Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-10 / 10. szám
NAGY BUDAPEST PÉNZÜGY к KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG K IPAIÍ ____ _ ______3_ Az átvállalási jutalék. Budapest, március 10. A záloglevél kibocsátó intézetek a hosszú pénzkrizis alatt kemény megpróbáltatásoknak voltak kitéve. Eltekintve attól, hogy záloglevelet sem a hazai, sem a külföldi piacon plaszirozni nem lehetett, a külföldről is olv sűrű rajokban érkeztek haza címleteink, hogy azok fölvétele az emmisszió sintézeteket nagy feladat elé állította. A jelzálogos intézetek úgy oldották meg a problémát, hogy az 1876. XXXYI. t. c. alapján létesített záloglevél biztosítéki alapba helyezték el a visszaözönlő papirosokat. A jelzálogintézeteket ezért támadások érték, jóllehet eljárásuk teljesen korrekt volt, s korántsem célozta a törvény megkerülését. Amint elült a biztosítéki alap körül támadt vihar zaja, fölütötte fejét annak a kérdésnek a feszegetése, jogukban áll-e a bankoknak átvállalási jutalékot számítani, ha az ingatlan, melyet jelzálogos kölcsön terhel, tulajdonost cserél. Évtizedes gyakorlat szentesíti a jelzálogos intézeteknek azt az eljárását, hogy amint az adósa változik, a változással beálló jogi és telekkönyvi munkálatok elvégzéséért a bankot dij illeti meg, s ezt a dijat nevezik átvállalási jutaléknak. Ennek a nagysága mindig egyforma, s akár van pénzkrizis, akár nincs, azt mindig megfizetik a bankoknak, épen úgy, mint a stornodijat a kölcsön idő előtti visszafizetéséért. Az átvállalási jutalék jogi természete teljesen olyan, mint a kártalanítási dija. Az adóslevélben, mely a kölcsönt megtestesíti, az adós elösmeri hitelezőjének azt a jogát, hogy az ingatlan tulajdonos változása esetén a telekkönyvi állapot megváltozását bejelenti, a föltételeket teljesíti, mert ellenkező esetben a hitelező a kölcsönt fölmondhatja. Az adós levél ugyanis azt mondja, hogy az adós köteles a kölcsön tartozását a törlesztésre kiszabott idő előtt is föltétlenül azonnal készpénzben visszafizetni, ha a jelzálogul szolgáló ingatlan részben vagy egészben kisajá- littatik, vagy eladás átruházás, öröklés, avagv bármely más címen tulajdonjogilag másra szállana át. Mindezen esetekben hitelező a kölcsönt fölmondhatja, s épen a fölmondha- tatlanság megváltásáért kell az átvállalási jutalékot fizetni. A jutalék rendszerint másfél, esetleg 2 százalék, még pedig mindig a fönnálló tőke- hátralék. s nem az eredeti kölcsönösszeg után számítódik. A kártalanítási dijat,— amely ellen eddig kifogást nem támasztottak—azért szedik a bankok, mert idő előtt fizettetvén vissza a kölcsön, előbb kell a záloglevelet a forgalomból kivonni. Az átvállalási jutalék pedig tulajdonképen azért fizetendő, mert a bank beleegyezését adja ahhoz, hogy az ingatlan gazdát cserélhessen, s rendezi az uj telekkönyvi állapotot. Egy 65 éves kölcsön alapjául szolgáló ingatlan a kölcsön tartama alatt többször is gazdát cserél. Az ingatlan nagyobb és nagyobb haszonnal vándorol egyik tulajdonostól a másikhoz, tehát az átvállalási jutalék a legtöbb esetben elenyésző csekély az ingatlanon elért haszonhoz képest. Sokkal jobban sújtja az ingatlan forgalmat a magas kincstári illeték, mint a minimális álvállalási jutalék. Ingatlan változás esetén, ba az adós a jutalékot a banknak meg nem fizeti, a bank a kölcsönt föl is mondhatja, s a bíróság is a bankok által bevett gyakorlatot fogadta el, amennyiben az átvállalási föltétel nem teljesítése miatta kölcsönt fölmondottnak tekinti és a hitelezőnek megadja a jogot a kölcsönnek egy összegben való behajtásához. Nem valami uj dolog tehát az átvállalási jutalék, s nem is a pénzkrizis miatt csökkent jövedelmi ágak miatt szorgalmazzák azt a jelzálogos intézetek. Domány Gyula. H I R E K. Sok váltót óvatola jegybank. A-z Osztrák- Magyar Bankhoz leszámítolásra csak az nyújthat be váltót, akinek a banknál zsirószámlája van. Lejáratkor