Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-18 / 46. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. miveit, s a főváros szervezetébe egészen uj, egészen világvárosias életet lehelt. Csak mert napról-napra benne élünk, azért nem érezzük minduntalan ennek az uj életnek széditő lehelletét, de a história számára örökéletü érték marad, hogy a nagyszerű fejlődés negyven esztendejének utolsó évtizedében bontakozott ki csak igazában a lázasan teremtő erő alkotásainak egész szinpom- pája, az erényeiben és hibáiban egyformán körülrajongott mai Budapest. S ha kissé tisztultabban körültekint a kutató szem, még észre kell venni egyebet is: látnia kell, hogy Nagy-Budapestnek biztos körvonalai bontakoznak ki előtte, ha sugárkévéjét a beláthatatlan palotaso- rokra süti a felkelő nap. A perifériákon még a mainál is mozgalmasabb, lüktetőbb élniakarás jelentkezik . . . s már nem álom többé, hogy az ország fővárosa elnyelje magába a határain kifejlődött emporumokat. S talán még a fejlődés első évszázadának derekán meg lehet gyújtani az örömtüzeket, amiatt, hogy a kultúra minden ékességében büszkélkedő Budapest is belép a másfel milliós világvárosok sorába s a perifériákon nyugvó községek beolvadásával a hatalmas fejlődési processzusra koronát tesz a nemzeti rajongás. Ennek a közeledő időnek láza borzongatja meg a mai jubileumon az ünneplők diszes táborát. S ebben a hirtelen jövő lázrohamban minden tekintet odafordul, ahol az ünneplő közgyűlésen Nagy-Budapest megvalósításának szent akarata trónol. A polgármesteri székben Bárczy István dr. páratlan energiája és alkotó géni je képviseli ezt az akaratot. Nagy és korszakos ügy, mint amilyen ennek az ideálnak megvalósitása is, soha érdemesebb kezekbe nem került. S ha van valami — túl az érzékenység határain, amely a főváros ünnepéből király- lyal, kormánynyal és parlamenttel együtt világraszóló eseményt szeretett volna faragni — ami ezen a jubileumon elsodorja a meghatottság összes gátjait, úgy ez az a megnyugvás, hogy nagy és akaraterős férfiak élén épen dr. Bárczy István polgármester munkálkodik a székesfőváros javán. Budapest barátai. — Egy kis kritika. — Szombat délelőtt az uj városháza közgyűlési termében megalakult Budapest barátainak társasága. A megalakuló értekezletet Bárczy István polgármester hívta össze, bizonyara azért, mert nélküle igen kevés „barát“ jelent volna meg. De az ő hivó szavának meg is volt az eredménye, mert a bizottsági tagokat olyan tömegesen láthattuk, ahogy nincs szerencsénk hozzájuk a közgyűléseken. És már ez a körülmény, hogy Budapest barátai a legnagyobb részben bizottsági tagok voltak, kissé elszínteleníti a megalakulás jelentőségét. Elhisszük, hogy a bizottsági tagok barátai Budapestnek — ez a kötelességük is egyébként — de mi e társaságban mégis inkább azokat a polgárokat szeretnők látni, akik nem folynak be közvetlenül a város ügyeinek intézésébe. Ilyeneket pedig elenyésző csekély számban láttunk az alakuló értekezleten, írók, újságírók alig voltak jelen, művészek, tudósok sem sokan, ellenben a főváros hivatalnokai, tehát Budapest fizetett barátai annál számosabban jelentek meg. Nem mint kifogást hozzuk ezt föl, mert tisztelet és becsület mindazoknak a bizottsági tagoknak és fővárosi tisztviselőknek, akik érdeklődnek ilyen társadalmi egyesülés iránt, de mégsem ők azok, akiknek Budapest barátainak társaságát irányitaniok kell. Sőt! Abban a pillanatban, amint Budapest fix fizetésű és nyugdijjogosultságu barátai akarják vezetni azokat, akiknek barátsága kell. hogy önzetlen, tiszta és szívből jövő legyen, elhibázott dolog az egész. Akkor az egész társaságból nem lenne más, mint felelőtlen társadalmi szerve a főváros köz- igazgatásának, amire pedig egyáltalán nincs szükség. Már maga a barát kifejezés olyan, hogy kizárja ezt: itt polgároknak kell gyülekezniük; polgároknak, akik javítani akarnak. Az kétségtelen, hogy a mai Budapest sok javításra szorul, ha szeretetreméltónak, ha őszinte és önzetlen barátságra érdemesnek akarjuk tenni, de ezt csakis az érdeklődő polgárok szervezett, öntudatos tömege tudja megcsinálni. Igenis, befolyást kell gyakor 1 ni a főváros közigazgatására, meg kell teremteni egy budapesti közvéleményt, amelynek kényszerítő erővel kell bírnia, de ezt csak Budapest független — már a közigazgatástól független —- barátai tudják megcsinálni. Arra semmi szükség sincs, hogy mesterséges közvéleményt csináljanak, amely a külvilág előtt mint a polgárok kívánsága és Ítélete látszik, mig azt maga a főváros közigazgatása készíti el a maga kedvére s a maga céljainak szentesítésére. Nem, erre semmi szükség