Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-14 / 15. szám
Független Budapest 3 Budapest uj gázgyára. Irta : Rózsa Károly a gázművek főtitkára. A főváros közönsége alig tudja, hogy Óbuda legkülsőbb részén, Aequincum mögött épült Budapest egyik legérdekesebb és a főváros szempontjából leghasznosabb látványossága. Egész kis város épült az esztergomi helyi érdekű vasút, a Császár-fürdői vasút és az óbudai Dunaág által határolt 120.000 négyszögöl területen, amely még három évvel ezelőtt hepe-hupás árkokkal keresztül kasul hasított szántóföld volt. Erős elvi csatározás után a közgyűlés 1909. május 26-án elhatározta a gázgyárak megváltását és megbízta Haltai Ferencet a székesfővárosi gázművek vezérigazgatóságával. Az osztrák társulat, amely nem tudta, mi fog történni szerződésével, az utolsó években minimumra szorította le a beruházásokat s a főváros által átvett négy gyár már az átvétel napján is alig tudta kielégíteni az állandóan növekedő gázszükégletet. A főváros kénytelen volt ideiglenesen kibővíteni azokat a gyárakat, amelyek már csak arra voltak hivatva, hogy egy uj s modern berendezésű gázgyár megépítéséig szolgáltassák a közönségnek szükséges gázt. Egyidejűleg teljes erővel hozzáláttak az uj nyár megépítéséhez. Még 1909 őszén megkezdték a csaknem két kilométer hosszú védőpart építését és a közel 100 magyar holdnyi területnek három négy méter magasra való feltöltését. A főváros megbízta Európa egyik legkiválóbb gáztechnikusát, Weiss Albert zürichi gázgyári igazgatót a tervek kidolgozásával és 1910 tavaszán hozzáfogtak az építéshez. Harmadfél évre rá, 1913. október hó 16-án az uj gyár, amely egyike Európa legmodernebb gázgyárának, megkezdte működését. Sok tudás, nagy energia és még nagyobb lelkesedés és szeretet kellett hozzá, hogy az aránylag rövid idő alatt a hatalmas gyártelepet megépíthessék. A munka kezdetén Heltai Ferenc volt az építkezés irányítója, a befejezés nagy munkáját JRipka Ferenc dr. a gázművek központi igazgatója intézte. Lelkes és hűséges segitőtársaik voltak az épitőveze- tőség tagjai, élükön Schön Győző főmérnökkel. Aki látta, hogy például a józsefvárosi gyárban, amely a minap szüntette be üzemét, hogy történt a gáztermelés, mint hordták be és ki apró vas taligákban a szenet és az égő kokszot, el se tudja hinni, hogy mindezt a munkát az uj gyárban, jóformán emberi erő nélkül, gép végzi. Olyan ez az uj gyár a régi mellett, mint a rotációs a lapos gépek mellett. Megérkezik a szén a gázgyár saját vasúti állomására és a vasúti kocsik odaállanak a buktató elé. Egy masina belekapcsolódik a vasúti kocsi tengelyébe s az egész kocsi tartalmát egyszerre beborítja egy verembe. A veremből a szén behullik a széntörők közé s a megkívánt nagyságú darabokra tört szén egy gummiszalagon feljut a szénhombárba, ahonnan a töltőkocsikba fejtik le. A villamos erővel hajtott töltő kocsi elviszi a szenet a kamarák fölé s ott beengedi tartalmát a kamarákba. 24 óra után nyitják meg a kamrát. A kitológép kitolja a kokszot az oltókocsiba, az elviszi a kokszot a törőbe, ahonnan a rostáló gépekhez jut a koksz. A rostáló gépek a kokszot nagyság szerint osztályozzák s azután vagy a torony elé állitható vasúti kocsiba hull, vagy a csillék elviszik az elárusító csarnokba, vagy a raktározó helyre. Ez alatt a nagy művelet alatt emberi erőt alig vettek igénybe, akár csak a rotációsnál, amelynek szájába beillesztik a papírhengert és a gép másik oldalán kiadja a kész újságot. Ha sok a szén, apró, fürge csillék elviszik a 22 ezer négyzetméter nagyságú szénraktárba, ahol 1,200.000 métermázsa szenet lehet raktározni. A kamarákban levő szenet generátor gáz füti. Ennek a berendezésnek műszaki okokon kívül az a nagy haszna is megvan, hogy a kemencék fűtésére szolgáló gáz előállítására a hazai barnaszén is felhasználható s igy hazai szénbányáink jelentékeny fogyasztóhoz