Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-18 / 46. szám
NAGY BUDA PES'I 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG K IPAR Német—magyar—osztrák gazdasági egyesülés. Paasche látogatásának célja. Paasche titkos tanácsos, a német kép- viselőház elnöke vasárnap Budapestre érkezett, hogy a német—magyar—osztrák gazdasági egyesülés ügyében a magyar közgazdasági élet vezető íerfiaival tanácskozzék. Paasche már hivatalos állásánál is méltó arra, hogy nálunk előzékeny fogadtatásban részesüljön és Németország közéletében sokkal fontosabb szerepe van, semhogy amit mond, me hallgatást ne érdemelne, de ennek dacára sem tudjuk célját megérteni, mert azt kivihetetlennek és irreálisnak találjuk. Ha Paasche azzal jönne hozzánk, hogy otthon már nagy pártot szervezett arra, hogy Németország és Aüsztria-Magyarország egymással vámunióba lépjenek, s ha garantálni tudja azt, hogy ezt a német birodalmi kormány és a német birodalmi gyűlés többsége el is fogadja, akkor elsősorban Magyarországnak volna érdeke, hogy szintén a szabad kereskedelem álláspontját foglalja el, mert a drágaság és a kizsákmányolás sehol sem olyan óriási, mint nálunk De Németország nem gondol arra, hogy az 1903. évi maximális és minimális vámrendszerén változtasson, maga Paasche és hívei egyáltalában nem követői a vámmérséklésnek, hanem éppen ellenkezőleg, a fokozottabb vámvédelmet akarják, akciójuk tehát egyenesen a fogyasztók ellen irányul. Mindössze azt akarják, hogy a német birodalmon és Ausztria Magyarországon belül legyen egyformán védett területük, s hogy a német ipar nálunk különleges elbánásban részesüljön. A német nagyipar számára akarják a monarchia piacát megszerezni s a monarchia nehéz ipái ával karöltve viselni hadjáratot a fogyasztók ellen. Mi fogyasztók vagyunk, s nekünk még a legtetszetősebb jelszavak mellett megindított vámemelési akció is gyűlöletes. Két év múlva kezdődnek meg a vám és kereskedelmi tárgyalások a két birodalom között, de a német mozgalomnak nem ez az indító oka, hanem a gazdasági depresszió, amely az egész német ipari konjunktúrát tönkre tette. Ez hozta a német gazdasági köröket arra a gondolatra, hogy ilyen esetekre is a mainál tágabb piacokat kellene szerezni, főleg befogadó képesebb piacokat, mint aminők az exotikus áll írnok, s igy határozták el, hogy minket fognak boldogítani. A nagy politikai barátkozás, mely Németország és a monarchia között fönnáll, a németeknek már eddig is nagyszerű gyümölcsöket termett, s internacionális hatalmuknak és befolyásuknak egyik alapja éppen az Ausztria- Magyarországgal fennálló szövetség. Most ezt gazdasági téren is ki akarják használni, s gazdasági szövetség révén is magukhoz akarják láncolni a monarchiát. Ez ellen nem lehetne semmi kifogás, ha az 1У03. évi német—osztrák—magyar vámszerződésben nem éppen Németország gazdasági körei lettek volna azok, akik a monarchia elől elzárkóztak, s akik nem látták érdekeiket máskép biztosítva, mintha már a tárgyalások megkezdése előtt minimális tarifákat iktatnak törvénybe. Éppen azért a legnagyobb óvatossággal és elővigyázaltal kell fogadni azokat az érveket, amelyeket Paasche itt előad, s a közvéleménynek már eleve tiltakoznia kell, hogy Paasche itt célt érjen, s hogy utazásának hatása legyen a legközelebbi vám és kereskedelmi politikánkba. r Ä Magyar bank és az Érték- , és Iparbank. Mi lesz az értékbank tisztviselőivel. Nagy érdeklődéssel várta a pénzpiac j azokat a híreket, amelyek a Magyar Bank 1 és az Iparbank legutóbbi rendes Közgyűléséről elterjedtek. A pénzpiacon ugyanis az Érték és Iparbank fölszámolásáról terjedt el a hir, s annál inkább meglepte a piacot az a kommüniké, amely az Értékbank további fönmaradását biztosítja. Pusztán néhány aktívát ad át az Érdekbank a Magyar Banknak, s az Érdekbank egyes üzleteit maga fogja tovább vezetni. Így a Diana üzletet és az ásványvíz üzleteit az Értékbank folytatni fogja. Az átvett üzletek ellenében a Magyar Bank 7:2 arányban saját részvényeit adja az Értékbank részvényeseinek, s ezért 60 millió koronás alaptőkéjét 6 millió koronával 66 millió koronára emeli föl. Az érdekkapcsolat folytán aktuálissá vált az a kérdés, hogy mi történik majd az Érték- bank vezetőivel és tisztviselői karával. Ezt a kérdést igen nagy és érthető érdeklődés kiséri és erre vonatkozóan, különösen az Értékbank vezető embereinek az elhelyezkedéséről számos kombináció merült föl. Ezek közül a forgalomba jutott híresztelések közül tény, hogy az Értékbank igazgatója, Szegő Lajos a Magyar Bank börze osztályába, Hoszu István pedig aligazgatói minőségben a Magyar Bank bankosztályába helyeztetik át. Végleges megállapodás azon h in még nincs az Értékbank vezetőinek elhelyezkedése dolgába i A tisztviselők egy részét, mintegy 30 százalékát átveszi