Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-17 / 11. szám
9 FÜGGETLEN BUDAPEST Négy városi ház históriája. Abban az elutasításban, amelyben a közgyűlés a Magyar Ruggyantaáru-gyárat részesítette, van valami igazságtalanság. Nem akarunk most arról beszélni, hogy a közgyűlésnek támogatnia kellett volna a gyár kérését, hiszen az automobil garázs is a gyár céljait szolgálja, tehát szőrszálhasogatás a tavalyi szerződés után akadályokat gördíteni a garázs- építés elé: ni négy városi házról akarunk beszélni. A négy kis városi ház kinn van azon a területen, amelyet a főváros engedett át a Tattersall területéből a gyár részére. A gyárnak erre a területre is szüksége van, tehát kötelezettséget akart vállalni arra, hogy a négy házat felépiti — másutt. És ebbe nem ment bele a közgyűlés! Pedig ha látta volna, hogy miképen néznek ki azok a házak! Ha látták volna, hogy az alig kétesztendős házak rövid idő múlva olyan használhatatlanok lesznek,hogy életveszedelem lesz bennük lakni! Ha látták volna, hogy mit műveltek itt a főváros vállalkozói! Ez a négy kis ház tipikus példája annak, hogyan dolgoznak a főváros vállalkozói. Hogy lehet az, hogy történhetik meg az egy magán embernél, hogy két esztendős ház mar rozoga és rossz legyen? S ha a közgyűlés teljesíti a ruggyantagyár kérését, a városi vállalkozók gyalázatos munkája helyett négy jól felépített házat kapott volna cserébe. Négy házat, amelyet nem városi vállalkozók építettek; négy házat, amelyek építését nem a főváros ellenőrizte! S hogy még mondjunk valamit: a Ruggyantaárugvár megakarta lepni a fővárost. Junius elsejére várja a közönség az első auto- taxikat: a gyár már május elsejére forgalomba akart hozni ötvenet. De igy, garázs nélkül, talán még junius elsejére sem megy. így akarjon valaki meglepetést szerezni a fővárosnak! A közúti közlekedés és Sándor Pál. A közúti vasút legközelebbi közgyűlésén alaptőkéjét 50,000 darab részvény értékesítésével mintegy 30 millió koronával fel fogja emelni. Ezt a pénzügyi műveletet a legkülönfélébb módon kommentálják és vannak sokan, akik élesen kritizálják az uj rezsimet, amiért a nemrég még milliós pénzkészletek felett rendelkezett vállalat most tőkehiányban szenved. Tény, hogy a vállalat pénzügyi mérlege két év óta leromlott. A közúti a múlt évben 14 millió kötvénykölcsönt vett fel, mintegy négy millió korona pénzkészlete is elfogyott és ezenfelül 7 millió korona adósságot csinált a bankoknál. Az uj tőkére azért van szüksége, mert a beruházások még mintegy 30 milliót igényelnek. Ám a közúti mérlegének egyoldalúan való szemlélése nem ismerteti meg az egész igazságot. A kérdés az, hogy e nagy adósságokkal szemben a társaság üzeme mennyivel gazdagodott. És e részben az igazsághoz híven el kell ismerni, hogy rövid egy esztendő alatt a közútinál óriási haladás észlelhető. Az a rettenes csőd, amely már-már fenyegette a közúti üzemét: teljesen elsimult, a folytonos forgalmi zavarok megszűntek és ma már nem élvezhetjük többé a gócpontokon azokat a gyilkos jeleneteket, amelyek egy-egy közúti kocsi körül lefolytak. A közlekedés hiányai és megbízhatatlansága ellen emelt panaszok megszűntek és nyugodt lélekkel megállapítható, hogy a közúti közlekedése ma már — ha nem is ideális — de nagyjában megfelel a hozzáfűzött igényeknek. Így kívülről és távolról szemlélve ennek a vállalatnak nagyszerű regenerálását, alig gondol rá az ember, hogy micsoda óriási munka folyt rövid másfél esztendő alatt, és hogy mennyi milliót emésztett fel a forgalomnak ez