Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-16 / 50. szám
I9l5. december 16. 50. szám NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, KEREKES ALADAR, POSSEL GUSZTÁV SALGÓ IGNÁC, SERÉNYI GUSZTÁV, TOMA SZILARD, VERBOl ÁRMIN, VUKGVÁRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. TELEFON: 169-33. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 Az uj építési szabályzat, A főbb rendelkezések. Öt esztendővel ezelőtt dolgozták ki a városházán áz uj építési szabályrendeletet s a közmunkák tanácsa csak most jutott el odáig, hogy jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez. Ha minden jól megy, január elejére életbelép az uj szabályzat, amelyre legnagyobb szükség nem most, hanem az építési akció elején lett volna. Az uj szabályzat Budapestet nyolc övezetre osztja, még pedig a következő módon: I. A pesti oldalon az a terület, melyet egyfelől a Duna, másfelől a Rudolf-tér, Lipót-, Teréz-, Erzsébet-, József-, Ferenc-körut és a Boráros tér határol. Ide tartoznak még ezekből a városrészekből sugáralakban kivezető főbb utaknak a körutakon kívül eső részei, igy: az Andrássy-ut, a Thököly-ut az Aréna-utig, a Baross-utca a Kálvária-térig, az Üllői-ut az Orczy-utig, továbbá a Lövöldetér, a keleti oldal kivételével, a Baross-tér, a Rákóczi-tér és. a Kálvária-tér; a budai oldalon a Vár, a Dunapart az Üstökös-utcától a Gellért-térig, a Gellért-tér, továbbá a Gellért- tér, Budafoki-ut, Bertalan- és Stocek-utcák, a Boráros-térrel szemközt fekvő tér és a Műegyetemi rakodóparttal határolt terület, a Zsigmond-utcának második kerületi része, az Albrecht-ut, Margit-, Krisztina-, Attila-körut, valamint ezek vonalába eső terek. Az építkezés csak zárt sorokban történhetik. Megengedi azonban a szabályzat az épület középső részének beugrását, az udvarnak az utca felé való kiképzését, valamint azt, hogy két szomszédos telek beugrása vagy utcára nviló udvara a határvonalon egymás mellé helyeztessék. Az épület magassága 9.50, illetve 12.50 métertől kezdődik. Legalább 9 méter széles utcában 15.50 méter, legalább 10 méter széles utcában 19.50 méter, végül 18 méter széles utcában 23.50 méter magasságig lehet építeni. A legmagasabb épület 25 méter lehet. II. Ide tartoznak a vdlaszerüen, előkertesen, de azért még zártan beépített utcák a két oldalon. Az építkezés módjára ugyanazok a szabályok állanak, mint az első övezetre. 12.50 méter magas házat mindenütt lehel építeni. 15 méter magas házhoz az utcának legalább 10 méter szélesnek kell lenni. 15 méter széles utcában lehet az épület 19.50 méter magas. III. Ide tartoznak úgy a pesti, mint a budai részen a távolabb eső, parkokban és kertekben már jobban széjjelszórt villák. Ebben az övezetben nyaralószerü kiképzéssel és csak lakóházat a hozzátartozó gazdasági épületet szabad építeni, úgy bogy a teleknek 66°/<ra maradjon kertnek, illetve udvarnak. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy legkülsőbb falsikjuk, kiszökellésük, egy métert meghaladó kiugrásu eresztetejük az utca vonalától 5 méter, a szomszédos telektől pedig az épület magassága legalább egy negyedének megfelelő, de legkevesebb 3 méter legyen. Az épületeket minden oldalról homlokzattal kell kiképezni és a lakóépület emeletsoronkint két lakásnál többet ne n tartalmazhat. Az épület magassága 9'50 méter mindenütt lehet, de már 1250 méter magassághoz az utcának 11 méter szélesnek kell lenni. IV. Ide a budai begyek egy része tartozik. Az építés módja ugyanaz, mint az előbbi övezetben, azzal a különbséggel, hogy a telek 80%-a hagyandó keidnek vagy udvarnak. V. Ide kültelkek tartoznak. Az utcai vonalon és zárt sorban kell építkezni. 