Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-02 / 48. szám
NAGY BUD APES'! 3 PÉNZÜGY и PFN7 F Ч HTTP Т KERESKEDELEM 1 1^4 i. Ч £u Ijf О XX X X 1/ 1 / MEZŐGAZDASÁG к • IPAR Ä kamatláb leszállítás hatása. A pénzpiac javulása. Csütörtök óta egy lidércnyomás alól szabadult föl a monarchia pénzpiaca. A -szokatlanul hosszú ideig érvényben levő bat százalékos rátát az Osztrák-Magvar Bank fél százalékkal öt és fél százalékra szállította le. Váratlanul érte a piacot a kamatláb leszállítás, nem azért, mintha a piac kedvezőbb alakulása és a jegybank státus i lem tették volna indokolttá a kamatláb csökkentését, hanem azért, mert látszott, hogy a j.'gvbank,: rigorózus kamatláb politikáját folytatja egész éven át, s alacsonyabb rátával ebben az évben nem siet a piac segítségére. Szerencse, hogy a tizenkettedik órában a jegybank direkciója végre ráeszmélt arra, hogy a bank elsősorban a monarchia hitelviszonyainak irányítására, s nem néhány részvényes jövedelem gyarapítására alakúit. A gazdasági élet kikén}szerítette a jegybanktól a kamatláb leszállítást, épen úgy, amint október 27-én csak a nagy provízióra mérsékelte a Reichsbank rátáját. S amint Németországban födélé zeit a gazdasági élet minden faktora a kamatláb leszállításra, épen úgy nálunk egy jobb pénzpiaci jövőre enged következtetni az •első ráta-mérséklés. Amint a kamatláb leszállítás hire széles •ez országban futótűz gyanánt elterjedt, a i gazdasági körök, a szak- s napisajtó véle- ! ménye abban csúcsosodott ki, hogy már egy J jó hónappal előbb is bekövetkezhetett volna j я kamatláb leszállítás. A félszázalékos kamatláb csökkenés után megindúlt a találgatás, milyen hatás várható tőle. A ráta-leszállítás elsősorban a kamattételek csökkenését eredményezte. A magánkamatláb negyed százalékkal hanyatló t, s a magánforgalomban ennek megfelelőiem a kereskedelmi tárcaváltó leszámítolási százaiéiba is kisebb lett. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a ráta-leszállítás után egy pénz-abundácia fog jelenkezni, a francia penziós pénzek hozzánk igyekeznek, s a nagy pénzajánlatok a pénzkeresőket elfogják árasztani. Ilyen vérmes reménységet az első kamatláb leszállításhoz . fűzni nem lehet. Igaz ugyan, hogy kikoplaltuk a ráta csökkentését, a nagy pénz- -sivárság hét szűk esztendő volt gazdasági életünkre, de az árt egyeszerre nem követi az apály. A pénzbőség, a piac javulása automatikus lesz, először még egy kamatláb leszállításnak kell bekövetkeznie, amelv a magánforgalomban csökkenti a kamattételeket, s azután remélhetjük csak a tartós javulást. A záloglevelek és községi kötelezvények egyelőre még nagy tömegben még nem találnak elhelyezést a külföld; piacokon, de a kisebb összeget képviselő plaszirozás is megeleveníti némileg az építkezés hélyzetét. A piac természetesen nagyobb nívókban javult volna a kamatláb leszállítás hírére, ha az nem épen ultimékor történik. Az ultimo azonban — ha erős nem is volt — némi ! pénzkeresletet mégis támasztott, jóllehet a jegybanknál a benyújtások nem érték el a múlt év számadatait. Továbbá a hónap utolján vált esedékessé a 150 millió márka névértékű új államkölcsön második részletet is, amely a kereskedelem és ipar legitim hitel- igényei előtt megnehezítette az előnyösebb pénzszerzést. Ha a külpolitikában komplikációk már nem támadnak — amire szeren- j cséré nincs kilátás — úgy az évi zárlat után, ! január első felében, egy újabb kamatláb- j leszállítás okvetlenül bekövetkezik, amely már j lényegesebb javulást fog eredményezni. D. Gy. Az elintézetlen tőzsdeperek szaporodása. 