Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-25 / 47. szám
NAGY BUDAPES1 3 PÉNZÜGY К PPM7 Р Q, UTTPT MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM А 1 -Л 1Л МУл JL* О JLJ. А А I/ к ipar Az uj biztosítási törvény. Kötelező járadékvásárlás. (D-y) A közel jövőben tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatok között szerepel az uj biztosítási törvény. A biztosítási törvény : reorganizációja már régebben foglalkoztatta ; a kormányokat s az igazságügyminiszterium- j ban a javaslat el is készült, amelyet véleményezés végett átküldték a kereskedelem- ügyi minisztériumnak. Amint a kereskedelemügyi minisztertől visszaérkezik a javaslat, az igazságügyi minisztériumban ankélot hívnak össze, amelyen jelen lesznek a biztositó társaságok igazgatói is s a parlamenti tár- j gyalás előtt itt tanácskoznak először az uj biztosítási törvényről. A törvény kardinális pontja s legfontosabb intézkedése: a díjtartalékok elhelyezése. A törvény a díjtartalékok elhelyezésénél arra az álláspontra helyezkedik, hogy mivel a j díjtartalék nem a társaságoké, hanem a ; biztosított feleké, a közönség evidens érdeke a díjtartalék mindenekfölött biztos s nem j kockázatos értékekben való elhelyezése. Lázért a törvény arra akarja a biztositó társaságokat kényszerítem, hogy díjtartalékjuk 50 százalékát járadék papírokba fektessék. Ez a törvényes intézkedés első sorban f az állampapírok árfolyam állandósítását célozza. Mikor két évvel ezelőtt a járadék ár- j folyam hanyatlásának megakadályozásáról indult meg az eszmecsere, akkor is hallatszottak és fölvetődtek indítványok, amelyek attól az állami intézkedéstől várták a jára- | dék árfolyamának állandósítását, ha a kormány a biztositó társaságokat arra kénysze- I riti, hogy díjtartalékjukat rentével tömjék tele. Csakhogy ki fogja kárpótolni a biztosító társaságokat azért a nagy árfolyamveszteségért, amely őket az állampapírok állandó kurzuslianyailása miatt éri ? Épen ezért ilyen törvényes intézkedés a célt el nem ér- j heti, sőt meg sem közelíti, mert az uj járadékok sokkal tömegesebben jelentkeznek, j mint nő a biztositó tarsaságék dijtartaléka. í A folytonos uj és uj kibocsátások devalválják j a járadékpiacot s a hanyatló rentekurzus a j biztosítótársaságoknak nagy veszteséget okoz. A biztosítótársaságok eddig is szívesen vásárolták díjtartalékjuk részére a járadékot, csakhogy az állampapír mellett a községi kötelezőnek és a záloglevélnek is szívesen adtak díjtartalékjukban. Épen a biztosítótársaságok voltak azok, amelyek a záloglevél állandó | vevőiként jelentkeztek s ezáltal a jelzálogos ! kölcsönüzlet is megfelelő mederben fejlődhetett. Az uj törvény miatt díjtartalékjuk záloglevél és községi kötelező készletéből kénytelenek lesznek eladásokat eszközölni, [ ami a záloglevélpiacra — még normális viszonyok mellett is — kész veszedelem. A biztosítótársaságok mozgási szabadságát nem lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni, mert sem a járadékpiac, sem a közvélemény szempontjából nem üdvös. A díjtartalékok elhelyezésén kívül még az idegen biztosítótársaságok bevonulása ellen is rendelkezik az uj törvény. Ez annál ke- vésbbé aktuális és nem helyénvaló, minthogy az idegen biztosítótársaságok fiókjai napról- napra ritkulnak, mert a nagy rezsi mellett a fióktelep fönntartása nem