Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-31 / 13. szám

Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG Drága az építkezési kölcsön. A 4%-os bankráta uralma már jó ideje tart, de azért mindenünnen panaszokat lehet hallani, hogy milyen drága az építkezési köl­tsön és hogy a nagy bankok még mindig -milyen nagy megszorítással adnak jelzálog- és építkezési kölcsönöket a vállalkozóknak •és építkezőknek. A tőzsde árfolyamlapjában az 5%-os zálogleveleket 97—98%-kal, a4°/o-osokatpedig 90—91%-kal jegyzik. Ezen alacsony kurzusok folytán 5°/o-os alapon legfeljebb 93—94-el, 472%-os alapon pedig 86—87-el kapják a köl­csönt a hitelkeresők. Ilyen szomorú az álla­pot a pénzpiacon, pedig a bankráta megint 4%-os, ahogy legutoljára 1912-ben volt, ami­kor normálisak voltak ,az állapotok. Ebből is kitűnik, hogy a 4%-os bankráta — ahogy mi azt már több ízben kifejtettük — csak név­leges. Pedig az építkezés összes kellékei a tégla kivételével mind olcsóbbak lettek, úgy hogy ha 4%-os bankrátának megfelelő köl­csönöket folyósítanának a bankok, akkor az építkezés sokkod intenzivebben lendülhetne fel. A téglakartell a tégla árát 42—44 koro­nára emelte fel az utóbbi időben, tekintettel az egyre fokozódó keresletre. Ezzel szemben azonban csökkentek a munkabérek és ami még fontosabb: az építkezéshez szükséges többi anyagok, a vasárúcikkek, vasbetonszer- kezelek árait nagyon jelentősen leszállította a vaskartell. Főleg az utóbbi körülményeknek tulajdonítható, hogy e drága építkezési köl­csönök dacára, mégis már meglehetős nagy számmal építkeznek a fővárosban. Az épít­kezők, ha e kölcsönt drágán is kapják, az olcsó munkabérek és anyagárak folytán mégis megtalálják számításaikat és nem fizetnek rá az épitkezésekre. így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. A nagybankok a haszon oroszlánrészét zsebrevágják, de fut a pénzből és meg tudnak élni az építkezők is, akiket nem is kell olyan nagyon sajnálni. Mert a leendőbeli háziurak értik nagyon jól a módját, hogyan kell „megforgatni“ a pénzt. A hét közgazdasági eseményei. A vaspapirok árhanyatlása — Uj tipp: Közúti! Választási csata a börzén. A tőzsdén az elmúlt héten alig történt feljegyzésre érdemes esemény. Az üzleti élet ezen a héten sem lendült jól és a spekuláció teljesen tartózkodó magatartást tanúsított. A vasipari konjunktúrákról folytonosan kedve­zőtlen hírek kerülnek forgalomba, ami nyug­talanítja a börzéket és lenyomja az ellent- állóképességet nem mutató árnivót. A Prager Eisen és az Alpesi deprimáló üzleti jelentése csak növelte a piac kedvetlenségét. A hét vége felé azonban mégis javultak kissé a kur­zusok. Az érdeklődés főleg a Közúti-részvények felé irányult és a tőzsde sietett eszkomptábii a Kossuth Lajos-utcai villamos megnyitásából várható nag}- anyagi hasznot. A Közutin kívül a Városi is jasult néhány koronával. A járadékpiac lanyha volt, ami az uj osztrák kölcsön kibocsátására vezethető vissza. A zá­loglevélpiacon alig volt valami üzlet. A tőzsdének azért mégis mozgalmas hete volt, mert szombatra esett a tőzsde közgyű­lése, amelynek napirendjére két uj tőzsdetaná­csos megválasztása volt kitűzve. Nagy és iz­galmas korteskedés előzte meg a választásokat, amelyek iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a tőzsde tagjai körében. Fischl Ignác, a Wiener Bankverein igazgatója és Keller Antal tőzsdebizományos voltak a hiva­talos jelöltek, de az utolsó napokban Katona Zsigmondot, a Gizella-malom igazgatóját jelöl • ték a gabona-tőzsde előkelő cégei. A két uj tőzsdetanácsi tisztségre Fisclil Ignácot és Ka tona Zsigmondot választották meg, míg Keller Antal néhány szavazattal kisebbségben maradt. HIKE К. Béke a sörkartellban. Mint jó forrásból halljuk, a Hazai Bank új kőbányai sörfőzdéje, a Fővárosi sörfőző részv.-társaság, a múlt héten belépett a sörkartellbe- A meg­állapodás egyelőre csak elvben jött létre és a kontingens nagysága, a további részletkérdé­sekkel együtt csak később lesz tisztázva. A sör- kartell nagyon siettette a tárgyalásokat, mert két hónap múlva már piacra kerülnek az új sörgyár termékei. Azuj fővárosi kölcsön szomorú feltételei. A napokban egy kurtaszavu kommüniké jelent meg a napilapokban, amely tudatta, hogy az uj fővárosi kölcsön sorsolása nem julius elsején, hanem már junius elsején kezdődik. Ez annyit jelent, hogy a március­ban jegyzett kötvényekből azokat, amelyek junius elsején ki lesznek sorsolva, már novem­ber elsején be fogják váltani a főváros pénz­táránál. A legutolsó magyar államkölcsönnél a sorsolás csak öt év múlva kezdődik és mint ebből is láthatni, a főváros kölcsöne még az új államkölcsönnél is rosszabb. Azért a köt­vényért ugyanis, amelyért márciusban 86-ot kapott a főváros, decemberben már kénytelen 100-at visszafizetni. Aminek legföljebb az a szerencsés kötvénytulajdonos fog örülni, aki­nek kötvényeit december