Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-14 / 15. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. április 14. 15. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48»as párt, valamin! az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. *« Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. e< Félévre 8 korona. « ИГИИИМНИ—МИВВЯЕ ДН—MMBWnOTBOTW Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁ6H GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádi-u. 40. • • TELEFONSZÁSV3 : 169 — 38. .. Kisértés. A husvét ünnepi hangulatába egy elte- metettnek hitt kérdés is betolakodott: feltá- madásszerüen hat, hogy a kormány a főpolgármesteri állás betöltésére gondol. Talán szüksége volna a fővárosnak arra, hogy ez az állás minél gyorsabban be legyen töltve? Korántsem. Keltái Ferenc halála óta Bárczij István dr. polgármester látja el a főpolgármesteri teendőket, valóban közmegelégedésre, mert senki sem érzi ennek a tisztségnek hiányát. Avagy volna talán olyan kimagasló egyéniség, aki egyformán bírhatná a kommunitás és a kormány bizalmát? Aligha. Vizsga szemmel hiába kutatunk olyan férfiú után, aki tisztes polgári érdemek alapján erre a két- alkatu bizalomra érdemes lehetne. S ez természetes következménye annak az állapotnak, amelybe évtizedes harcok után a községi politika jutott. A főváros politikai élete lassanként különválik egészen a kommunális élettől. Budapest ma egy kis állam összes fejlődési tüneteit emészti s azon az utón halad, hogy amit így produkál, a polgári érdekek szociális kielégítésére vezessen. Ebben a munkájában sem kormánytámogatásra, sem kerékkötőre nincs többé szüksége. Az országos politika hovatovább úgy is kiküszöbölődik a közgyűlési teremből s hogy kiküszöbölődjön egészen, ez mindennél vitálisabb községi érdek. A fővárosi törvény revíziójára is elsősorban emiatt van szükség. Aki politizálni akar, elégítse ki ezt a vágyát akkor és ott, ahol és amikor az országos politikát szolgáló pillanatokban, a közgyűlési termen kivüleső helyeken alkalma nyilik. A községi fejlődés nyiltan mutatja a generális politikától való eltávolodást. S amig az állami élet vezetésében nem történik asszimilálódás a községi érdekek tárgyilagos s e fejlődést szolgáló kielégítéséhez, legyen bár szégyen az oppor- tunitás, hasznosan csak úgy fejlődhetik a község, ha egyáltalán nem politizál, hanem alkotást alkotásra rak s a közérdek sziklavárát építi fel. Ezért nincs szükség egyáltalán arra, hogy a kormány önmagának politikai bizalmast tartson a városházán. A főváros első tisztviselőjének nem szabad politizálnia, mert számára nincs más teendő, csak az, amit a községi politika helyes irányítása szab elő. A kormány és a főváros között nálánál ideálisabb közvetítőt tehát amngy sem lehetne kreálni. Budapest polgármestere — nem az egyént, hanem a fogalmat aposztrofáljuk — legyen levezető csatornája minden politikai élnek, akár 1 élűiről, akár alulról tör az az érvényesülés felé. Tnlajdonképen az a fizikai boszorkánymasina legyen, amely felfogja a főváros fejlődésére gátló energia-sugarakat, hogy helyettük pozitív értékű haladási tényeket termeljen. Ami annyit is jelent, liogy a politikában csak viaskodjanak tovább, de a Eddig a fővárosi képviselőkerületek teljesen fedték a közigazgatási kerületeket; egyedül а IX. és X. kerület volt kivétel, amennyiben ez a két közigazgatási kerület együttesen választott egy képviselőt. Tulajdonképen e két fogalom meghatározásának igen kevés köze van egymáshoz. Mert a képviselőkerületek kiformálása a választói jegyzékek ,Összeállításától, illetve kiigazításától kezdve a választások megejté- séig