Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-25 / 47. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST Lehet-e olcsóbb a gáz? A pénzügyi bizottság pénteki ülésén az került ki, hogy a gáz ára egyelőre nem lehet olcsóbb, de kiderült az is, hogy az indítványozó Stern Sándor nemis igen tudta megokolni ez indítványát. Mindezért olyan snlvos szavakban volt része, amilyeneket még nem hallottunk bizottsági tagoktól bizottsági t-.ig ellen elhangzani. Azt mondották neki, hogy népszerűségi haj hászásból/ lesó dicsőség reményében tette meg ezt az indítványt, sőt Feleki Béla tovább is ment: ahoz a képviselőjelölthöz hasonlította, aki ingyen legelőt és az adók eltörlését ígéri a népnek. Mi egyik legutóbbi számunkban részletesen kimutattuk, hogy a gáz árának leszállításáról egyelőre nem lehet beszélni s ugyanezen a véleményen volt a gázbizottság s a pénzügyi bizottság is. A mai gazdasági helyzetben olyan árleszállítás, amely nem is igen használna a közönségnek, egyenesen köny- nvelmü gazdálkodás volna. Egy és к étfilléres árleszállítást nem érez meg a közönség s ezért nem igaz az, hogy a gázfogyasztás emelkedése behozná az igy támadt hiányt. Régen eldöntött, illetve kiderült tény — amelyet az indítványozónak tudnia kellett volna —- hogy csak olyan árleszállítás eredményez tömegesebb fogyasztást, amely legalább az eredeti ár egyharmadát engedi el. Ez hoz fellendülést, de egy fillér vagy két fillér nem. Ha a pénzügyi bizottságban szó hangzott volna el az indítvány mellett, azt a legnagyobb mértékben el kellett volna Ítélnünk, mert az tudatos megkárosítása lett volna a fővárosnak. Hogy is gondolhatunk ebben a válságos helyzetben arra. hogy 868.000 korona biztos bevételtől elüssük a fővárost? És épen ezért nem is hisszük, hogy a közgyűlés valamelyik komolyabb tagja szót fog emelni az indítvány mellett. Napirenden tartani ezt a kérdést nem árt, hogy akkorra, amikorra eljön az ideje, készen legyen minden adat, de a mai helyzet egyenesen az adóemelésbe kergetné bele a fővárost. Ä közmunkatanács jelentése. A város dolgozik, a közmunkatanács beszámol. Ilyenkor, amikor a közmunkatanács beterjeszti a minisztertanácsnak évi jelentését — most jelent meg az 1912-ről szóló—újra csak azt a régen megállapított tényt lehet konstatálni, hogy erre a szervre nincs már szükség. Mi állapítottuk meg azt a már közszájon forgó tényt, hogy a közmunkatanács a főváros vakbele ; egy olyan szerv, amelynek valaha megvolt a rendeltetése és funkciója, de ma már elavult s ha ki nem operálják e testből, akkor veszedelmes. Nézzük végig, mit csinált 1912-ben a közmunkák tanácsa. Az első fejezet a szabályozás kérdéseiről szól. Beszél a Vár jellegének megóvásáról, a Tabán szabályozásáról, a Városmajorból való tclekkiegészitésről, a Szépvölgy s abá- lyozásáról, de minek felsorolni valamennyit, hiszen mindet a főváros csinálta. A közmunkatanács legfeljebb annyit telt, hogy elrontotta azt, amit a főváros jól akart megcsinálni. Az építésügyi szabályzatot tárgyalja a második fejezet. Azt mindenki tudja, hogy az uj építési szabályzat még mindig nem jelent meg, tehát a közmunkatanács legfontosabb feladatát nem teljesítette. Hogy mért: erről nem szaporítja a szót. Az útépítésről szól a harmadik fejezet. Itt sem volt semmi munkája a közmunkatanácsnak. A főváros terveit és költségvetéseit felülvizsgálta, ez az egész. A negyedik -a uasulakról szól. Itt az állam és a főváros intézkedtek. De a közmunkatanács erről is beszámol. Olvan, mintha a miniszterelnök beszámolna arról, hogy Szolnok-Doboka megye alispánja mit csinált. A vízmüvet tárgyalja az ötödik fejezet, illetve felsorolja, hogy a főváros hol fektetett le vízvezetéki csöveket. A hatodik fejezel, amely a csatornázási ól szól, ugyanezt teszi. A közvilágításról szóló hetedik fejezet nemkülönben, a világért sem felejtve ki egyetlen gázlámpát sem, amelyet a főváros állíttatott. A nyolcadik fejezet a táviró terjedéséről szól, mig a kilencedikben elérkeztünk a közmunkatanács egyetlen cselekedetéhez: a Margitsziget bérbeadására vonatkozó szerződéshez. Végre egy tett! Végre valami pozitív intézkedés! A jelentés 1912-ről szól, ma 1913. végére járunk: legalább már le is vonhatjuk a tanulságot a közmunkatanács egvetlen cselekedetéből. A tizedik fejezet felett szerénven a ,, Vegyesek''' cim húzódik meg. Ebben vannak azok a mulatságos nevek, amelyekkel a közmunkatanács az uj utcákat bántalmazta, aztán, hogy a főváros milyen szobrokat helyezett el a közterületeken, hogy a főváros milyen hirdetőbódékat csináltatott és