fizetődik itt ki. Annál különösebb ellenük törvényt hozni, minthogy a hazai biztosítótársaságok még sohasem tiltakoztak a külföldi fióktelepek versenye miatt. Ez az intézkedés a külföldi társaságok letelepülését akarja megnehezíteni, s célját el is fogja érni. De egy törvénynek elsősorban a hazai viszonyokat kell szolgálnia, amely még a fiskus érdekénél is fontosabb kell hogy legyen, de az uj biztosítási törvényt úgy csinálják meg, hogy az csak az államnak s a közérdeknek ne legyen előnyös. H I R Б K. Az Agrárbank betöltetlen igazgatói széke. A Magyar Agrár ésJáradékbank részvénytársaság vezérigazgatói széke Barta Arnold Bécsbe költözésével üresen maradt. A pénzpiacon a vezérigazgatói szék betöltését illetőleg a legkülönfélébb verziók jutottak forgalomba, amelyekről mi is beszámoltunk. Ezek a kombinációk azonban nem födik a való tényállást, mert a bank vezérigazgatói székében — mint igen kompetens és szavahihető forrásból értesülünk—az Unionbank, — az Agrárbank főrészvénvese — dr. Fellner Frigyes ügyvezető igazgatót látná a legszívesebben, aki Barta Arnold távozása óta a vezérigazgatói ügykört tölti be. Fellner évek hosszú sora óta áll az intézet kötelékében, ösmeri az ügykezelés minden részét, dacára annak, hogy igazgatói hatásköre mellett teoretikus stádiumának folytatására is szentelt időt. Az Unionbank Fellner igazgatása alatt óhajtja az intézetet vezetni, s Fellner nagy pénzügyi képzettsége, kiváló tudása, ambíciója és vasszorgalma kellő garanciák arra, hogy az Agrárbank továbbra is megfelelő méretek között fejlődjön. Jóllehet kiváló teoretikus, de Landesberger, az Angol- Osztrák Bank bécsi kormányzója, szintén egyetemi tanár, s emellett nagy intézetét kiválóan vezeti. Fellner Frigyesnél az elméleti tudáshoz nagy gyakorlati érzék is járul, ami biztosítja e nagy pénzintézet helyes irányítását. Részvényjegyzési kényszer. Páratlan közgyűlési határozatot hozott az Orosházi népbank legutóbbi rendkívüli közgyűlésén. A bankot az igazgatók könnyelműsége miatt óriási veszteségek érték, s a szanálás csak uj tőkeszerzés révén volt lehetséges. Ezért kibocsátottak 500 000 korona névértékű részvényt, melyből 250,000 koronának átvételére a közgyűlés az igazgatóságot kénvszeritette. Ez az okos közgyűlési határozat igen helyén való, mert bebizonyított tény, hogy a bankbukások felét mindig az igazgatói könnyelmű gazdálkodás idézi elő. Néha lehet ezt palástolni, de a legtöbbször a felületes és helytelen vezetés napfényre jut. Már több alkalommal is ki kellett volna mondani az igazgatóságra és a felügyelő-bizottságra a vagyoni felelősséget, s akkor a bankbukások száma is megritkult volna. A jegybank nagy osztaléka. Az Osztrák Magyar Bank folyó üzletéve után 10 koronával fog magasabb osztalékot fizetni, mint a múlt évben. Ez természetes is, mert az állandóan magas kamatláb aránytalanul megduzzasztolta a bank nyereséget, ami a nagyobb osztalékfizetésben jut kifejezésre. i i j I i i A jegybank egész éven át 6 százalékos rátával operált, s az adóköteles bankjegy forgalma után csak 5 százalékos adót fizetett. Ezzel szemben egész éven U/2 —2 százalékkal magasabb kamatot szedett, úgy hogy nyereség növekedése a magas kamatláb eredménye. Ha a jegybank ilyen aránytalanul nagy mértékben növeli nyereségét, abból legalább az állam látna hasznot. Ezért, vagv a részesedés arányát kellene emelni, vagy az adóköteles bankjegy forgalom után akkora adót fizessen, mint amekkorát ő szed feleitől. , Az Általános Bank részvényei. Az Általános Iparbank Részvénytársaság részvényei 22.