jutottak. A kemenceberendezésnek hetvennyolc kamrája van. Mindegyik száz métermázsa szenet fogad be. A kamrákban fejlődő gáz a főgyűjtő csövekbe jut, onnan az előhütőbe, majd a nedvestisztitóba. Innen a kátrány kiválasztóba és a naftalin mosóba jut. így megtisztulva kerül a gáz a száraz- tisztitó épületbe és átmegy a gáztisztitó anyagon, amely megszabadítja kénhidrogén tartalmától. A száraztisztitóból még egy utótisztító szekrénybe kerül a gáz és teljesen megtisztulva folytatja útját a hatalmas gázmérő órákon keresztül a gáztartókba. A két gáztartó mindegyike hatvan méter átmérőjű, ötven méter magas és száz köbméter gáz raktározására elegendő. A budai rész ellátására az óraházban elhelyezett nyomásszabályozó hozza kellő nyomásra a gázt. A pesti oldalon szükséges gáz szállítására két darab óránkint tizenötezer köbméter teljesítményű villamos motor hajtotta kompresszor szolgál. A berendezések hajtására szükséges elektromos áramot a fővárosi elektromos mű szol- gáltatjá. A gázgyártáshoz szükséges nagymennyiségű vizet a telepen épített külön kis vízmű adja. Az uj gyártelepnek egyik érdekes része a kísérleti gázgyár, amely az üzemet állandóan ellenőrzi és az egyes folyamatok kimerítő tanulmányozására szolgál. A kísérleti gázgyár napi 3500 köbméter gáz termelésére van berendezve. Hogy ez mekkora mennyiség, mutatja az hogy a magyar vidéki városokban levő harmincnat gázgyár közül huszonkettő van olyan, amelynek összes termelése sem több. Kedves képet nyújt az üzemi személyzet részére a gyár területén épült kilenc lakóház. Gondoskodott a gázgyár mundkásainak megfelelő elhelyezéséről issa gyártelep szomszédságában olyan munkás lakótelepet épített, amely méltán példaképül szolgálhat a hasonló szociális intézményeknek. Ma már Budapestnek és Újpestnek egész gázszükségletét az óbudai uj gyár és a ferencvárosi két régi gyár látja el. Az uj gyár már úgy épült, hogy aránylag igen kevés bővítés által akkor is elláthassa a főváros gázszükségletét, ha a inainak kétszeresére emelkedik. Sok pénzbe, sok munkába és fáradságba került az óbudai gyárnak alig három esztendő alatt történt megépítése, de nem veszett kárba egy fillér sem, nem volt hiábavaló a nagy munka, mert sikerült olyan művet produkálni, amely egész Európában e téren a legtökéletesb és amely a reá fordított sok millió korona kamatát bőségesen megtéríti a főváros háztartásának. * A központi gázmű építésének első feladata volt az egész művet, mely közvetlenül a Duna partján épült, árvíz ellen biztosítani. Ezen célból az újpesti hídtól a telep mentén cca 1900 m. hosszban partvédmü és rakpart épült, egyidejűleg pedig a kis Dunaág medre a hajózási mélységig való kotrás által szabályozva lett. A partvédmü építése 1910 évi október havában kezdődött, evvel egyidejűleg a rézsűk megtámasztására kőhányás készült s ezen kőhányás mögé leváltatott a kotrott anyag. A kőhányás rézsűjének felső része és a kőhányás tetején kiképzett széles padka portlandcementbe rakott kőburkolattal van ellátva. Innen emelkedik a feltöltés rézsűje s úgy ezen rézsű, mint annak tetején egy fél méter széles járda vastag cementbe rakott és hézagolt cyklopszerii kőburkolattal van ellátva. Ezen partvédmü tetején, vagyis a járda szélén árvizvédelem céljából, egy méternyi magas betonmellvédfal épült, kalázi bőből való fedlapokkal. A rakpart építési munkálatok a nagyon rossz vizállási viszonyok és többszöri árvíz dacára 1912. évben befejeztettek. A rakpart építése még következő munkák kivitelét tette szükségessé: a A kis Dunaágban lévő, a Duna gőzhajózási társaság tulajdonát képező jégtörők részbeni átépítése a partszabályozás miatt, a régi jégtörők elbontását a helybeli utász zászlóalj ábaí vizáiatti robbantással végezte. Szükségessé vált a partvédmü építése folytán a Magyar Textilfestőgyár r. t. vízszolgáltató kútjának áthelyezése is, amely a szabályozás folytán