a megjavítása. Uj síneket kellett lefektetni, uj kocsiparkot beszerezni, áramfejlesztő-telepeket létesíteni, a teljesen dezor- ganizáll személyzetet kicserélni és betanítani, általában az üzemeszközöket modern nívóra kellett emelni: mindez rengeteg pénzbe került és a még folyamatban levő beruházások ezután is óriási összegeket igényelnek. A közúti adósságainak megnövekedése tehát magyarázatát és ellenértékét leli az üzem e ! nagymérvű megjavításában. A börzétől teljesen távol állva, bennünket nem érdekel a spekuláció szempontja: az, hogy a közúti részvény kinál-e árfolyamnyereségi esélyt vagy sem. De nézetünk szerint ennek a szempontnak a vezetőséget nem is szabad irányítani. Bennünket és a nagyközönségei csak az érdekli, hogy a közúti forgalma legyen jó elégítse ki a publikum igényét és szerintünk az a jó vezetés, amely a forgalmi szempontokat szolgálja sikerrel. Éppen ezért ama támadás közepette, amellyel a Közúti vezérigazgatóját Sándor Pált a legutóbbi időben illetik, megállapitan- dónak tartjuk, hogy a Közúti vasút uj vezére feladata magaslatán állott, hogy a vállalt missziót: a Közúti reorganizálását eredményesen teljesitette és hogy jövő tevékenykedése elé — épen ezért — a legnagyobb bizalommal tekinthetünk. Sándor Pál, aki magánéletében és a politikában egyaránt kemény harcosnak és független embernek bizonyult, aki mint a Közúti vezérigazgatója is elég bátor volt szembeszállni a kormányrend- szerrel, bizonyára most is emelt fővel fogja viselni a támadásokat és folytatni fogja a Közúti közlekedés reorganizációját az eddigi irányban és az eddigi eréllyel. Csipkedés, gúny és kritika nem fogja kizökkenteni ezt a gerinces embert abból az irányból, amelyet helyesnek felismert és amely felé haladva a székesfőváros közlekedését már eddig is elismerésre méltó módon fejlesztette. Ankét a gyermekbetegségekről. A közigazgatási bizottságnak eddigelé meglehetősen szürkék és unalmasak voltak az ülései. De az uj főpolgármester, aki szigorúan veszi kötelességeit, úgy látszik, valódi életet fog önteni a szürke adóreferádák, statisztikai kimutatások és soha el nem olvasott fölterjesztések közé. A bizottságnak múlt ülésén történt, hogy a főpolgármesternek feltűntek azok a szomorú adatok, amelyek a gyermekbetegségek ijesztő terjedését mutatták. És mindjárt felvetette az eszmét: hívjanak össze egy ankétet, amelyen a gyermekbetegségek ellen való védekezés módjait beszéljék meg. Az ankét eszméjét csak a legnagyobb helyesléssel vehetjük tudomásul s hisszük is, hogy meglesz a maga eredménye. Tudjuk, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala mi mindent elkövetett már a ragályos gyermek- betegségek szűk korlátok közé szorítására s egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt a munkát az ankét a legnagyobb elismeréssel fogja tudomásul venni. De a főváros munkája kevés, nem elegendő. A főváros megtehet mindent a saját hatáskörében, de olyan ellenséggel keil megküzdenie, amelylyel nem lehet egykönnyen végeznie: a tudatlansággal. És ehhez a tudatlansághoz még hozzájárul az, hogy az állam nem támogatja eléggé! Jó lesz, ha mindez j fog hangzani az ankéten is s talán a főpolgármester buzgósága és ambíciója segí- teni lógja ezt a régi akciót a fényesebb ered- ménv re. Közgazdaság. A magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság csütörtökön délelőtt tartotta XVII. évi rendes közgyűlését Barta Arnold udvari tanácsos, elnökhelyettes elnöklésével. A közgyűlés a jelentést tudomásul