— koronára estek le, ami az Aszfalt részvényen kívül eddig tőzsdei papírnál még nem fordult elő. Eddig ugyanis, ha egy papír ilyen nagy árfolyam hanyatlást tüntetett föl, a társaság kérte részvényeinek a tőzsdei árfolyamjegyző lapról való törlését. Mióta azonban a tőzsdetanács a Vasutas Takarékpénztár részvényeit annak dacára is meghagyta a Kursblatton, hogy a takarék- pénztár a törlést kérte, azóta egyik intézet sem kísérli meg ezt a kérést. Az Általános Iparbank 1 em tudja kiheverni azokat a veszteségeket, amelyek a hitelválság alatt a sok inszolvencia, a csőd miatt érték, dacára annak, hogy a nagy pénzintézetek már nem egyszer kisegítették. Talán, ha a viszonyok a közel jövőben jobbra fordulnak, az intézet vagyoni helyzete is javul, amit a részvényesek szeretnének legjobban, mert a 22 koronás tőzsdei árfolyam nem tünteti föl kedvező színben az intézet vagyoni helyzetét. Berlin villamos müvei. Érdekes részletek jutnak most nyilvánosságra a villamos- sági üzemek perspektíváiról. Az Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, mely 130 millió márkával 28 millió márka brutto és 21 millió márka tiszta nyereséget ért el, azi jelentette, a napokban, hogy megrendelési állománya az előző üzletévhez képest 60 millió márkával emelkedett. Ez az összeg elég imponáló, de a vállalat mégis úgy találja, hogy a rendelések beérkezése lassúbb tempóba halad, ami lehetővé fogja tenni, hogy a vállalat még jobban tökéletesítse a maga technikai berendezéseit. Erre vonatkozólag konkrétebb közléseket tett az A. E G. csoportjához tartozó B. E. W. (Berliner Elektricitätswerke) november 13-iki közgyűlésén Landau Hugó, felügyelő bizottsági elnök. Felhozta, hogy a B. É. W. már régebben tervezi a tarifák meglevő leszállítását és ezt csak azért halasztotta el, mert be kellett várnia, hogy miiven föltételek mellett fogja megújíthatni a Berlin városával kötött szerződést, mely most fel van mondva és melyet a vállalat hosszú tartamra óhajt megujittatni. A vállalat főleg az ipari áram árának leszállítását tervezi. A világítási áram tekintetében legközelebb piacra fogja hozni a 10 gyertya- fényű Nitra-lámpát, melynek áramfogyasztása óránként csak Vs fog kerülni, ami olyan ár, hogy ezzel még a petroleum sem tud versenyezni. Lindau kormánytanácsos kijelentette továbbá, hogy az áramtarifák gyökeres revíziója és leszállítása immár elhalaszthatatlan és ezért a B. E. W. már mégis teremtette ennek a tarifa- leszállilásnak az előfeltételét azzal, hogy egv pénzügyi konzorciummal Bitterfeld közelében nagy barnaszéntelepeket szerzett meg, melyek H0 esztendőre biztosítják Nagy-Berlin áramszükségletének a fedezését. A vállalat Berlin városának olyan szerződést ajánl, melynél fogva a város nyereségrészesedése, amely 1912—13-ra 7 9 millió márka volt, egyelőre 12 millió márkára emelkedik és még nagyobb mérvekben fog emelkedni, miután a tervbe vett tarifamérséklés nagy lendületet fog adni a villamos áram fogyasztásának. A bitterfeldi széntelepek segélyével nemcsak Nagy-Berlint, de a közeleső többi nagy városokat és az ezek szférájába eső vasutakat is fogja árammal elláthatni.