a Dunaág medrébe került és igy a hajózást állandóan akadályozta volna. A rak- partépitési munkával egyidejűleg végeztetett az egész gyári telepnek feltöltése. A munkákat Berger és Vida budapesti építési vállalkozó' cég végezte. * Az óbudai uj gázművek elektromos központ épületében, valamint a kísérleti gázgyár épületében, a Raktárépületben, ugyancsak a Vasbeton raktárban, a Kazánház épületben, a Száraz tisztítás épületben, a Gáztárnyomó épületben létesített központi alacsonynyomásu, illetőleg magasnyomású gőzfűtési berendezést Briindl János udvari szállító közgazdasági berendezések gyára készítette. E munka műszaki leírását itt adjuk: Az első öt épületben alacsonynyomásu gőzfűtés, az utóbbi kettőben pedig magasnyomású gőzfűtés lelt a cég által elkészítve. Az összes épületek fütésberendrzései részére szükséges gőzmennyiség egy központi kazánházban lesz előállítva. Az ott termelt 12 atm. üzemnyomáséi tulhevitett gőz egy földalatti beton- csatornákban fekvő gőzvezetéken lesz az egyes épületekhez vezetve. Azon épületekben, amelyekben alacsony- nyomású gőzfűtés lett fölszerelve ezen magasnyomású gőz feszültsége precíziós gőznyomás- csökkentő-szelepek segélyével 0 10 atm.-ra van csökkentve, ezzel a nyomással működnek az egyes fűtési berendezések. Fűtőtestekül ezen épületekben öntöttvas sima radiator fűtőtestek szolgálnak. A száraz tisztítási és gáztárnyomó épületek magas^mmásu gőzfűtéssel lettek ellátva. Ezen épületek fűtése, melyek mindegyike egy-egy terem hely megtakarítás miatt padló alatt fölszerelt csőkígyókkal, melyeken keresztül magasnyomású gőz áramlik, történik. A meleg levegő megfelelően kiképzett és terelő lemezekkel ellátott padló rácsokon áramlik az egyes termekbe. Ezen épületekben a belső hőfok szabályozása a fütőkigyőkban képződő kondensvizzel történik, még pedig a következőképen: a fütőkigyóban képződő kondensviz egy precíziós tűszelepeu át folyik ki egy fayance kiöntőbo, ha a tüszelepet zárjuk, akkor azon kevesebb kondensviz folyik ki; ennélfogva a fütőkigyó kondensvizzel telik ^meg és a fütőkigyó meleg leadása kevesebb lesz és fordítva. A ftitésberendezéseknél csakis elsőrendű anyagok lettek felhasználva, a csővezetékek 432 belső átm. erősbitett vastagfalu karmantyus, azontúl pedig szabadalmazott heggesztett forr- csövekből lettek elhasználva. Az összes karimák és karimás golyós idomdarabok acélöntésből készültek. Az elzáró szelepek, gőznyomást csökkentő szelepek, vizelválasztók, kondensfazekak szintén acélöntésből készültek és nikkel szerelvényekkel lettek ellátva. Briindl János udvari szállító ezúttal igazán feladatának teljes magasle tán állott és nagy szaktudását érvényesítve, a legtökéletesebbet alkotta. * A központi váltókészüléket, a kábelhálózatot és a világitó- s erőberendezést a Magyar Siemens Surféért Müvek szállították. A központi világitókészülék, melyet a gázmüvek villamosközpontjában állítottak fel, 20 méter hosszú, 16 mezőre osztott előrészből áll, melyre olajtartályok, továbbá az áram-, feszitő- és kilowattmérők vannak felszerelve, hátulsó vaskonstrukcióján pedig olajtartályok, áramtranszformátorok, számjelzők, biztosíték és világitó-táblák nyertek elhelyezést. A felhasznált apparátusok az elektrotechnika legújabb vívmányai alapján készültek és az intézmény rendkívül nagyságát tekintetbe véve is, figyelemreméltó alkotás. A felhasznált réz-sinek súlya 7000 kilogramm. Az egyes üzemekhez szolgáló áram körülbelül 22.000 méter hosszúságú kábelhálózat utján történik. A kábelvezetékek részben járható csatornákon, részben betoncsövekben vannak elhelyezve. Az egyes üzemek világítóberendezése a leggondosabban készült. Az összes szerelvények robbanásmerites kivitelben készültek. Az üzemeken kívül a fenti cég a lakóházakat is felszerelte, ahol ugyancsak gondot fordítottak a pontos kivitelre és kifogástulan anyagnak a fel- használására. *
