Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-07 / 1. szám
( NAGY BUDAPEST szándékkal: hadd vérezzen csak, majd amikor az utolsó csepp vérét is kiadta, szépen megcsinálják ők az üzletet. így is történt. Szegény Halász vérzett és amikor ereje fogytát érezte, kapkodott fűhöz-fához. Szaladt és szalajlolt másokat is Bécsbe, talán Amerikába is, de a külföldi tőke sem akart kötélnek állani, mert, amint nagyon helyesen okoskodott: az ajánlott üzlet nem lehet oly fényes, mert különben a budapesti pénzintézetek megadták volna szegény Halásznak azt a csekélyke öt milliót, amelyre szüksége lett volna, bog}- a telkek megvásárlásához szükséges kölcsönt visszafizethesse és a nagyszabású palota-sort felépíthesse. A külföldi tőkések talán azért is idegenkedtek az üzlettől, mert Halász uram kevés őszinteséggel fordult hozzájuk és mindig úgy tett — ez talán üzleti fogás volt, amely ezúttal azonban balul sült el — mintha zsák számra hordanák utána a pénzt, amely neki azonban nem kell, mert ebben az üzletben ő akar diktálni. Egy szép napon azon vette magát észre, hogy — miután az interkalláris kamatot fizetni nem tudta — a „vagyona“ ellen árverést tűznek ki hitelezői. Egynéhányszor sikerült neki a dobszót ingatlanairól elterelni, végre azonban mégis bekövetkezett a katasztrófa, amely véget vetett álmának, hogy ő Budapest egyik legnagyobb háziura leend. Az árverésen vevőként egy konzorcium jelentkezett, melynek elnöke lovag Hammerle bécsi sokszoros milliomos (ki nemrég busz millió korona hozománnyal megnősült) tagjai pedig Szterényi József volt államtitkár, Hajós Kálmán munkapárti képviselő és a „Merkur“ bank részványtársaság (Hitelbanki testvérintézet). Ez a konzorcium a házak kisebbik felét 925,000 koronáért vette meg, mig a j nagyobbik része Encjl Mihályné birtokába ment át 1,289.500 koronáért. Megjegyzendő, hogy Engl Mihályné mint hitelező 300.000 korona erejéig már érdekelve volt. Mint hitelezők érdekelve voltak még a Magyar leszámítoló és pénzváltó-bank 740.000 K-val, az Országos központi takarékpénztár 400.000 koronával, továbbá a késmárki takarékpénztár egy nagyobb összeggel, a Központi kereskedelmi iparbank 250.000 K-val. a Hazai bank részvénytársaság nagyobb összeggel és azonkívül még egynéhány vidéki pénzintézet. A budapesti pénzintézetek szűkmarkúsága, Halászaak végeredményében és ügve- fogyottsága és a magyar élhetetlenség: osztrák kézre juttatták tehát (mert Englné is bécsi lakos) potom áron egy igen értékes telek- tömböt, amely ha ma nem is alkalmas arra, hogy értékesítsék, már ma is majdnem a dupláját éri annak, amit a bécsiek adtak érte. A gazdasági válság megszűnésével, amikor a pénzpiac is meg fog javulni és a beszüntetett építkezés is uj életre ébred: a lusta magyar- tőke pedig busás kamattal meg fogja e telkeket vásárolni és azon fog keseregni, hogv azért kell a lakbért felsrófolni, mert drága a telek, amelyért majdan busás közvetítő hasznot is fog fizetni. „Pallas“ nyugdíj-, élei és katonai biztosító r,t, Budapest, VII., Erzsóbet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat Képviselők kedvező feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust! Kérjen prospektust! SZEMLE. A polgárság nagygyűlése. Talán még nem volt reá példa, hogy egy kérdés annyira egy táborba terelte volna Budapest egész polgárságát, mint az adóreformnak nevezett rettenetes merényletet. A vasárnapi népgyülésen párt-, társadalmi- és rangbeli különbség nélkül ott tolongtak a Vigadóban a polgárok sok ezrei. Vasárnap délután otthagyják az emberek pihenőjüket, szórakozásukat, hogy megjelenésükkel emeljék a gyűlés sikerét, szóval megmozdult még az érzéketlen és közönyös pestiekben is a közérzés és az a tudat, hogy egyesült erővel minden hatalom ellen meg tudja védeni a maga érdekeit. Egy táborban láttunk a gyűlésen politikai ellenfeleket, különböző osztályok képviselőit és örömmel konstatálhattuk, hogy a polgárság és a munkásság ismét egy utón halad a közös cél felé,, amely nem egyéb, mint az, hogy az ország megvédessék az újabb kifosztás ellen. A munkássággal való együtthaladása a fővárosnak annyival örven- detesebb, mert ismét kiderült a múlt év folyamán, hogy az utca nélkül nagy, hatalmas akciókat sikerrel keresztülvinni nem lehet 5 az utca pedig kétségtelenül a szocialistáké. Az