Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-31 / 52. szám
Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG Évforduló. A régi naptárról letépjük az utolsó lapot s helyébe akasztjuk az uj, ötvenkét lapot számláló kalendáriumot. Végére értünk az esztendőnek, mely az utolsó évtizedek legsúlyosabb gazdasági éve volt. A gazdasági élet olyan, mint egy nagy csatatér, amelyet holttestek borítanak. Kereskedelem és ipar, mezőgazdaság egyaránt súlyos megpróbáltatáson mentek keresztül, s ha azt kellene eldöntenünk, a gazdasági élet melyik faktorát érte súlyosabb és tömegesebb csapás, a felelet csak az lehet, hogy minden termelési ág megérezte az abnormális időjárást, s a nagy pénzhiány, a külföldi tőke távolmaradása redukcióra kényszeritette az ipari üzemeket, megállította a kereskedelem nagy gépezetét, s megbénítóita az ország bitelszervezetét. Drága a pénz, vagy egyáltalában nem adnak pénzt a bankok — ez a mondás vált aktuálissá két és fél éven át nálunk, mert a bankok korlátozták a hitelt, az áruváltókat visszautasították, a könyvkövetelések leszámítolását megtagadták, uj hitelt nem engedélyeztek és jelzálogos kölcsönöket nem folyósítottak. A nagy pénzhiányt, a szokatlanul érezhető pénzinséget a külpolitikai bonyodalmak szakadatlan láncolata idézte elő. 1911 év őszén két nyugati országban vált puskaporossá a levegő. A marokkói kérdés kiéle- sitette a helyzetet Francia- és Németország között, s majdnem háború döntötte el a kitört bonyodalmat. Innentől kezdve gyors egymásutánban követték egymást az események, melyek az iníernácionális válságot kiélezték. A marokkói bonyodalom nyomán támadt külpolitikai konfliktus első gazdasági eseménye és súlyos eredménye a francia penzióspénzek kivonása volt. A francia hitelezők felmondták nálunk azt a hitelt, amelyet mi, mintadósok, hosszúlejáratú kihitelezésben helyeztünk el, s a mobilizáció, a pénz koncentráció korántsem volt olyan gyors, mint amilyen hirtelen történt a felmondás. A penzióspénzek kivonása első sorban a külföldi fizetési eszközök árát drágította meg, s a váltóárfolyamok olyan hirtelen emelkedtek, hogy az Osztrák- Magyar Bank 4 százalékos rátáját gyorsan öt százalékra szöktette föl. Az első kamatláb fölemelés után már világos volt a helyzet. Ráeszméltünk arra, amire előbb — sajnos — nem jöttünk rá, hogy hiteléletünk alapjában megvan támadva, s egy válságot sikerrel végig küzdeni nem tud. Vidéki bankjaink összeomlottak, mint a kártyávárat a gyönge szellő megingatja, s az első bankbukásokat a takarókbetevők runja követte, amelyek előkészítették a további bankinszolvenciákat. Vidéki bankjaink azt a tőkét, amelyet a betevők kezelésre és gyümöl- esöztetésre biztak rájuk, kihelyezték 65 éves jelzálogos kölcsönökbe és prolongált váltóadósságokba, úgy hogy a megrohant betevőket kielégíteni nem tudták. A külföld megtagadta a hitelt, a fővárosi bankok a hitelt kérő levelekre nem is reflektáltak, így bekövetkezett a bank inszolvenciája, s minden egyes ban к bukás megtépdeste a magyar hitelszervezés jó hírét. A nagy pénzszükség idején, 1912. februárjában Pranger József, az Osztrák-Magyar Bank vezértitkára a bécsi Stemnelvereini- gungban a monarchia hitelszervezetéről szólva, kiemelte, hogy Magyarország azért szenved jobban a krízis miatt, mert nálunk nincs organikus hitelszervezet. Sajnos, a Pranger intelme elkésett s kijelentése is elvesztette aktualitását, mert ha a pénzbőség idején emeli föd szavát s figyelmeztet a szertelen kihitelezés következményeire, a válság nálunk sem lett volna súlyosabb, mint Ausztriában. Pranger kijelentése sokáig aktuális kérdése volt a pénzpiacnak. Ugyancsak Pranger kelt ki a sok finaneváltó ellen, amelyet a túlhajtott alapítási láznak, mint a legegészsógtelenebh gazdasági szimptomának minősített. A fináncváltók miattaszomszédos Ausztria is megleckéztetett bennünket, amit kibírtunk volna, ha ennél súlyosabb események nem következnek reánk. 