Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-22 / 51. szám

NAGY BUDAPEST PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG к IPAR _________________3 A városok hitelügye. A kötvény kibocsátás. Á magyar városok kongreszusánakállandó bizottsága fölterjesztést intézett a miniszter- elnökhöz, a bel- és kereskedelemügyi mi­niszterekhez, amelyben a városok anyagi támogatását kérték. A miniszterelnök most válaszol a feliratra s ebből megállapítható, hogy a kormány óva inti a városokat a taka­rékosságra, s felhívja ókét, hogy még a legszükségesebb beruházásokra előirányzott 90 millió koronát kitevő hitelszükségletüket is — a lehetőség szerint — redukálják s hogy a kölcsönszerzést a városok közösen, a kon­gresszus utján a kormánnyal egyetértőleg intézzék. A kormánynak különben az a terve, hogy a községi hitel kérdését úgy oldj a meg, hogy legközelebb hét várost akar önálló kötvénykibocsátási joggal felruházni. Ez ki­tűnik Sándor János belügyminiszternek a törvényhatósági városokhoz intézett körren­deletéből. Ez a rendelet fölhívja a törvényhatósági joggal felruházott városokat, hogy három nap alatt tegyenek jelentést arról, mik voltak a város 1913. évi költségvetésének fővégössze­gei, mennyi a város tényleges szenvedő és tiszta vagyona az 1913. évi leltár szerint, végül milyen százaléknyi háziadó (községi pótadó) vettetett ki az utolsó öt évben az összes egyenes állami adók után. Tegyenek továbbá jelentést egyidejűleg arra nézve is, mik volnának azok a beruházások, illetve egyéb kiadások, amelynek fedezése végett a városnak a jövő évben kölcsönt kellene ke­resni és felvennie. Hangsúlyozza a miniszter leiratában, hogy a három napos határidő betartására különös súlyt helyez. A belügyminisztériumban egyidejűleg készül a törvén}'javaslat hét városnak köt­vénykibocsátási joggal való felruházása tár­gyában. Eddig négy városnak van kötvény­kibocsátási joga: Budapestnek, Zágrábnak, Fiúménak és Pozsonynak. Több város kérte már a kötvény kibocsátással való felruhá­zását, de a minisztérium ezekre a kérvé­nyekre nem válaszolt. A városok azt hiszik, hosv a kötvény kibocsátással helyes mederbe terelik a városi hitelügyet. Ez azonban csak abban az esetben következne be, ha a köt­vényeket sikerrel lehetne elhelyezni. Erre pedig garancia nincs, épen azért a kötvény- kibocsátáshoz vérmes reményeket fűzni nem lehet. Az új emissziók sorsa. A francia kormány az idegen kölcsönök ellen. Néhány hónappal ezelőtt a francia kor­mány a külföldi értékpapírok bélyegét két­százaikról felemelte három százalékra. Ezt az intézkedést, melynek éle a külföldi köl­csönöknek a francia piacon való felvétele ellen irányul, a napokban egy újabb, szi­gorúbb rendelettel toldotta meg. A rendelet szerint újabban a függő külföldi kölcsönt a párisi tőzsdén csak a kormány jóváhagyása mellett jegyezhetik. Ez az intézkedés, mely már 1907 évben lépett életbe, annak idején csak a külföldi államok refundált kölcsöneire vonatkozott^ s úgy szólt, hogy azok a külföldi kölcsönök, melyeket egyes pénzcsoportok a kormány előzetes engedélye nélkül köttettek, a párisi tőzsdén hivatalos jegyzésre nem bocsáthatók. A zárlat most még szigorúbb, mert az uj rendelkezés szerint a függő kölcsönök, tehát a mostani pénzviszonyok következtében szoká­sossá vált rövidebb lejáratú állami pénztár­jegyek sem bocsáttatnak tőzsdei jegyzésre. A jövőben tehát mindenféle kölcsön jegyzése csak a francia kormány engedélye mellett történhetik. E politikai irányú intézkedés, melyet ugyan a francia