Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-31 / 13. szám

1913. március 31. Nyolcadik évfolyam Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, U valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALiOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ... ... ................ ... Ю korona Fé l évre ... _. ................. ......... 5 Fősze rkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Megint a községi takarék. Helyesebben ugy kell mondani, hogy még mindig a községi takarék- pénztár, vagyis még mindig nincs meg. Több, mint három esztendeje fekszik a belügyminisztériumban a főváros községi takarékpénztárának alapszabályzata, de ez a hossza idő sem volt elég a kor­mánynak, hogy a közgyűlés által elfo­gadott alapszabályokat jóváhagyja. Most a főváros pénzügyi bizottságában ismét szóba került a községi takarékpénztár kérdése annak a hírnek a kapcsán, hogy a báni kormány Zágráb város községi takarékpénztárát engedélyezte. A bizottság határozatához képest a tanács meg fogja sürgetni, — immár isten tudja hányadszor — a belügyminiszté­riumban a jóváhagyást. Ezzel azonban a főváros célt nem érhet, mert ilyen sürgetést az évek folyamán már számtalanszor határozott el. Most is el fog menni a sürgető fel­irat, de szép csendesen oda fogják csa­tolni a referens fiókjában porladozó aktacsomóhoz és a döntés továbbra is függőben fog maradni. Itt végre erélyes és alapos eljá­rásra van szükség, nem holmi hangos és félénk sürgetésre. A kormány a köz­ségi takarékpénztárat azért nem akarja engedélyezni, mert a hatalmas buda­pesti nagy pénzintézetek veszedelmes konkurrenst látnak benne és politikai befolyásukkal — amely főként a kor­mány választási kasszájával való szoros vonatkozásokból fakad, — meg tudták akadályozni a hatósági eszközökkel dol­gozó új konkurrens megszületését. Már pedig a főváros községi takarékpénz­tárának meg kell lennie. Először is a főváros háztartása érdekében, amely egy virágzó takarékpénztári üzem dús jöve­delméből uj bevételi forráshoz jutna; másodszor pedig a kisember hitele érde­kében, amelynek egyáltalán nincs meg­felelő szerve. A szövetkezetek megszűn­tek, a kis és középbankokat a pénzvál­ság megtizedelte és a kisembernek nyúj­tandó hitelre képtelenné tette. Elsőrendű szociális szükségesség tehát, hogy a fővá­ros községi takarékpénztára megalakuljon A fővárosnak el kell hárítani azo­kat az akadályokat, amelyek a községi takararékpénztárnak útjában állanak. Ez akadályok leglényegesebbike pedig az, hogy a kormány joggal tagadja meg a jóváhagyást egy olyan községi takarék- pénztártól, amelynek szervezete nagy vagyoni kockázatot involvál. Tagadhatat­lan, hogy a községi takarékpénztár fel­terjesztett alapszabályzata túlságos nagy üzletkört ád a takarékpénztárnak és oly üzletágak folytatására jogosítja fel, amelyek nem illenek bele egy községi takarékpénztárnak a kereteibe. Mindazt az üzletágat tehát, amely kockázatos és spekulációs jellegű, ki kell küszöbölni a községi takarékpénztár üzletéből. Egy városi takarékpénztárnak nem lehet hivatása kockázatos parcellázó üzletek és financirozások keresztülvitele, tőzsdei értékpapiriizletek kultiválása. A községi takarékpénztár legyen tiszta takarék, aminők a külföldön vannak s amely kizárólag a reá bízott betétek okszerű óvatos és kockázatot kizáró gyümölcsö- zésére szorítkozik. Ha ilyen szervezetet ad a főváros községi takarékpénztárá­nak, ugy a kormány tőle a jóváhagyást meg sem tagadhatja, mert erre jogos indoka nem volna. De ez esetben a bankoknak sem volna okuk a takarék- pénztár létesítése ellen hangolni a kor­mányt, mert hiszen a pusztán takarék- pénztári hatáskörrel dolgozó városi pénz­intézet konkurenciájától nem kellene félniük. A főváros tehát céltalan és lagy­matag sürgetés helyett lépjen érintke­zésbe a kormánnyal, tudja meg, hogy melyek azok a rendelkezései a felter­jesztett alapszabályoknak, amelyeket a kormány helytelenít; egyezzék meg a belügyminiszterrel az alapszabályok meg­kívánt módosítása dolgában;határozlassa el a közgyűléssel ezeket a módosításo­kat és az eként módosított alapszabá­lyokat azután terjessze fel újból a kor­mányhoz jóváhagyás végett. Ebben az ügyben továbbra is az eddigi struccpolitikát folytatni bűn volna. Ezt az alapszabályt a kormány sohasem fogja jóváhagyni és ezt igen helyesen is teszi, mert egy spekulációs bankot csinálni nem lehet a főváros hivatása. Tessék tehát oly szervezetet adni a községi takarékpénztárnak, amely meg­felel a helyes és óvatos városi pénz­ügyi politikának és ennek az alapszabály­nak jóváhagyását azután a legerélye­sebb eszközökkel ki kell, de ki is lehet majd sürgetni a kormánytól. Palotaforradalom egy városi intézménynél. Tisztviselők a főnökük ellen. Nagy feltűnést keltett a napokban az a panaszos beadvány, amelyet a Budapest szé­kesfővárosi vegykísérleti állomás egész tiszti­kara a hivatal főnöke, illetve igazgatója ellen a polgármester elé terjesztett. Ez a panasz nemcsak azért érdekes, mert állami vagy fővárosi intézménynél vajmi ritkán fordul elő, hogy a tisztikar felzuduljon főnöke vi­selkedése miatt, mert ez inkább érzelmi mo­mentumokon alapuló személyi kérdés. De az egész ügy különösen azért érdekes, mert ime a nagyközönség elé tálalták azt a tényt, ami első pillanatra megnyugvást is kelthetne benne hogy a főváros élelmezésének ellenőrzésére és megjavítására milyen hatalmas testület működik. Nem kevesebb mint 8 fővegyész és 6 vegyész, megannyi diplomás ember — leg­többje tudori címmel — őrködik magában a központban, a vegykísérleti állomáson, nem is emlitve azokat a segédhivatali tisztviselő­ket és segédszemélyzetet, amely a vegyész urak rendelkezésére áll. Ezek mellett aztán hasonló célra törekesznek a kerületi orvosok, a vásárfelügyelők, vásárbiztosok stb. stb., ugy hogy egv egész kis hadsereget lehetne belő­lük kiállítani. Ilyen hatalmas apparatus mellett igazán meglehetnénk nyugodva afelől, hogy ebben a mi fővárosunkban már csak nem lehet semmi baj a közélelmezés körül. Ennyi diplomás és diplomában ember csak tud valamelyes ren­det teremteni. Ilyen ellenőrzés mellett már csak ki kellene zárva lennie a hamis tejnek, döglött csirkének, a festett sáfránnak, a mér­ges gombának, férges kenyérnek, poshadt húsnak s megannyi gyilkos méregnek, ami a Eltörhetetlen :: 75% áramot takarít meg. Csak az Osram felírás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasglühlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére ; FINGER ÉS FIA, Budapest, VI. kér., Hajós-utca 41. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents