház épült, a minap került lebontás alá. A legnagyobb ellenségei azok a kereskedők voltak, akik a bódét otthagyták s beköltöztek az uj Pintér-házba és mindenképpen azon voltak, hogy a közben kiszorult Báthory-kávéház ne kaphasson helyet benne. Az igyekezet nem járt sikerrel s a Kálvin-tér közepén jó három esztendőn keresztiül bódé-kávéház állott . . . Most már vége a bódénak s remélhetően azt jelenti ez a lerombolás, hogy a Kálvin-tér közepén nem is látunk többé bódét . . . De amikor pusztuló bódékról van szó, meg kell emlékeznünk arról is, hogy a Szervita-téri bódét is elhordták végre, valamint a Kigyó-téren állót is. A Kigyó-térre végre valahára rákerülhet a Pázmány-szobor, azaz hogy — újra várnia kell egy darabig. A bódét ugyan elvitték, de a Kigyó-ntcában leromboltak megint egy házat s ha nem is a kiszorult kereskedők, de az épitési anyagok foglalták el a régi bódé helyét. A térség be van kerítve s ha az érdeklődő azt hiszi, hogy a Pázmány-szobor felállitási munkálatai folynak ott, akkor nagyon téved. A Kígyó-téri ház építői helyezik ott el a téglát meg a homokot. . .гт, _ , _ .n Még rendületlenül áll a Rókus előtti bódé. Palán azért, mert semmi szükség nincsen rá. A kereskedők, akik helyiséget bérelnek benne, nem szorultak ki sehonnét, hiszen a Kis-Rókus szilárdabban áll, mint valaha. A hódé azonban, amelyet egy nagyon szerencsétlen pillanatban engedélyeztek, sziklaszilárdan áll ott s már nem is emlékszünk arra a kedves kis parkra, amely a Népszínház előtt állott. Vájjon a főváros mikor fogja megunni ezt az utolsó mohikánt? . . . Tiszti főügyész-választás. Titkos szavazás izgalmakkal. Szerdán tiszti főügyészt választott a közgyűlés s ez a választás egjűke volt a legizgalmasabbaknak az utóbbi esztendők alatt. Azt mindenki tudt i, hogy úgy a Szabó Imre, mint a Köncs Boldizsár pártja erősen dolgozik, de hogy a mérkőzés ennyire komoly lesz, arra nem igen számított senki. A titkos szavazás természete az, hogy az esélyeket nem lehet döntőknek venni s meglepetés épenséggel nincsen kizárva. Ezelőtt néhány héttel még mindenki bizonyosra vette, hogy Szabó Imre igen nagy főlény nyel fog kikerülni a választásból. Erre minden előfeltétel megvolt, különösen azóta, amióta a polgármester őt bízta meg a főügyészi hivatal vezetésével. De ahogy múltak a napok, úgy növekedett a másik párt ereje is. Egyelőre csak a kerületekben dolgoztak, a kerületekben folyt az agitáció, de még mindig bizonyosra vette mindenki, hogy Szabó Imre legalább 70—80 szavazattöbbséggel győz. A közgyűlés előtt néhány nappal, azután amikor a kerületekben döntöttek a jelölések dolgában, Szabó Imre hat kerületet kapott, Köncs Boldizsár pedig hármat. Az arány, amelyre a szavazásnál ezek után számítani lehetett, ezúttal is legalább 80 főnyi többséget mutatott. De egyes események már arra engedtek következtetni, hogy a titkos szavazásnál fordulhatnak elő meglepetések. A II. kerületi bizottsági tagok például, amikor a jelölésről tanácskoztak, nagyobbára Köncs pártiak voltak. Szabó mellett négyen beszéltek, ellenben a jelöléseknél Szabóra mindössze három szavazat esett. A négy Szabó mellett beszélő közül egy csak beszélt, de Köncsre szavazott . . . A közgyűlésen azután kiderült, hogy a választáson véres komolysággal mérkőzött ekét jelölt pártja. Már közben, a szavazatok leadása alatt próbálták megállapítani az arányt, amely nrndig veszedelmesen egyforma volt. S az eredmény — a 17 szótöbbséggel való győzelem — mutatta, hogy a harc komolyan és igen nagy arányokban folyt. Amiből persze nemcsak az a tanulság, hogy a titkos szavazásnál nem lehet előre biztosan jósolni, de az is, hogy nem volna szabad megengedni azt, hogy komoly és érdemes tisztviselőket választási-heccekbe kény szeri'senek bele. ЯП! I f í-teS'vrrí-.t V Й9 Telefon: József 3-85. Amon Antal i és Fiai #•1 útépítési, csatorna- és betonépítési vállalat Budapest. VIII., Futó-utca 10. rw UJ IDŐK szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. SZERKESZTI; HERCZEG FERENC. A magyar családok legelőkelőbb képes hetilapja. Munkatársai a legkiválóbb magyar írók. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-út 16. Előfizetési díj; — évnegyedre 5.— kor. félévre .... 10.— kor. egész évre . 20.— kor. Az Uj Idők minden előfizetőjének megküldjük a Forradalom és Császárság című hatalmas, rendkívül érdekfeszitő 8 kötetes munkát teljesen díjtalanul. Csakis a bekötés és szerző dijáért kérünk kötetenként 80 fillért. Eddig már 3 kötet jelent meg a gyűjteményből. Ezentúl minden negyedévben egy-egy újabb kötet jelenik meg. 1 ii о <*» léc|liuz:a t "^SÜ МяСГЛ/ til 7 al па У1Л7Я rr mnrrta lzar>itác I I,a önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villá- Zajfelfogó! Több mint oJ tUZidUdlljr ctg IllCg Lclrvdl Hcto, ban, széltől nem védett helyen lakik, fontos liogv ablakai * 2,000.000 forgalomban. SZAB. AMERIKAI LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemczekból készül s az ablakokba lösz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkerettel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező fjádler és Wagner “'“SbíK"-“