2250 ügy restancia. Néhány héttel ezelőtt irtunk arról, hogy a lőzsdetanácsósok között mozgalom támadt, hogy a bíráskodási kötelezettségek ne csak egyeseket terheljenek, hanem arányosan, az I összes tőzsdetagok részesedjenek a munká- | ban. A mozgalomnak igen komoly a tendenciája, mert a mai helyzet szerint oly súlyos viszonyok állottak elő, hogy a tőzsdebirásko dás reformja sokáig nem késhet. Ma ugyanis mintegy 2550 tőzsdei per vár elintézésre. Horribilis szám ez, amely fölött könnyen átsiklani nem lehet. Ez a lö- j mérdek restancia onnan származik, hogy egyes tőzsdetanácsosok minden felszólítás dacura nem vesznek részt a tőzsde bírósági üléseken. Ezen az abuzuspn segíteni kell, s az egyetlen remédium csak az lehet, hogy azt a tőzsdetanácsost tisztétől meg kell fosztani, aki a tőzsde bírósági ülése к en megjelenni nem hajlandó. A legközelebbi tőzsde- ] tanácsi választásnál álljon intő például a tagok 1 előtt, kit tisztelnek meg bizalmukkal, kik 1 teszik érdemessé magukat arra, hogy első értékpiacunk, a magyar áru- és értéktőzsde tanácsának tagjai között szerepeljenek. A tőzsde tanácsosi állás nobile officium, érte közvetlenül díjazás nem jár. De a tőzsde tanácsosi tisztség olyán társadalmi és keres- i kedelmi pozíciót kölcsönöz, hogy azt kész- 1 pénzre, csengő aranyra lehet váltani. Eöl kell tehát szólítani a tisztségüket hanyagul fölfogó tanácsosokat arra, hogy vagy teljesítsék vállalt feladatukat, vagy köszönjenek le tiszteletbeli állásukról. HÍREK. A Központi Kereskedelmi és Iparbank helyzete. A tőzsdei árfolyam jegyzőlapon a Központi Kereskedelmi és Iparbank i ; részvényei 95 koronás árfolyamot mutatnak, ! , azaz a 200 korona névérték alatt 105 кого i nával jég}eztetnek. Ez a több mint 50 száza- ! lékos árfolyam hanyatlás annak a nehéz pénzügvi helyzetnek az oka, amelyben a Központi Kereskedelmi és Iparbank van. Az intézet tisztviselői kölcsönöket folyósított, s több, mint négy millió koronát kihelyezett, s ezáltal teljesen immobilizálta magát. A bank megakadt, s lebocsátották a szanáló horgonyokat. Közbe lépett a két alapitó intézet: a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank és az Első Magyar Általános Biztosító Társulat, de a bankot egyelőre megmenteniük nem sikerült. Az ügyeket uj direkció vezeti, s nincs kizárva, hogy sikerül a szanálás, s a bank az uj igazg; tóság alatt jobb pénzügyi helyzetbe jut. A tőzsde nem nagy bizalommal nézi az uj igazgatóság működéséi sem, mert a papírokat nem vásárolja, sőt a meglevőket is igyekszik eladni, még tetemes veszteség mellett is. A kereskedelmi mérleg passzivitásának csökkenése. A monarchia külkereskedelmi forgalmának január—október hónapokról megjelent kimutatása a múlt évihez viszonyítva lényegesen kisebb passzívát mutat ki. Az esztendő első kilenc hónapjában —a kimutatás szerint — harmadfélszáz millióval költöttünk kevesebbet élelemre, ruhára, kulturális cikkek beszerzésére, mint 1 évvel ezelőtt. Szegényedünk! Az anyagi pusztulás kikezdte ennek az országnak szorgalmas lakóit, sa munkaalkalom csökkenése, a tömeg- nvomor növekedése, az éhes gyomrok el- j szaporodása ezt a fejjel-mézzel folyó Konaánt 1 az éhezők országává degradálták, ahol a kormány nem siet a tömegnyomor enyhítésére, s ahol nem történik semmiféle intézkedés a közmunkák megindítására. Sokat remélünk a félszázalékos kamatláb csökkentéstől, de kérdés, várhatunk-e tőle annyit, amennyi pótolni való és sürgős intézkedésre van szükség. Amig a kivitelünk emelkedett, addig a behozatal nőtt, ami azt mutatja, hogy exportáltuk minden nyers terményünket, de az ezért járó pénzt első sorban a nélkülözhetetlen cikkek beszerzésére fordítottuk, s rendes ruházkodásra jobb táplálkozásra már nem jutott belőle. Négyszázalékos aranyázsió. A gazdasági pusztulás, a teljes anyagi romlás egyik kétségtelen jele az aranyázsió hihetetlen emelkedése. A balkáni háború idején minden balkán államban nagyobb volt az értéke az aranypénznek, mint a papírpénznek. A háború befejezése után azonban a konszolidáltabb viszonyok a legtöbb balkán országban eltüntették az arany ázsióját, vagy legalább is csekélyebb volt, mint az ágyuk dübörgése idejében, amikor