Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-22 / 51. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. a közlekedési bizottság elvetette a házi kezelésre vonatkozó tanácsi előterjesztést s maga az ügyosztály is a habozó s kapkodó politika ingoványaiba került, az autóbusz-kérdés sürgős megoldásának minden önzetlen, lelkes rajongója joggal hihette azt, hogy ez a nagyfon- tosságu ügy ismét egyike lesz azoknak, amikt- a főváros a különböző s ezer oldalról jelene- kező érdekellentétek miatt nem képes megoldani. Ekkor lépett fel teljes egyéni súlyát val a polgármester s úgy a pénzügyi bizottságban, mint most a közgyűlésen valósággal ki forszírozta az elvi döntést. Az ügy ilyen stádiumában semmiféle értelme sincs többé, hogy hosszú és meddő viták folyjanak: az elvi elhatározás megnyitotta a szabad cselekvés és munkazsilipjeit s ь közlekedési ügyosztálynak és a tanácsnak ilyen körülmények között hivatali kötelessége, hogy most már gyors tempóban érlelje valósággá azokat a vágyakat, amik a polgárságban már régóta élnek az autobusz-forgalomért. A nagyközönség, tehát az adófizetők össze- sége, joggai megkövetelheti, hogy a hosszú vajúdáson átesvén, végre megerősödjék s megizmosodjék a megszületett csecsemő. Remélhetőleg igy is alakul a helyzet, bár nem hallgathatjuk el azt az impressziónkat, hogy az elvi döntés dacára a házi kezelés ellenségei — s mily sokba vannak ilyenek! — minden elképzelhető eszközzel igyekezni fognak azon, hogy megakadályozzák az autóbusz ügy ilyen megoldásának kivitelét. Ám az is bizonyos, hogy épen az elvi döntés alapján most már egyenesen a lehe- hetetlenségek közé tartozik ez az eshetőség, hogy az autobusz-ügy esztendőkre menő halasztást szenvedjen. Áz első lépésnek, amely a megvalósulás legnagyobb biztosítéka, mihamarabb el kell következnie. A társaskocsi- vúllalattal kötött szerződést a szabályszerű időre fel kell mondani, hogy az elvi álláspontnak minél előbb tényleges szankciója legyen. A többi azután jön magától. A társaskocsik megváltása, az autóbuszuk beszerzése, a szabályrendelet megalkotása már mind csak részletkérdések, amelyek bár súlyos ütközőpontokat rejtenek magukban, mégsem olyanok, hogy megoldhatatlanok volnának. A kérdés a házikezelés mellett való döntéssel átesett a legnagyobb nehézségen. Ennél kisebb akadályoknak egyszerűen semmivé kell tör- pölniök a tanács előtt, ha azt akarja, hogy met/dő és céltalan eredmények ne látszassák, a polgármesternek a házikezelésben kivívott diadala. A tanács előtt ne lebegjen most más szempont, csak az, hogy a közlekedésnek égető módon szüksége van az autóbuszforgalomra s a polgárság épen a főváros fejlődése s a világvárossá való átalakulás érdekében nehezen várja azokat az „ünnepi“ pillanatokat, amikor az első autóbuszok végigrobognak a főváros utcáin. Szemelvények A kölségvetés vitájából. Négy napig tartott a költségvetés vitája, még indítványokban sem szűkölködtek a bizottsági tagok, de óvakodtak olyan javaslatokat tenni, amelyek növelték volna a főváros bevételeit. Beszélni könnyű, indítványt tenni nem nehéz, de uj bevételi forrást megjelölni nem gyerekjáték. Nem is jelöltek meg semmit, ami bevételre vonatkozik, ellenben annál több kiadást szerettek volna belevétetni a költségvetésbe. Nem mondjuk, hogy olyanok voltak ezek az indítványok, amelyek rögtöni pénzkiadást vontak volna maguk után, de jól tudjuk, hogy az indítványok mindig pénzbe szoktak kerülni. Szekula Gyula, a Rózsadomb lelkes védője, keveselte az idegenforgalom emelésére szánt kiadásokat. Többet akart megszavaztatni, jóval többet, de a nemzetközi vasutügvi kongresszus 25.000 koronás költségét le akarta szállíttatni 5000 koronára. A közgyűlés nem határozta el, hiszen — milyen ellentmondás! — a kongresszus éppen az idegenforgalmat szolgálja ! Szekula sem tudta beigazolni az ellenkezőjét, de legalább sokáig nem tudta, annyi időt vett igénybe ez a rábeszélése, mely már a pénzügyi bizottságban is eredménytelen maradt. Hecht Ernő kicsit meg volt akadva azzal az indítványával, melyet a villamos szabadjegyek korlátozására vonatkozóan tett. A szabadjegyet ő sem küldte vissza, sőt -— kedvezménves^ bér- letjegyet kért egy alkalmazottja számára. Mit jelent az, ha egy bizottsági tag, aki még hozzá a közlekedési bizottságnak is tagja, kedvezményes bérletjegyet kér egv közlekedési vállalattól? Kedvezményes bérletjegy nincs. Szabadjegy van és bérletjegy van. Az indítvány tehát alaposan el volt rontva. Olyan eróltetettnek, olyan zavarosnak hangzott az egész, mintha egy csak azért is indítvány lett volna, ügy látszik, az is volt, mert a végén senki sem értett mást, mint hogy Hecht kellemetlenkedni akart, de ezúttal — nem sikerült . . . A városi lakások bérbeadására vonatkozóan szintén Hecht adott be indítványt. Azt kifogásolta, hogy gyermektelen pároknak is adtak ki lakást s azt indítványozta, hogy a városi tisztviselőket részesítsék előnyben. Ami a gyermektelen párokra vonatkozott, arra találóan vágott vissza Wildner tanácsnok : — Igaz, hogy több fiatal párnak adtunk ki lakást. Gyermektelenek voltak, de volt kilátás arra, hogy — lesznek gyermekeik!... Amint hogy csak el kell ojvasni a városi lakásokról szóló statisztikát s nyomban kiderül, hogy egy rendes, tisztességes és biztos lakásnak micsoda befolyása van a népesedésre! A város egyenesen állami feladatot pótol, amikor drága pénzen — adóalanyokat s katonákat tenyészt . . . Az általános vita folyamán igen helyénvaló volt az indítvány — az inditványokró/. Bittner János tette, s azt javasolta benne, hogy a tanács minden indítványról legyen köteles hat hónapi határidőn belül javaslatot vagy legalább jelentést tenni. Ezt is elfogadták, ahogy elfogadtak már ehhez hasonlókat, melyeknek mind az volt a céljuk, hogy megbolygassák az indítványok nagy temetőjét, a tanácsot. Vájjon sikerülni fog-e, nem tudjuk. De azt hisszük, hogy előbb fogják rendezni a kerepesi temetőt, mint az indítványok temetőjét. Mert sok halott szunnyad itt, sok halott, még pedig olyan, hogy egynémelyikének feltámadása nem éppen kellemes . . . Volt egy olyan indítvány is, amelyet az elnök nem bocsátott szavazásra, mert nem ítélte a részletes vitába valónek. Platthy Györgyé volt ez az indítvány, amely arról szólt, hogy a budapesti körcsatorna terveit vegyék fel az általános szabályozási tervbe, tehát amerre elvonul, ott ne adjanak ki építési engedélyt. Olyan okos, előrelátó intézkedés ez, amely mindenképpen méltó arra, hogv Platthy külön is megtegye. Kár volna, ha elvesznék'a nagy tömegben, pláne, amikor nem is történhetett meg konkrét formában . . . Oláh Dezső a fogalmazói kar rossz helyzetét tette szóvá. Igaza volt. \ annak fogalmazók, akik negyven esztendősek is elmúllak s még csak halvány reménységük sincs a jegyzőségre. Ezért azt indítványozta Oláh, hogy tizenkét fogalmazói állást szervezzenek át másodosztályú jegyzői állásra. Az indítványt nem fogadták el, ami azonban nem teszi megoldottá azt a kérdést, hogy a fogalmazói kar helyzete rossz. Segíteni kell valahogyan ezeken a tisztviselőkön, akik mindenütt másutt mégis eljutottak volna egy bizonyos fizetési fokig. Földes Aipád azt tette szóvá, hogy mért épen a közmunkákra szánt összegekből töröltek? Valóban aktuális kérdés. Amikor a munkanélküliség egyetlen enyhítése munkaalkalmak adása lehet, éppen itt takarékoskodnak . . . De emlékezzünk meg beszámolónk végén az elmaradhatatlan Mittelman Bernátról, Óbnda kitűnő énekeséről, aki a közgyűlés előtt már napokkal izgatottan járt, hogy az általános vita első szónoka ő lehessen. Micsoda dicsőség lett voltna! Ő első szónok! A derék embert azonban megelőzte Havass Rezső s az óbudai énekes másodiknak jutott be a szónokok sorába. De kihasználta ám! Hangjának minden árnyalatát, hangsúlyozásának minden hazai, óbudai zamatát belevitte a beszédébe s mi történt? Nem hallgattak rá, hanem beszélgetlek, duruzsoltak körülötte, íme, ilyen komoly a közgyűlés, gondolhatta magában a derék ember, amikor felült az 5-ös kocsira, hogy hazautazzék Óbudára. Az ut hosszú, a villamos sokáig megy, idő tehát igen sok van: állítólag ezért van a derék Mittelmannak annyi mondanivalója. Rossz nyelvek — mert ilyenek is vannak a közgyűlésen — azt beszélik, hogy legközelebb szigorú interpellációt kap a polgármester a Közúti ellen. Az interpelláció ezzel a szövegezéssel fog végződni: Hajlandó-e a polgármester utasítani a Közúti Vaspálya Társaságot ,hogy az óbudai vonal menetidejét minél jobban megrövidítse ? . . . ffÚML mm ** Jf/9 /It kötvények a legelönyö- sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég-és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a JfunCABIä Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon : 153-98,2-11. 2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona az ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 millióK BERÉNYI és LENGYEL lakatosáru és vasszerkezeti gyár Budapest, Vili., Kis stáció-utca II. sz. Telefon : József 2—44. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab. amerikai légelzáró készülékek hirdetésére, uriási tüzelőanyag megtakarítás. X SZÉN, KOKSZ tűr SALAMON JAKAB es T« cégnél Budapest, V,,Erzsébet-térI9 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. X KOVALD fest,tisztit! Gyár es föüzlet: Budapest, V1L, Szövetség-utcza Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék leglöbD városáuan. Teleion 5S-45 12S-13