kormány a nemzeti érdekek védelmében bocsát ki, azt fogja eredményezni, hogy a francia tőke ezentúl teljesen a francia kormány rendelkezésére alá van vetve. A francia kormánynak ezt az intézkedését, mely tisztára politikai célokat szolgál, maguk a francia bankok és pénz­csoportok is ellenzik, mert azt tartják, hogy a kormány tulszigoru és politikai célokat szolgáló intézkedései gyakorlatilag azt fogja eredményezni, hogy a francia tőke ki fog vonulni az országból, s vagy Angliában, vagy pedig Svájcban fog elhelyezést keresni. Maguk a politikai körök sem rajongnak a kormány ilyen állásfoglalásáért, mert a francia ipar károsodását féltik az intézkedés­től. A külföldi államkölcsönök folyósításánál a pénzcsoportok rendszerint nagyobb szállí­tásokat kötöttek ki a francia ipar részéi e‘ s igy a folyósított kölcsön egy tekintélyes része otthon maradi, s a hazai ipar fellendülését idézte elő. Ez most el fog maradni, s ennek hatását károsan fogják megérezni a francia kereskedelem és ipar. HÍREK. Az állami kölcsönműveletek. Az 1913. évi állami kölcsönműveletek utolsó aktusa is befejeződött. A százötven millió márka név­értékű kincstári jegy harmadik s egyúttal az utolsó részlete 24-én esedékes. A bankok már rezerválták ezt az összeget s készen tartják az átutalásra. A kölcsön ellenértékét már átutalták az államkincstárhoz s igy a kincstár szempontjából indifferens a kölcsön harma­dik részletének lejárata. Annál fontosabb azonban a pénzpiac szempontjából, mert az évvégi zárlat miatt jelentkező pénzigények megérzik a kölcsönre kivont pénzt. A konjunktúra hanyatlása. A ha­nyatló konjunktúra nem javul, sőt az ipar pangása napról-napra nagyobb méreteket ölt, A Ganz-gvári munkáskizárás a vasipari hely­zetet rosszabitja, amely különben is arány­talanul kevesebb munkást foglalkoztat ma, mint egy évvel ezelőtt. A vasipari vállalatok mérlegeiben kifejezésre fog jutni a rossz konjunktúra s a tőzsde már is reagál ezekre a hírekre, mert a vasiparok állandó csökkenő árfolyamot mutatnak. A vasiparon kívül a faipar és textilipar is válsággal küzd, de a jövő évben ezeknek az iparágaknak a föl­lendülését remélik, mert az újabb kamatláb leszállítás kedvezőbb pénzviszonyokat fog teremteni. Fölemelik a biztositáci dijakat. A biz­tositó társaságok a malom, tűz és vegyipari gyárak biztosítási díjtételét felemelik. A dijak fölemelését azzal indokolják, hogy a malom­kár folytonosan emelkedik s a nagy kockázat nincs arányban a jelenlegi díjtételekkel. Az uj biztosítási díjtételt január 1-én léptetik életbe. BRISTOL kalapáruda Váczi-utcza II. OLBRICH L Budapest, VI., Teréz-körut 6. Elsőrendű utazási cikkek. Vorzügliche Reiseutensilien. Telefon 80 - 44. Grünfeld Miksa LIKÖRGYÁRA: Budapest, YII., Szövetség-u. 9. Telefon: József 15—4(>. SÖRRAKTÁRA: Budapest, YII., Munkás-u. 3. Telefon: József 24—89. Az Első Magyar Részvény-Serfőzde főraktára, a Müncheni ,Kindlbräu“ magyarorsz. vezérképviselete. r^í i a i о töl) hé I «'k <i Ír a a zat Nagy tüzelőanyag megtakarítás! Ha Önnek rosszul záródó ablakai és ajt i vannak, vagy villá­ban, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó ! Több mint 2,000.000 forgalomban.' SZAB. AMERIKAI IrÉGEltZÁRÓ KÉSZÜLiÉKKEh felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekből készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkere tel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező ilőrllan óc Шяппрп сс«г в»dnpeet, v., sziget-utca s. ez. I1UUICI СЭ nuyucl Telefon szrtn» : 127—»!)

Next

/
Thumbnails
Contents