sincs s ha ezt akarná a társaság, akkor azt elleneznünk kell. Már pedig félünk tőle. hogy megtapogattuk az igazságot, hiszen az a bizottság, amelyet az előkészítés munkáira küldtek ki, semmi jóval sem biztat. Vájjon kik foglalnak helyet ebben a bizottságban? írók? Nem, egy olyan iró sincsen köztük, akiknek neve érték a modern közönség előtt. Művészek ? Nem, egyetlenegy sincsen köztük, aki múltjával vagy jellemével tiszteletünkre érdemes. Hát kik vannak benne? Csupa olyan ember, aki nexusban van Budapest közigazgatásával. Vannak köztük általánosan tisztát és kitűnő emberek, de olyanok, akik mind összeköttetésben állanak a hivatalos Budapesttel. Nem gondoljuk, hogy ez kellene a főváros közönségének. A közönségnek a közönségből valók kellenek; ha nem is annyira beavatottak, de az 6 kívánságaik, érzéseik, gondolataik szerint valók, Budapest közigazgatása ne arrogálja magának, hogy ő a közönség. Ez a társaság arra való volna, hogy az intelligens, városát szerető közönség adjon irányítást, gondolatot, érzést azoknak, akik vezetik a várost, nem pedig megfordítva. Sajnos, igen sok Ízben volt alkalmunk tapasztalni, hogy Budapesten éppen ellenkező célt szolgáltak intézmények, mint amelyre alakultak. Budapest a torz-szülöttek városa. Félünk attól, hogy a bábák és orvosok, akik itt nagy buzgósággal segédkeztek, tiltott műtétet hajtottak végre. Kik pazarolnak az iskolákban? A főváros kezdte - az igazgatók folytatják A közoktatási ügyosztály kitűnő vezetője, Dr. Déri Ferenc tanácsnok már több ízben bocsátott ki körlevelet az iskolák igazoa- tóihoz, akiknek a legnagyobb takarékosságot köti a lelkűkre. Elárulhatjuk azoknak, akikel a körlevelek megnyugtatnak, hogy az iskolák igazgatói mosolygva fogadják e jó tanácsokat. Az iskola-palotákban, amelyekben az igazgatóknak olyan irodájuk van, amilyen a tanácsnokoknak sincs a városházán, méltán elmondhatják: mit akarnak a takarékosság folytonos hangoztatásával, mikor egy iskolapalota költségéért három iskola-épületet is lehetett volna emelni ? Mit akarnak a takarékossággal azok, akik a legnagyobb fényűzést fejtették ki az iskola megépítésénél? ns ezzel kapcsolatban üjból rá kell mutatnunk arra, hogy ezek a pompás iskolapaloták nagyon rossz pedagógiai eszközök. A külváros szegény gyereke alig mer bemenni ebbe a pompás palotába. A gyereknek cipője nincs, de a lábát 120 koronás lábszőnyegbe törülheti, kabátja nincs, de egy rézsodrony redőnyt alkalmaznak a kabátok védelmére. Szóljunk talán arról, hogy a leánygyermekekre milyen hatással van ez a pompa? Ezt látja, ezt kénytelen látni, csoda-e hát, ha megkívánja s olyat áldoz fel érte, amiyel rendelkezik0 Erre mért nem gondoltak a főváros pedagógusai? Igen helyes: nem szabad pazarolni, de akkor mért kezdte meg a pazarlást maga a főváros? Mért laknak az igazgatók fejedelmi lekásokban, amelyeket a főváros költségére igaziitatnak folyton? Szénporral is kell fűteni: mondja az egyik körlevél, ezzel is példát mutatva a takarékosságra, de a körlevélnek nincsen szeme és nem látja meg, hogy mit mondanak az igazgatók ezekre a jó tanácsokra. A főváros mint háziúr. A varosháza kereskedőinek felmondták az üzlethelyiségeket. A főváros, mint a Központi városháza épülettömbjének tulajdonosa, a városháza Gerlóczy-utcai részén lévő régi belvárosi kereskedők üzlethelyiségeit, a mostani házbér- negyed alkalmával, hat hónapra felmondta. E szerint a kereskedőknek a jövő évi május hó 1-én el kell hagyniok a helyiségeket. A felmondás a kereskedőket egészen váratlanul, szinte meglepetésszerűen érte és éppen ezért közöttük a legnagyobb konsternációt keltette. Konstatálván ezt a rideg tényállást, melyet a főváros azzal indokol, hogy hivatali helyiségeinek kibővítésére kellenek a most felmondott üzlethelyiségek, a fővárosnak felmondási joga nem vitatható. És ha mégis szóvátesszük ezt az ügyet, tesszük azért, mert a tizenkét, üzletéből ekként kiszoruló keres- kedö, létérdekében van megtámadva. Az a mód, hogy a főváros november 14-én, a felНипсдшд sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopáselleni, üvég-, jég- és állat-biztosításoknál ffuOGXßlX Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut, 2. szám. Telefon : 153-98,2-11. 2—12. Kartellen kívül é» a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. az ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliói X SZÉN, KOKSZ ST SALAMON JAKAB а В Budapest, V,, Erzsébet-tér 19 Telefonazámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALD f Gyár es főüzlet: Budapest, VII., SzövetségHitcza 35-37 Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 58-45 128-13