adósróf és a választási spanyol csizma elleni közös harc össze fogja forrasztani a munkásságot és a polgárságot és érvényt szerez annak az igazságnak : hogy a demokratikus haladás kerékkötői — a polgárságnak is esküdt ellenségei. A polgármester a sajtószabadságért. A kormány sajtópolitikája tudvalevőleg a legreakciósabb. Számos ellenzéki lap terjesztését mindenféle intézkedéssel lehetetlenné teite csak azért, hogy az ellenzéki bírálat terjesztését megakadályozza. A nyak- tilós eszközök sorában elsőnek szerepelt a lapok utczai árusításának eltiltása, amelyet a kormány a városokban a polgármesterek utján vitetett keresztül. Budapesten is hónapok óta nem volt szabad a szocialisták lapját az utcán árusítani. Most végre megemberelte magát a polgármester és élt a reá ruházott hatalommal és jogkörrel. Nem törődve a kormány véleményével, újból megadta a Népszavának a régen nélkülözött kolportázsengedélyt. A polgármester ezzel a férfias cselekedetével bebizonyította, hogy a polgárság érzületével számol és hogy hivatalos eljárásában is tekintettel van arra a szellemre, amely a főváros lakosságát pártkülönbség nélkül eltölti. Az adóreform és a választójog talpra állította Budapestnek renyhe polgárságát és minthogy a Népszava ezekben a kérdésekben a polgárság hűséges és értékes fegyvertársa, a polgár- mester ennek a harcosnak az akcióképességét visszaadta. E lépése férfias és okos volt és befolyása nem marad hatás nélkül. A főváros költségvetése. Újévre nem készült el a főváros a költségvetéssel és most fokozott erővel lát hozzá, hogy az előirányzatot elintézze. A pénzügyi bizottság már a legközelebbi napokban tárgyalás alá veszi az ügyosztály tervezetét. Előre látható, hogy már a bizottsági tárgyalás során is tekintélyes törlések lesznek, mert a költségvetés ebben a formájában mindennek mondható, csak nem reálisnak. Heméljük, hogy a gyorsaság, melylyel a főváros leszokta darálni a büdzsét, ezúttal nem fog az alaposság rovására menni, annál kevésbé, mert úgy tudjuk, hogy néhány, a pénzügyi dolgokhoz értő városatya erősen részt fog venni a diszkusszióban. Általában kívánatos volna, hogy a városatyák a financiális kérdések iránt több érdeklődést tanúsítsanak, mint eddig, mert tagadhatatlan, hogy ezen a téren a kritikának nagyon tág tere nyílnék. Nem a gyorsaság a főkellék e téren, hanem a mentői nagyobb szakértelem és alaposság. Nem fog ártani, ha a büdzsévita több ülésnapot is vesz majd igénybe. Részletes kimutatást! Az utóbbi időben igen furcsa hírek járnak a főváros üzemeiről s más egyéb intézményeiről. Azok a befektetések, amelyeket a főváros nehéz feltételű kölcsönpénzekből telt, nem csak hogy nem hoznak kamatot, hanem még az amortizációs költségeket sem fedezik. S ez nem lappangó hir, hanem széltében- hosszában adatokat is terjesztenek elő, amelyek hol az egyik, hol a másik alkotásnál mutatják ki, hogy a biztos deficit felé viszik a fővárost. Ezek után nincs más hátra, mint hogy a tanács terjesszen a közgyűlés elé részletes kimutatást az üzemek és intézmények jövedelmezőségéről, még pedig egészen pontos és részletes kimutatást, amelyekből végére járhatunk annak, mi igaz ezekből a vádakból ? Mert egyelőre még vádak ezek, de félünk tőle, hogy már a legközelebbi jövőben fájó igazság lesz belőlük. A vállalkozók s a főváros könnyelmű gazdálkodási rendszere elemésztették a legszebb szociális alkotást is s ami megmaradt belőlük, az nem egyéb, mint hogy a gondolat szép volt. Ha német városokban csinálják meg ezeket a reformokat, bizonyosan kitünően beváltak volna, de nálunk, a hanyag lelkiismeretlenség városában azt érjük el velük, hogy a polgárság több községi pótadót fog fizetni. Ide kerültünk-volna ? Ennyire jutottunk volna? A gondolat annyira elrémitö, olyan elszomorító, hogy minél hamarább elő kell ferjeszteni a részletes kimutatásokat. Hátha találhatunk bennük valami vigasztalót is . . . A látszat ámít ? Azon csomagok és ládikák, melyek kívülről a legjobbnak ismert „valódi: Francka-hoz hasonlítanak ugyan, de a „kávédaráló“ gyárjegyet rányomatva nem viselik, nem a „valódi: Franck“-minőséget, nem a legjobb kávépótlékot tartalmazzák. Tehát óvatos- :: ság a bevásárlásnál!. :: Gyár: Kassán. TELEFON 38—08. FARAGÓ LIPÓT SZOBAFESTŐ ♦ ÉS MÁZOLO ♦ ♦ DUDAPEST, VII., ВARCSAY-UTCA S. SZÄM.
