Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-10 / 45. szám
NAGY BEDARFS 1 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL ““ A Déli Vasút problémája és a főváros. Az osztrák kormány megegyezett a Déli Vasút hitelezőivel a vasút szanálása, esetleg i annak államosítása tekintetében. Az osztrák I kormány ebben az egyezségben, melynek részleteiről nagyon kevés jutott á nyilvánosságba, azon kötelezettséget állalta magára, hogy a magyar kormány hozzájárulását ki fogja eszközölni. Mily alapon vállalhatott áz osztrák kormány ily kötelezettséget, annak fejtegetésébe ez alkalommal nem akarunk behocsájtkozni, csak arra kívánunk szorítkozni, hogy megvilágítsuk azon érdekeket, melyek a főváros szempontjából ehhez a kérdéshez fűződnek. A Déli Vasút az országnak egyedüli 1 vasútja, mely Budapestet nem csak Ölasz- i országgal, de Ausztria összes déli tartomá- j nvaival és részben a Svájczczal is összeköti. Az Olaszországgal való kereskedelmünk leg- 1 nagyobb részét, a Tyrollal való egész keres- j kedelmünket ezen vonal bonyolítja le. Amig j a Déli Vasút mint magánvállalatot az ő ! egészében többé-kevésbbe a magyar kormány befolyásának is alá van vetve, addig nem ; űzhetett olyan tarifapolitikát, mely Buda- I pestre nézve direkt káros volna. Igaz,- hogy i kivitelünknek eddig sem valami kedvező tarifák voltak érvényben, mert arról tudóit az . osztrák kormány mindig gondoskodni, hogy j közvetítő kereskedelmünket a magyar kon- í kurrencziától megóvja, de Baross miniszter- I sége óta annyit el bírtunk érni, hogy Olasz- j országgal való közvetlen forgalmunkat az ősz- j trákok nem bírták teljesen lehetetlenné tenni. 1 Ez az állapot azonban abban a perczben határozottan rosszabbra fog fordulni,amelyben az osztrák kormány a Déli Vasút államosítását keresztül viszi. Az osztrák államosítás a magyar vonalak államosítását maga után fogja vonni, és az osztrák kormány ugyanazon politikát fogja azon vápátokon megvalósítani, amilyet most a MÁV. vonalaival szemben követ, vagyis Budapestnek a külfölddel való közvetlen összeköttetését egyszerűen lehetetlenné teszi. Hiszen elég reá mutatni, hogy az évek óta követett közvetlen ; összekötlesést Budapest és München között | sem bírtuk eddig kivívni. A Déli Vasút álla- 1 mosdása által Budapest annak a veszélynek lehet kitéve, hogy az iniernaczionális forga- lomból teljesen kikapcsolják és nemcsak az I idegenforgalmat örök időkre tőlünk elterelik, | de áruforgalmunknak is olyan károkat okoz- ! nak, melyek a főváros amúgy is mostoha kereskedelmének óriási károkat okoznak. A félhivatalos jelentések szerint a magyar kormány az osztrák kormánnyal már megkezdette a Déli Vasút ügyében a tárgyalásokat. Hogy ezek mily irányban folynak, arról ezideig hiányoznak az informácziók. Feltűnő azonban, hogy sem a kereskedelmi körök, sem pedig a főváros intéző köreinek véleményét kereskedelmi kormányunk nem hallgatta meg. A fővarosnak kötelessége volna, nem várni addig, mig megint befejezett tények előtt állni fogunk, hanem már most, még mielőtt a kormányok tárgyalásai befejezést nyernének, intő szavát felemelni és azokra az érdekekre felhívni a kormány figyelmét, melyek a Déli Vasút problémájának megoldásánál irányadók kell, hogy legyenek A Máv. válsága. Az államvasutak az utóbbi időben súlyos alternativa elé állították a kormányokat. Az alapépítmény foltozása, a pályaudvarok kibővítése, uj kitérők építése szerepeltek az utolsó esztendők kereskedelemügyi büdzséjében, de ezek az apró javítgatások az egész intézmény alapos reorganizációját pótolni nem tudták. Az államvasut ezernyi sebből vérzik. Egyes vonalakon a forgalmat lebonyolítani nem lehet csak nagy késésekkel s az árutorlódás a kereskedelmi forgalom számtalan panaszára szolgáltatót okot. Azoknak a szakembereknek a számai, akika Máv siralmas helyzetével tisztában vannak, s egy nagy, de nem váratlanul érkező debakletól tartanak, megszaporodott egygyel s ez maga a pénzügyminiszter. Teleszky büdzsé-beszédjében lesújtó adatokat mondott el a Máv pénzügyi