a Magyar Bank, egy másik része pedig továbbra a külön dolgozó ipari osztályban (a Dianánál) talál elhelyezést, ahol a vezető igazgató Síéin felel Sándor lesz. Természetesen lesznek tisztviselők, akik máshol más intézeteknél igyekeznek elhelyezést találni. Az Értékbank vezetősége azonban ezekről a tisztviselőkről is gondoskodni kiván, amíg el tudnak helyezkedni. Ezt a anyagi téren való gondoskodást a Krausz és Betlel- heim-cég vállalta és az Értékbank vezetősége felhasználja az Értékbank tisztviselőinek nyugdíjalapját. Ez a nyugdíjalap az alapszabályok szerint a bank tulajdonába menne át, igy tehát elismerésre méltó, amikor a bank vezetősége ezt az összeget is teljes egészében a tisztviselői kar céljaira fordítja. HÍRE K. Robitschek Zsigmond kitüntetése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a királv Robitschek Zsigmondnak, a Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazgatójának, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József rend tiszti keresztjét adományozta. Robitschek egyik ama zseniális igazgatóknak, akiknek a magyar cukoripar sokat köszönhet. Robitschek nagyszabású szakismerete előkelő piacot teremtett a magyar cukoriparnak, nevét nemcsak Magyar- országon, de a külföldön is a legelőkelőbb szakemberek között emlegetik. A kitüntetett igazgató a társadalom legszélesebb rétegeiben nagy népszerűségnek és becsülésnek örvend, éppen ezért királyi kitüntetése mindenféle jóleső örömet és megelégedést kelt. Az Agrarbank igazgatósága körül. A Bécsbe távozott Bart a Arnold igazgatói székének betöltése körül újabb érdekes hírek terjedtek el a pénzpiacon. A legnagyobb valószínűsége annak a kombinációnak van, hogv az uj vezérigazgató margittai Neumann Miksa, a Jelzálog-Hitelbank ügyvezető igazgatója lesz. A Jelzálogbank és az Agrárbank egyaránt élénk üzleti összeköttetésben állanak az Union Bankkal, amely mindkét pénzintézetnél erős érdekeltséggel bir. Az Union Bank egyenes akarata, hogy Barta Arnold helyét Neumann Miksa foglalja el az Agrárbank vezérigazgatói székében. Egyelőre Barta Arnold ügykörét Fellner Frigyes látja el, s csak a tavaszi közgyűlés tölti be a vezérigazgatói tisztséget. Az Agrarbank négv igazgatója is szívesen veszi ezt a megoldást, mert Neumann Miksa kiváló pénzügyi képzettsége hivatott arra, hogy egy ilyen nagy pénzintézetet dirigáljon. Jobb a pénzpiac. Az utóbbi napokban a pénzpiacon határozott javulás volt észlelhető. Éz a javulás annál figyelemreméltóbb, mert e héten egyidejűleg két kölcsön kerül kibocsátásra. Az egyik a mi 250 millió koronás kölcsönünk, mely a monarchia piacán plasziroztatik s a másik Bécs 60 millió márkás függő kölcsöne, melyből 30 millió kerül a mi piacunkra, ugyanannyi a német piacra. Nálunk egyelőre kisebb méretű a javulás, mint Berlinben. A német jegybanknál kevesebb a benyújtás, mint nálunk s a német bank kedvező helyzetét az adómentes bankjegytartalék emelkedése mutatja. Nálunk a piac kedvező alakulását elsősorban az idézi elő, hogy a múlt hó 16-án kibocsátott 150 millió márka névértékű államkölcsön ellenértékét а ко mánvnak már átutalták. Az uj kölcsön révén mintegy 60 millió korona külföldi pénz jött az országba. Ez az uj tőke hatása a deviza-árfolyamok alakulásában is kifejezésre jut, amennyiben a londoni váltó kivételével a külföldi fizetési eszközök ár folyamai a paritás felé tartanak. A javulás — természetesen — még nem jelenti azt, hogy külföldi pénzajánlatok érkeznek, mert a párisi piac az államkölcsönök elhelyezésével van elfoglalva, a londoni piac ajánlatai pedig bennünket közvetlenül még nagy pénzbőség idejében sem szoktak fölkeresni. Miért gyönge az értéktőzsde. Dacára annak, hogy a pénzpiacon határozott javulás érezhető, az értéktőzsdén a forgalom nem akar élénkülni. A pénz olcsóbbodása nem hozta magával a tőzsdei forgalom kedvezőbb alakulását, aminek igen érdekes háttere van. A hosszn gazdasági krízis alatt az árfolyamok erősen lemorzsolódtak, s a tőkés publikum igen sokat veszített kurzus differenciákon. Most a pénzvBzonyok kedvezőbb alakulása dacára sem akar egyelőre nagyobb tő/sdei üzletekbe bocsátkozni, mert nem tartja a javulást állandónak. Az u. n. kisember, a kis- spekuláns, óvakodik a tőzsde parkettjétől, mert élénk emlékezetében van az a sok kényszer eladás, likvidáció, amelyek számos kis exisztencia utolsó pár megtakarított fillérét is elosztatták. Amig tehát állandó javulás a pénzpiacon nem lesz, addig az értéktőzsde sem enged közönvéből. ec EGJELENT A AT0NAI PUSKA A MELLÉNYZSEBBEN a 7 65 és 9 mm.-es FROMMER BABY-PISZTOLY nagy kaliberű, hatlövetű mellényzsebbe való fegyver, katonai puska závárzattal, a Fegyver- és Gépgyár R.-T. Budapest gyártmánya. ♦ Kapható ELEK ÉS TÁRSA R.-T. BUDAPEST ÜZLET: IRODÁK: VI.,ANDRÁSSY-UT I. V.,BÁLVÁNY-U.I8.