teljesen önálló és a közigazgatási közegektől különböző szervek feladata, s némi összeköttetés a két hatóság: egyrészt a köz- igazgatási, másrészt a központi választmány, illetve az általa kiküldött összeíró és szavazatszedő küldöttségek között pusztán csak arra szorítkozik, hogy a központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, s hogy az összeíró és szavatszedő küldöttségeknek az elöljáróságok számvevőségi osztályai a kívánt adatokat rendelkezésükre bocsátják és hogy a választásoknak az irodát a szavazatszedő küldöttség rendelkezésére bocsátják. Mindez nem szervi összefüggés s a választási eljárás lényegéhez nem tartozik. Mégis nem közömbös az, hogy az uj választási törvény szerint alkotott képviselőválasztói kerületek nem fedik a közigazgatási kerületeket, s hogy egy közigazgatási kerületben ma több képviselőválasztói kerület helyezkedik el, sőt nehány esetben, miként az I. és II. kerületben is történt, két köz- igazgatási kerületnek részét egyesítették egy képviselőválasztói kerületben. A társadalom, vagy mondjuk találóbban, a politikai és városi pártok eddig egy keretben, az azonos képviselő- és községi választói keretben helyezkedtek eb Legtöbb esetben ugyanazok a szervezetek intézték a várpsi meg a képviselő-választásokat, erre megvoltak a közegeik, vezéreik, tisztjeik, altisztfőváros, mint kommunális szerv, ettől a párviadaltól függetlenül úgy érvényesüljön, ahogyan azt a polgári érdekek kívánják. A főpolgármesterség, mint avult intézmény, már csak arra való volna, hogy a kommunitást letéritse a helyes útról, amelyen halad s esetleg ismét a politikai szenvedélyek karjaiba kergesse. Holott ebhez — úgy hisszük legalább — senki, aki a főváros érdekeivel komolyan törődik, nem érez lelki szükséget magában. jeik és katonáik. Már most az uj képviselőválasztói rend s ebben a szavazó körzeteknek a beiktatása ezt az eddigi jól bevált, kipróbált hadsereget szétugrasztja s miként ha a sereget több oldalról támadják és többfelé kell védekezni, aképen lesz az eddigi egységes sereg is megosztva, még pedig a vezérlettől kezdve végig. Itt most a katonák zászló- hűségére kell a súlyt fektetni, a választók értelmiségére, együttérzésére. Minél intelligensebb a választópolgárság, annál könnyebb lesz a munka. Mert előre látható az, hogy minden körzetet úgy ellátni vezetőséggel — mint eddig az egy egységes kerületet lehetett — lehetséges nem lesz. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy bármily nagy is valamely választókerületnek a népessége, mégis a meglevőkön, vagyis azokon kívül, kik eddig is küzdöttek a porondon, újakat beállítani nem könnyű és csak elvétve lehet. Ez tapasztalati tény, s mi, kik a polgárság ügyeinek intézésével évek sora óta foglalatoskodunk, ezt mint társadalmi törvényt merjük felállítani. Azért is a választásoknál meglepetéseknek minden párt ki lehet téve. Több képviselőkéről etnek egy közigazgatási kerületbe való elhelyezkedéséből az fog következni, hogy a képviselőkerületben nyertes politikai párt a közigazgatásból is ki fogja akarni venni a részét; s amennyiben egy közigazgatási kerületben különböző politikai pártállásu képviselőt választanak meg: ezek a különböző pártok a maguk bizalmi embereit kívánják beküldeni a törvényható-, sági bizottságba is. Ezentúl' tehát harc lesz az eddig békés kerületekben is. Én ettől egyébként nem félek; mi az első kerületben hozzá voltunk szokva a küzdelemhez; soha egyhangú választásunk nem volt, s ezA folytonos küzdelem meg is edzette ereinket. Azt hiszem nem minden kerületnek lesz ily könnyű a jövő küzdelem. A várospolitika jövője. Irta: Szebeny Antal, orsz. képviselő.