a bank a telepesnél bemutatja a váltót s ha azt nem honorálják, fölvéteti az óvást s a benyújtó zsirószámlájára beváltja a váltót, amelyet azután az óváslevéllel együtt elküld a benyújtónak. így dacára annak, hogy a jegybank óvatoltat, még sem károsodik, inert nála egy váltó sem válik szükölködővé. Evenként a jegybank 25.000 darab váltóra szokott óvást fölvétetni, ez a szám azonban a múlt évi pénzkrizis miatt épen megkétszereződött A lefolvt 1912. évben 54.141 darab váltót volt kénytelen a bank fizetés hiánya miatt megóvatoltatni 36 millió korona összegben. Hihetetlenül magas szám ez, mert 1911. évben, amely esztendőnek 3 utolsó hónapja már beleesik a hitelkrizisbe, csak 25.020 darab váltó 13 millió összegben óvatoltatott meg. Még élesebb az ellentét, ha az 1907. évi adatokkal hasonlítjuk össze 1907 évben szintén hiteikrizis, nagy pénzszűke volt s mégis mindössze 25 588 váltó került a közjegyzőhöz a jegybanktól 18 millió korona értékben. A mai helyzet tehát az összes eddigi hitel- krizisné! nyomasztóbb, amit a számtalan egyéb szimptomán felül ez is pregnánsan bizonyít. Az aktiv kereskedelmi mérleg. Évek óta folytonosan arról panaszkodunk, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása automatikusan emelkedik s ennek a passzív szaldónak az egyenlegét nem lehet egyensúlyozni a fizetési mérleggel sem. Épen azért okozott általános meglepetést a január havi külkereskedelmi forgalmunknak most publikált számoszlopa. A kimutatás szerint Magyarország az esztendő első hónapjában többet exporlált, mint amennyit behozott, azaz a január havi külkereskedelmi forgalom 128 millió koronával aktiv a múlt év hasonló időszakának 16 3 millió korona passzívájával szemben. Ez az aktíva a neteg gazdasági viszonyok szomorú eredménye. Kivitelünk a múlt évhez képest nem nőtt, ellenben a behozatal csökkent, tehát a fogyasztás kisebb lett. Nem hoztunk be nyersterménvt és félgyártmányokat oh an mértékben, mint egy évvel ezelőtt. Ipari vállalkozásaink nem dolgoztak fel annyi anyagot, mint rendes viszonyok mellett, mert a belföldi fogyasztás aránytalanul kisebb méretek között mozgott. Kevesebbet költöttünk ruházati és élelmezési cikkekre, de a fényüzési és pipere cikkek importja is csökkent, ami arra vall, hogy a nehéz pénzügyi helyzetei társadalom és gazdasági élet faktora egyaránt megérzi. A mai viszonyok közölt tehát az aktiv kereskedelmi mérleg a helyzet természetes következménye, aminek — sajnos — örülni nem lehet. Az uj kölcsön kamattípusa. Még ebben a hónapban aláírásra bocsátják az uj kölcsönt, amely — szakítva az eddigi típussal — négy és félszázalékos kamatozást fog a renliernek biztosítani. Az ország pénzügyeinek intézői tehát attól remélik a kölcsön elhelyezésének sikerét, ha magasabb kamatozást biztosítanak. Akik a terv mellett döntöttek, azok szem elől tévesztik, hogy nem a kamaltipusban van a hiba, hanem a piac teljes enerváltsága, a fölvevőképesség kimerülése miatt idegenkedik mindenki uj címletek beözönlésétől. Az uj járadék kibocsátásával kedvezőbb időpontig kell várni, mert uj típus slatuálása számtalan veszélyt hord magában így lenyomódik, valósággal automatikusan lemorzsolódik a régi járadék kurzusa s e kurzus fönntartása nagy áldozatokat fog igényelni. A kamatozás fölemelése elkényezteti továbbá a tőkepénzest, amely ha egyszer négy és fél százalékos papirost vásárolt, nem fog visszatérni a régi típushoz. Kétélű fegyver tehát a fölemelt kamattípus, amely mindenütt éreztetni fogja hatását s amelytől csak momentán, egyedül átmeneti előnyöket lehet remélni. Ezért pedig kár a tradícióval szakítani s ilyen viszonyok között uj típust létesíteni Üzemkorlátozások. A nagy fővárosi ipari vállalkozások expanziójukat napról-napra zsugorítják, úgy, hogy a rövidebbre fogott üzem miatt munkásokat is kénytelenek elbocsátani. Eddig a malomipar, cement és vasipari vállalatoknál volt tömegesebb elbocsátás. Nagv