igv tovább a főváros néhány apróbb intézkedése. Végül a fővárosi pénzalap zárszámadása. A közmunkatanács tebát beszámolt arról, hogy a főváros mit dolgozott Mert ő maga a margitszigeti remek szerződésen kívül nem csinált semmit. Viszont el kell ismernünk, hogy a semmittevésről még ilyen részletes jelentést nem olvastunk. HÍREK Két uj tanácsnok. A szerdai közgyűlés — mint előrelátható volt — két igen érdemes főjegvzőt választott meg tanácsnokká: dr. Csupor Józsefet és dr. Bérezel Jenőt. Mindaketten kitűnő munkásai voltak a fővárosnak s a közgyűlés igazi érdemeket jutalmazott, amikor a tanács tagjaivá választotta őket. A polgármester Csupor! a katonai, Berczelt pedig a pénzügyi osztály élére állította. Úgy halljuk, hogy Csupor csak egyelőre marad a katonai ügyosztályban, mert az ő kitűnő tehetségére és munkaerejére olyan ügyosztályban van szükség, ahol alkotásokkal is hozzájárulhat a főváros igazgatásához. Ä tanítók és tanárok mozgalma. Múlt számunkban részletesen foglalkoztunk már a főváros tanítóinak és tanárainak mozgalmával. Ezek a jó urak és hölgyek, kiknek fizetését ezelőtt két esztendővel a legnagyobb anyagi áldozatok árán rendezte a főváros, most újra több fizetést követelnek. A főváros jubileuma alkalmából — mondják — fel akarják tárni helyzetüket az ország előtt és bebizonyítani, hogy a jubileumát ünneplő főváros milyen mostoha és szűkmarkú a kultúra munkásaihoz. A régi képviselőház nagytermében vasárnap lázadoztak U ezek a jó urak és hölgyek, akiknek fizetése liz milliónál is többet lesz ki évente. Eizelésemelést óhajtanak a fővárostól, amelv a deficittel küzködik s amely kulturális” kiadásokra aránylag többet áldoz, mjnt Q7 állam. Vájjon ki az, aki úgy föl merte báto- rilani a tanítókat, ki az, aki a főváros ellen meri tüzelni őket? Ezt a mozgalmat nem szabad azzal a szemmel nézni, mint egv rendes fizetésemelési törekvést: ezek az urak és hölgyek pellengérre akarják állítani a fővárost, amely a legnobilisabban bánt el velük. S kétszeresen beszámitódik ez a bünük ma, amikor még nekik is tudni illik, hogy a mai gazdasági válságot alaposan érzi a főváros is. Itt példát kell statuálni, mert ha nem teszik, akkor se vége, se hossza nem lesz a tanítói követelőzéseknek. A telefondíjak leszállítása Vértes Emil interpellációjára, melyben a telefondíjak leszállítását sürgette, Bódy alpolgármester nyomban megadta a választ a múlt szerdai közgyűlésen. Sajnos, a válasz, melyet a főváros a kormánytól kapott, cseppet sem kielégítő. Nincsen benne a legfontosabb: az, hogy a kormány csakugyan le akarja szállítani a telefon diját. Addig, amig a beszél- gefésenkinti rendszert be akarják hozni, csak a dijak felemeléséről lehet szó, nem pedig leszállifásról. Megírtuk már ezzel az ügygyei kapcsolatban : lessék most is utánozni Bécset, ahol háromféle ára van a telefonnak, de mégis átalány-ára. Ameddig nem beszélnek átalány-árról, még pedig kisebbről, mint a mai, eddig csak a telefondíjak felemeléséről lehet szó. Vadhus-árusiíás. A községi élelmiszer üzem tömegesen kap;a a vadat. Több vadász- területről, ahonnét eddig Bécsbe szállították a vadat, most Budapestre hozzák, a községi élelmiszerüzemnek. A vad most olcsó is és remélhetőleg az is marad. Csupán csak egy baj van: a budapesti háziasszonyok legnagyobb része nem tudja elkészíteni a vadhúst. tehát az üzem akciója nem olyan eredményes, mint amilyen lehetne. Az üzemnek meg kellene tanítania a háziasszonyokat a vad elkészítési módjára, ahogy a gázgyár a gázzal való főzést tanítja. Pihen az autóbusz? A közlekedési bizottság szombati ülésén szóba hozták, az autóbuszt is, amelynek megvalósítását megint sikerült elodázniok. Festetics alpolgármester azt a felvilágosítást adta, hogy az uj javaslaton dolgoznak, de az három hónap előtt nem lehet készen, igv tehát egy éven belül auto<,вВ»П«:1МаВвИНЖВ|СИ!*Я*ВЕВаЯИ11ВНИПВВИВВаВВвВВЗВЗВа»| kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopáselleni, fi vég-, jég- és állat-bistositásoknál Felvilágosii ásókkal, prospektusokkal Кипслш Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon 153-98,2-11,2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.900,000 korona. П2 ország minőé» részébe». Összes biztonsági alapunk 21 milliók ^ SZÉN, KOKSZ ЙУ SALAMON JAKAB és Ts» mél Budapest, V., Erzsébet-tér Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALD fest,tisztit! Crvűjlőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es foüzlet Budapest, VII., Szöretség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telelőn 58-45 128-13