elsejére ki fogják sorsolni. Mennyit keres a propeller tár­saság a Lánchíd elzárásán ? A pro­peller társaság, dacára annak, hogy alacsony osztalékot szokott fizetni, nagyon jól jövedel­mező üzleti vállalkozás. A társaság, — amely már hosszabb idő óta nem nagyobbította hajópartját és nem eszközölt ujabbszerü be­ruházásokat —- nagy tartaléktőkével rendel­kezik. A Lánchíd elzárása folytán most megint egy kitünően jövedelmező üzlethez jutott a Csavargőzös társaság. Az uj nappali és éjjeli járatok ugyanis, amelyeknek beállítása a Lánchíd elzárása folytán vált szükségessé, naponta több mint ezer koronát forgalmaznak. Miután a Lánchidat csak a jövő év végefelé fogják átadni a forgalomnak, könnyen ki lehet számítani, milyen fényes üzletet jelent a Csavargőzös társaság számára a Lánchíd elzárása. A városok uj jövedelmi forrása. A vidéki városok vezetőségei folytonosan azon törik a fejüket, hogyan fokozzák a vá­rosok bevételi forrásait. Több érdekes és uj idea merült fel eddig, amelyek közül egyik másik rövidesen meg is fog valósulni. Arad városa most hatósági kenyérgyárat fog létesí­teni. Az uj városi jéggychat pedig már a kö­zeli napokban fogják üzembehelyezni. Gyu­lán mozgalom indult meg egy uj községi takarékpénztár felállítása ügyében. A város azonkívül söradót akar behozni és hatósági hússzéket is fog felállítani. A söradó behoza­talát aligha engedi meg a pénzügyminiszter, de a hatósági husszéket rövidesen fel fogják ál­lítani. Már megint a Therapia. A. budapesti ingat­lan árverések között már meg'int szerepel ezen a héten a Therápia fürdő és gőzmosó r. t. Ezúttal egyik X-ik kerületi ingatlanára tűzte ki az árverést a budapesti törvényszék, mindössze 170 kor. követelése alapján. Az árverést április 8-ára tűzte ki a törvényszék. Tizenöt új építkezés a fővárosban. Az elmúlt héten a székesfőváros tanácsától 15. építési en­gedélyt kértek. Valamennyi engedély nagyobb építke­zésekre 3, 4, sőt ötemeletes házakra is vonatkozik. Közgazdasági közlemények. Az Agrarbank közgyűlése. A Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság csütörtök délelőtt tar­totta évi rendes közgyűlését Bujanovics Sándor iő- rendiházi tag, elnökbtííyettes elnöklete alatt. A köz­gyűlésen negyven részvényes 37.104 i észvény képvi­seletében volt jelen. Az elnök a jegyzőkönyv vezeté­sével Fellner Frigyes dr. ügyvezető igazgatót bízta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Herzog Mór Lipót báró és vágfaivi Quittner Vilmos részvényeseket kérte fel. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő- bizottságnak megadta és elhatározta, hogy a 3,529.9,38 К 7A fill, tiszta nyereségből 2,400.000 K, vagyis 7 és fél százalék, tehát részvényenkint harminc korona osztalék fizettessék ki és az alaptőke ötszázalékos kamatozá­sának, valamint a nyereségáthozatnak levonása után fenmaradó 1,579.362 К 10 íillérnyi összegből az alap­szabályok 52. szakasza értelmében 20 százalék, vagyis 315.872 К 42 fill, mint alapszabályszerüleg megenge­dett legmagasabb javadalmazási hányad a tartalék- alaphoz csatoltassék, az igazgatóság alapszabályszerü jutalékára 157 936 К 21 fill. íordittassék, a külön tartalék- alaphoz 150 OOOK, az e/uttal létesítendő intézeti székház- tartalékalapra 100.000 К utaltassék át, az intézeti tiszt­viselők és szolgák nyugdíjalapjának javadalmazására 50.000 К fordiitassék és az ezután fenmaradó 356.124 К 11 fill, uj számlára vitessék át. A közgyűlés Barta Arnoldot, Bernrieder Jánost,Bujanovics Sándort,Dezasse János grófot, Enyedy Bénit, Herzog Péter bárót, Kürthy Lajos báró', Minkus Jenő', Schönborn-Buchheim Frigyes Károly grófot (uj), Schönicald Adolfot, Thors J. H.-t, Vest Ede bárót és Wolfner Tivadart, továbbá a pénz­ügyminisztérium kijelölése alapján König Tivadar dr. (uj) miniszteri tanácsost öt év tartamára az igazgatóság tagjaivá választotta. A közgyűlés Pap József dr. indít­ványára Barta Arnold elnökhelyettesnek, az igazgató­ságnak, a felügyelő-bizottságnak és a tisztikarnak buzgó és sikeres működésűkért jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Buja- bovics Sándort és Barta Arnoldot elnökhelyettesekké újból megválasztották. Az ügyvivő igazgatóságba Barta Arnoldot, Bujanovics Sándort, Engedi Bénit, Herzog Péter bárót és Wolfner Tivadart küldték. A Budapesti Kereskedők Bankja Készvény- társaság* ö hónap 26-án tartotta hatodik rendes köz­gyűlését mezőcsáti Mezey Gyula elnöklete alatt. A köz­gyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta és az igazgatóság előterjesz­téséhez képest elhatározta, hogy az elért nyereség az 1914. üzleti óv nyereségszámlájára irassélc elő. A köz­gyűlés az igazgatóságba Arányi Ignác, Eppinger Károly, Friedmann Mór J., Hirsch István, Kövér Károly, Mezey Gyula, dr. Beik Ferenc, dr. Salamon Vilmos, Seligmann Imre részvényeseket, a felügyelő-bizottságba Asbóth

Next

/
Thumbnails
Contents