1912. óv őszén kiütött a balkáni háború, amely pénzben milliárdokat semmisített meg s emberek tízezreinek okozta halálát. A balkáni háború, amely majdnem háromnegyed évig tartott, olyan gazdasági pusztulást okozott, amilyen nagy krízis a nyolcvanas években lezajlott Boszton krach óta nem volt az európai piacon. Tizenkét hónapig tartotta az Osztrák-Magyar Bank hat százalékon a rátáját, ami legjobban rávilágít arra a nehéz pénzügyi helyzetre, amelyen eddig keresztül mentünk. Természetes, hogy a bankbukások, csődesetek és fizetésképtelenségek a hat százalékos ráta idején csak szaporodtak, mert a magas kamatláb nem a pénzdrágaságot, hanem a teljes pénzhiányt jelentette. Tőke nem állt a gazdasági élet rendelkezésére; a nagy pénzsivárság megnehezítette a termelési ágak működését, Amikor végül az Osztrák-Magyar Bank a múlt hó utolján hirtelen leszállította a kamatlábát, a viszonyok gyors javulására számítottunk, ami ugyan nem olyan nagy méretű, de minthogy idegen pénzek keresnek nálunk elhelyezést, általános javulásra számíthatunk, amely az évzárlat után be is fog köszönteni. Túl vagyunk oly gazdasági krízisen, amelynek ha a tanulságait sikerült levonnunk, egy újabb gazdasági válsággal könnyebben bírókra kelhetünk. Mikor ezt az évet lezárjuk, lidércnyomás alól szabadul fel a gazdasági élet s egy egészségesebb, jobb, konjunktúrában fejlődő viszonyok eljövetelét reméljük. D. Gy. HÍREK. Közgazdasági problémák a delegációban. Az a mélyreható átalakulás, amely a Balkán térképét gyökeresen átformálta, elsősorban a monarchiát állította a legsúlyosabb politikai és gazdasági problémák elé. Tisztára megszokásból történik az, hogy e kérdéseket politikai és gazdasági szempontból osztályozzuk, mert valójában úgy áll a dolog, hogy ma olyan politikai akció el sem képzelhető, amely nem járna a legmélyrehatóbb gazdasági következményekkel, viszont nagy gazdasági problémák másként ma alig oldhatók meg, minthogy az állam mindazokkal az eszközökkel, melyek bel- és külpolitikájában rendelkezésére állanak, e problémák szolgálatába szegődik. A Balkán átalakulása tehát nemcsak a politikai erőviszonyoknak jelentős eltolódását eredményezte, hanem szükség- szemen lényeges elváltozásokat idézett elő gazdasági tekintetben is. Természetes tehát, hogy a magyar delegáció legutóbbi ülésezése, mely elsősorban a Balkán bonyodalmak folytán bekövetkezett külpolitikai változásokkal foglalkozott, a közgazdasági kérdéseket is behatóbban vitatta meg. mint azelőtt ez a delegációban történni szokott. E közgazdasági kérdések főleg a következő szempontokból voltak beható megvitatás tárgyai: A Balkán bonyodalmaknak, s a monarchia ezzel járó fegyveres felkészülésének kihatása a mi közgazdaságunkra. A hadi békelétszám felemelésével és a flotta tervezet fejlesztésével járó költségek kihatása az ország kulturális és közgazdasági fejlődésére, továbbá a Balkán változások folytán és ezeknek megfelelően kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezése a Balkánon és végül uj közgazdasági lehetőségek a monarchia számára. Uj bank. Szegő Lajos a Magyar Érték és Iparbank volt igazgatója Kereskedelmi Takarékpénztár R. T. cég alatt 300.000 korona alaptőkével uj pénzintézetet alapított a fővárosban. Névérték alatt. A tőzsdei árfolyamjegyző lapon egész csomó papír került az év folyamán névérték alá. Egyik-másik esetben indokokolt volt az árhanyatlás, de sokszor a névérték alatti kurzust az illető társaság vagyoni helyzete nem tette indokolttá. így könnyen érthető, ha az Országos Vasutas Takarékpénztár pénzárfolyamát egy vonás jelzi az árfolyamjegyző lapon, de annál fel- feltünőbb, hogy a Takarékpénztárak Központi Jelzálog bankjának részvénye miért került névérték alá, holott az intézet ügyei olyan egészséges mederben fejlődnek, hogy a kurzus hanyatlás érthetetlen. A .Magyar bank a Balkánon. A Magyar Bank és Kereskedelmi R.-T. konstantinápolyi fiókja mellett banküzletet szervezett, mely január első napjaiban kezdi meg működését. A bankosztály vezetője a Credit Lyonais konstantinápolyi telepének volt vezetője lesz. Az uj kölcsönök. Az uj esztendőben egész sereg uj kölcsönt akarnak az egyes államok kibocsátani. így Törökország és Románia a francia piacon, a monarchia a hazai és német piacon, Franciaország odahaza, továbbá Görögország és Szerbia szintén Páris felé fordítják tekintetüket. Az uj kibocsátások megszilárdítják a piacot, amely a sok emissziótól kimerül. KÖZPONTI FŰTÉSŰK Alacsony nyomású gőz- és melegvíz-fűtések Szellőző berendezések, központi melegvíz- készítő telepek. Szárító telepek mindenféle :: :: ipari célokra. :: :: EREDETI Ъ^ЕЕНЭИХГЗ-ЕЕ töltő, szellőző és szabályozó kályhák és Caloriferek gyára. Folyton égő (Dauerbrand) kályhák. Szellőző rácsok minden nagyságban EISLER és VÉRTES MEIDINGER KÁLYHÁK GYÁRA (Telefon 16-15) Budapest, VI., Andrássy-ut41