malmaink a hét hal munkanapja közül esik négy napon ál őrölnek, holott a malomiparnál a kemence tüze soha sem szokott kialudni, mert éjjel-nappal folyik a munka. Visszaesett a liszt-export s a hazai fogyasztás ellátását a malmok úgy is győzik, ha korlátozott üzemmel dolgoznak. Ugyancsak szükebb határok közé I szorították munkásságukat az építési anyagokat gyártó vállalatok. Kisütött a tavaszi nap s más években ilyenkor a kőműves csákányának a csattogásától hangos az utca, most pedig építkezési mozgalomnak nyoma sincs. A záloglevél-piac helyzete megnyomorítja az építkezést, mert a pénzintézetek jelzálogos kölcsönt addig nem nyújthatnak, amig ők el nem lu iják helyezni zálogleveleiket. Az abnormis konjunktúrának első sorban a munkásság látja kárát, mert a korlátozott üzem miatt a tömeges munkáselbocsátás napirenden van. Így most csak n fővárosban mintegy 25 — 30.000 munkás futkos önhibáján kívül üres zsebbel és korgó gyomorral munka után. Ä postatakarékpénztár betetei. A kisemberek bankárját, a postatakarékpénztárt a múlt év utolsó két hónapjában a betevők megrohanták, fölmondották hitelüket, kivették össze- kuporgalott filléreiket, ha/,afutottak vele és otthon belevarrták a szalmazsákba, vagy elrejtették a ládafiába. A háborús félelem miatt a felizgatott képzelet határt nem ösmert. Nem bíztak az állami ellenőrzés alatt álló postatakarékpénztárba s ezért, betétjeiket kivonták. A könyvecskékre elhelyezett betét a mull év november és december hónapjaiban csökkent, ellenben a február hónap örömet hozott, mert a betétek már 570.000 korona emelkedést mutatnak. A kis tőkés bizalma tehát lassanként fölujul bankárja iránt s az elrejtett tőkét visszahordja a takarékpénztárba „interre.“ A vissza- özönlés ugyan még lassú, de a békés külpolitikai hrek lecsillapítják a csapongó fantázia rémlálásait s a viszonyok ismét э régi kerékvágásba fognak tovább haladni. KÖZGAZDASÁG. „Unió“ élet- és gyermekbiztositó-intézet mint szövetkezet (ezelőtt : Első Leánykiházasitó Egylet) Budapest, VI. Teréz-körut 40 -42. Alapit- tatott 1863. Folyó évi február havában 1.247.100 К értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 856.200 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 159.275 К 27 fill, fizettetett ki. 1913 január 1-től február 28-áig bezárólag be- nyujtatott 2,526.200 К értékű biztosítási ajánlat, amelyből 1,854.200 К kötvényesittetett Biztosított összegek fejében a folyó évben 288.66462 К az intézet fennállása óla 20.713.958 61 К fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermek-biztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a leg- előnyösebb feltételek mellett. A Közúti tőkeszaporitása. A Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság igazgatósága az 1912. üzletév zárószámadásával foglalkozott és elhatározta a múlt évi üzletévre eső osztalékot 32 koronával lógja a közgyűlésnek javaslatba hozni. Az igazgatóság foglalkozóit továbbá az utóbbi időben teljesitett, valamint most folyamatba teendő építések és befektetések kérdésével és elhatározta, hogy ezeknek fedezésére a közgyűlésnek javasolni fogja, bogjr a tárcában levő részvényekből 50 000 daraáot folyó évi osztalékjogosultsággal értékesítsenek olykép, hogy is.298 darabot a részvényeseknek és az élvezeti je- I gyek birtokosainak az elővételi jog gyakorlására T: Ю arányban ajánltassék fel, a fennmaradó 31.70 ' darabot pedig szabad kézből adják el Az utóbbiakra nézve az igazgatóság a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fal és a Magyar Általános Hitelbankkal már megállapodott, hogy a nevezett bankok a 31.702 da- ralÉrészvényt az átvételi jog gyakorlására megállapítandó árfolyamot meghaladó áron a közgyűlés után tényleg átveszik. A most értékesítésre kerülő részvények már a régi engedélyek alapján kibocsátott részvénytőkének egy részét képezik. Az elővételi jog gyakorlására vonatkozó hirdetményt később