9 50 méter magas épületet mindenütt lehet építeni, mig 12‘50 magashoz már az utcának 11 méter szélesnek kell lenni. VI. Kültelkek. Az építkezés szabadon állóan és pedig az utcai vonalon vagy legalább ötméteres előkerltel történhetik. Az épületek magassága : 9'50 méter. 11 méter széles utcában lehet 12*50 méter magas épületet emelni. VII. Kültelkek. Az építkezés három öles elő- kerttel, zárt sorokban történik. Az épület magassága : 9 50 méter, mig 12'50 méter magas házat csak legalább 15 méter széles utcában lehet építeni. VIII. Kültelkek. Az építkezés ötméteres elő- kerttel és szabadon állóan történik. A magasság : 9*50 méter; 15 méter széles utcában szabad csak 12 50 méter magas házat építeni. Egyéb rendelkezések. Az épületek magasságát a következő rendelkezés állapítja meg: «Zártsorú építkezés esetében az épületek külső magasságát adja az a hányados, amely a homlokzat függ- vetületi területének a homlokzathosszal való osztásából ered.» Emberek állandó tartózkodására szolgáló helyiségek ürmagassága 3 20 méternél kisebb nem lehet. Az áruházakban a házfelügyelői és gondnoki lakás kivételével má-, lakásnak nem szabad lennie. A legmagasabb épületet sem szabad öt emeletnél magasabban beosztani, kivéve a tetőépitkezést. Tehát bizonyos formák közt hatemeletes házat is lehet építeni. Gyárakat az I., III., IV. és Yl. övezetben nem szabad építeni, bűzös gyárak pedig csak a VII. övezetben létesíthetők. A gyári köményes tűzhelyek füstemésztő tüzeléssel látandók el s ilyeneket már a meglevőkön is alkalmazni kell. A főváros tanítói. A főváros valóban gavallérmódon bánik el az alkalmazottaival. Sőt ez a gavalléria már túl is nő a közönséges gondoskodás legvégső határain. Megint a főváros tanítóiról van szó, a kultúrának eme szerénvtelen munkásairól, akik egyenként azt szeretnék, ha a főváros miniszteri fizetéseket adna nekik. Többször megírtuk már, hogy a főváros tanítói karának az ország összes hasonló kulturmunkásai közölt egészen kivételes helyzete van. Javadalmazásuk sokkal nagyobb, mint az állami vagy felekezeti tanítóké s mellékjövedelmeik pedig egyenesen arra predesztinálják őket, hogy nagyúri háztartást vezethessenek. Isten látja a lelkünket, ezt a jómódot senki sem irigyli tőlük. Legkevésbé mi, akik ezeken a hasábokon a kultúra és haladás ügyeit szolgáljuk. De a főváros tanítói kara nem érdemli meg azt a szerető, becéző gondoskodást, amiben a főváros részesíti őket. Nem érdemli meg azért, mert lehetetlen molochként, mint örökös kéregető, szép szóval és fenyegetésekkel él a polgárság nyakán s kielégíthetetlen vágyaival örökösen megzavarja azt a harmóniát, amely a közgyűlés, a tanács és a tisztviselői kar között esztendőkkel ezelőtt megteremtődött. Hiszen senki- sem vonja kétségbe, hogy hivatásuk teljesítéséhez megfelelő anyagi erőkre van szükségük. De szociális forrongásaik közepette akceptálhatatlan eszközökkel igyekeznek terrorizálni azt a majoritást, amely kenyeret — nagyon tisztességes kenyeret! — ád nekik. S legutóbb is, a főváros jubileuma alkalmával, az összes tisztviselők között egyedül ők nem érezték az ünneplő hangulat magasztosságát, hanem ehelyett kiálltak a fórumra és vélt sebeket mutogattak. Mindennek elmondására azért volt szükség, mert most pattant ki a hire, hogy a tanács a tanítók nyugdijszabályzatát is módosítani akarja. A tanítókat egy rangsorba teszi a tisztviselői kar fogalmazói részével s e szerint a tanító öt évi szolgálat után nyugdij- képes lesz, mig az özvegyi ellátás sokkal kedvezőbb megoldásra talál. íme -— a jubileumi harmonia megzavarásáért ez a főváros tanácsának a válasza. A kicsinyes szempontok teljes mellőzésével s a keserűség minden árnyalata nélkül adja meg a főváros kulturmunkásainak mindazt,