a helyzet teljesen bizonytalannak látszott. Ennek dacára Bulgáriában ma négyszázalékos az aranyázsió, ami azt jelenti, hogy 100 arany frank 4 frankkal többet ér, mint 100, frank papírpénz. Ez a siralmas gazdasági helyzet a második balkáni háború eredménye, amely Bulgáriára olyan szomorú eredményt hozott. Bulgáriában a kereskedelmi vállalkozási kedv nem akar megindulni, elásta azt a háború a hadban elesett katonákkal együtt, s a szárnyaszegett ambíció minden kedv és élet nélkül indítja útnak a gazdasági fejlődés szekerét. Bulgária elbukott a háborúban, de a gazdasági pusztulás csak ezután fog itt igazan mutatkozni. Közgazdasági közlemények. Az Érték és iparbank közgyűlése. A Magyar Érték és Iparbank Részvénytársaság ren .kívüli közgyűlésen tárgyalta azt az ismeretes indítványt, mely szerint az Értékbank bizonyos aktíváinak és passzíváinak a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság részére való átengedéséért 7 darab Magyar Érték- és Iparbank részvényre 2 darab Magyar Bank részvényt juttat részvényeseimk. A közgyűlésen körülbelül 42.000 darab részvény volt képviselve, s az összes indítványokat, 81 szavazat el1 ebében mintegy 4000 szavazattal változatlanul elfogadták. A tárgysorozathoz többen szóltak hozzá, ezek között Ráüti Endre dr., Bérezett Harry dr., Rozgonyi Jakab dr. és Zsoldos Henrik dr. ügyvédek, kik észrevételeiket, ellenvetéseiket és kérdéseik.t előadva, azokra az elnöklő Gliickslhal Samu dr. adott vákvzt, melynek lényegi része az, hogy a Mag ar Érték- és Iparbank tu ajdonképpen nem szűnt meg, hanem tovább folytatja a Diana- cs Ásványvíz-üzleteket és igénjrt tart arra a többletre, mely a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnál az átadott aktívumokból a költségek és a Magyar Bank haszonrészesedésének levonása után másfél év múlva mutatkozni fog. Minthogy pedig a Magyar Bank az átvételnél több n illióra leírást eszközöltet, s mindent a lehető legalaco- nyabb minimumra értékelt, b zvást remélhető, hogy még a Magyar Bank hasznának levonása után Gaz Értékbank részvényeseinek tekintélyes összeg fog maradó1. Másrészről pedig a megmaradó üzlet elég garanciát nyújt a lebélyegze t tőkének kellő kamatoztatására." A közgyűlés végül uj jgazga ósági tagokul megválasztotta : Bamberger István dr., üobay Aurél dr.. Gliickstlvil Samu dr, Kóbor Tamás és Radvánszky Antal urakat, u ig a felügyelő-bizottságot Kálmán Henrikkel égészitette ki. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet Vasárnap tartotta meg Barcza Károly elnöklete alatt XXX-ik évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése s érint a lefolyt üzleti év eredménye, figyelemmel az általános gazdasági pangásra, kielégítő volt. A szőve kezel ez évben közel 33 millió liter tejet hozott forgalomba, a tavalyi 28 millió és az ezt niegelező é i 24 millió literrel szemben, úgy hogy a szövetkezet tej forgalma az utolsó két évben majdnem kilenc millió literrel emelkedett ; ezzel kapcsolatosan a berendezések megfelelő kiegészítése vált szükségessé, és egyszersmind a fióküzletek száma 180 ra szaporittatott. E nagyarányú fejlődés igazolja azt a bizalmat amelyet a szövetkezi t a székesfőváros fogyasztó közönsége részéről élvez és igazolja egyszersmind az igazgatóság ama helyes üzleti elvét, hogy a termelő és fogyasztó érdekei mindenkor kielégítést nyerjenek. A közgyűlés meleg szavakban búcsúzott el elnökétől, gróf Keglevich Gábortól, ki egészségi okokból válik meg állásától, valamint báró Harkányi Jánostól, ki kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetése alkalmából- mondott le igazgatósági tagságáról. Végül az igazgatóságba megválasztattak Barcza Károly (elnök) Beer Henrik, dományi Domány Ödön, gróf Teleki Tibor és dr. Hirsch Grünwald Vilmos, Serbán Jáuos és Albert, a felügyelő bizottságba pedig maglódi Wodianer János (elnök) és Schlichter Izidor.