véve, a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadta és elhatározta, hogy a 3,369.910 korona 44 lillér tiszta nyereségből 2,400.000 korona, vagyis 7Vs százalék, tehát részvényenként 30 korona osztalék fizettessék ki; a íönmaradó tiszta nyereségből, az alapszabályok 52. szakasza értelmében, 20 százalék, vagyis 286.226 korona 53 fillér mint alapszabályszerűen megengedett . legnagyobb javadalmazási hányad a tartalékalaphoz csatoltassék és az igazgatóság alapszabálvszerü jutalékára 143.113 korona 27 fillér fordittassék, a külön tartalékalaphoz 150 000 korona utaltassák át, az intézeti tisztviselők és szolgák nyugdíjalapjának javadalmazására 40.000 korona fordittassék és az ezután íönmaradó 350.570 korona 64 fillér uj számlára vitessék át. A szelvén}" április 1-től kezdve az intézet pénztáránál , a Magyar Jelzálog Hitelbanknál, a Magyá-r Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál Bu lapesten, az Union-Banknál Becsben fizettetik ki. A közgyűlés Tószegiig Imre részvényes indítványára Barin Arnold vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, a felügvelő- bizottságnak és a tisztikarnak buzgó és sikeresÁnü- ködésükért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Bujánovics Sándor és Barla Arnold elnökhelyettesekké újra megválasztanak. Az ügyvivő-igazgatóságba Barla Arnold, Bujánovics Sándor, Herzog Péter báró, Engedi Béni és Wolfner Tivadar küldettek ki. A Magyar ‘Jelzáloghitelbank közgyűlése. A Magyar Jelzáloghitelbank XLIV. rendes közgyűlése csütörtökön déli 12 órakor folyt le Széli Kálmán titkos tanácsos, intézeti kormányzó elnöklésével. A kormányzó megnyitván az ülést, amelyen a párisi Société Générale képviseletében Minvielle igazgató is resztvett, üdvözölte a szép számmal egybegyűlt részvényeseket és a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Neumann Miksa dr. igazgatót kérte föl. A közgyűlés egyhangúlag helyesléssel fogadta az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentését, továbbá magáévá tette a tiszta nyereség hováfororditására vonatkozó indítványt, amely szerint a forgalomban levő 200.000 darab teljesen befizetett részvény után egyenként 27 franknyi osztalék fizettessék ki a július 1-én esedékes XV. számú szelvény ellenében, még pedig már április 1-én; az ez után rendelkezésre álló 1,129,302 korona 36 fillérből 100.000 korona az intézeti nyugdíjalap javadalmazására, 125.000 korona pedig az intézéti tisztviselők és szolgák rendkívüli jutalmazására fordittassék és a fennmaradó 904.302 korona 36 fillér a folyó évre elővitessék. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak megadta az alapszabályszerü fel- menlvényt. Ezután Széli Kálmán kormányzó indítványára Pradel Louis urat, a jelenlegi igazgatóság működési tartamára, az igazgatóság tagjává választották. Thék Endre udvari tanácsos indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki egyhangúlag bizalmát kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, befödi lat-bizt ositásofc nál. JfuPCAßlä res-, üveg-, jég- es Felvilágosításokkal, prospektusokkal es díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szánt. Telefon : 153-98, 2-11, 2—12 é* a társaság képviselőségei az ország minden részében. Részvénytöke 6.000,000 kor. Kartellen kívül Szervezési alap 1.200,00q к Teleíonszámok:73_96'73_97' 73-98, 73-99. nagyban és kicsinyben BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 19. T 5? ES I SA CÉGNÉL Telefonszámok: ТА lízll Gyár es főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telelőn 5S-45 128-15.