vezetéséről, a vasúti jövedelem csökkenéséről, a beszerzéseknél történő visszásságokról, amelyek együttvéve olyan szomorú jelenségek, hogy belőlük a Máv csőd jének hivatalos bejelentése következik. A Máv bevételeinek és forgalmának adatai igazolják, hogy az intézmény beteg, s sürgős operációra van szükség. A Máv üzleti feleslege már 1906. évben 104 millió korona volt, az elmúlt 1912. évben pedig 111 millió korona tehát alig mutatott valami csekély emelkedést évek hosszú során át. Ennek az esztendőnek első felében pedig az előirányzott 66 millió koronával szemben csak 47 millió koronás bevételt ért el a Máv. Közben volt két tarifa- emelés és — ezt kell hangoztatnunk, mert erre mutatott rá maga a pénzügyminiszter is — a forgalom folyton emelkedett, emelkedett öttől tizenhárom százalékig terjedő arányban, s mellette a fölösleg, a haszon, a jövedelem egyre csökkent. Valóban nem lehet égetőbb problémát elképzelni az egész magyar gazdasági életben a vasúti kérdésnél. Az allamvasutak jövő évi beruházásainak felsorolásánál kiderül, hogy kocsihiány és torlódás, szállítási gyengeség és teljesítő képesség romlása a legközelebbi jövőben még kétségbeejtőbben fogja hatását éreztetni az egész forgalomban. Ez a forgalom emelkedni fog a háborús év után, de azért kocsibeszerzésre egy fillérrel sem vettek föl többet, mint egy évvel ezelőtt. A vonalak teljesitőképességetudvalevőleg rosszabb nálunk, mint bárhol Európában. S a teljesítőképesség fokozására az idén felvett összeget csökkentették 2,300.000 koronával. A balesetek és torlódások oka száz eset közül kilencvenkilencben az, hogy legnagyobb forgalmú vonalaink is egyvágányuak, holott külföldön már négy. vágányu vonalakat építenek. Fiume felé is egyetlen sinszál közvetíti az óriási forgalmat s ennek dacára a második vágányok építésére felvett összegből csaknem öt millió koronát ütöttek le, vagyis az egész összeg majdnem kétharmad részét. Mindezek az adatok élénken illusztrálják, hogy a régente a külföld által is csak dicsérettel emlegetett intézményünk, amelyet Baross Gábor annyi energiával épített nagvgyá, a csőd szélén áll és teljes összeroppanással fenyeget. HÍREK. Az Érték- és Iparbank fúziója. A hét legnagyobb gazdasági eseménye és lokális körökben legemlegetettebb probléma a Magyar Érték- és Iparbank Részvénytársaságnak a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságba való beleolvadása. A pénzpiacot ez az esemény mód fölött meglepte, mert az Érték- és Iparbank fúziójáról még a legjobban informáltak sem voltak értesülve. A fúzió egyedüli oka az, hogy a bank igazgatósága elunta, hogy longe lategue az ö ügyei legyenek szőnyegen s mindenféle kombinációnak azzal vágja útját, bogy ügyei intézését átadja a Magyar Banknak. A 300 koronás névértékű részvényre a részvényesek 220 koronát fognak visszakapni, úgy, hogv darabonként 80 К effektiv kár éri a részvényeseket. Az Értékbank nádor-utcai uj bérházát a Magyar Bank veszi meg, ahol fiókot nyit s a palota többi részét lakásokra alakítja át. A vasipar súlyos helyzete. A pénzpiaci helyzet súlyos hatását minden iparág megi i I I I érezte s a vasipar volt az utolsó, amely a nehéz gazdasági helyzetet megérezte. A vasipar a háborús hírek hatása alatt meglehetősen el volt látva rendelésekkel s ezért a vasiparban üzemredukció nem is jelentkezett. Amint azonban a háborús zaj elnémult, a megrendelések ritkultak, a vasipar is épen olyan válságos helyzetbe került, mint amilyen viszonyok között sínylődik a többi iparág. A nagy ausztriai vasművek érzik mára vasjpar válságát, mert az Alpine Montangesellschaft az első félévről közzétett beszámolójában 7—8 millió koronás bevételi csökkenésről számol be, amely részvényenként 4 — 5 százalékos csökkenést jelent. Hasonlóan igen kedvezőtlen színben tünteti fel a vaspiac helyzetét a Prager Eisenindustrie Gesellschaft, amely kerek egy millió koronával vételezett be eddig ebben az évben kevesebbet, mint a múlt év megfelelő időszakában. A magyar vasművek is érzik a hanyatló konjunktúrát, de ez évi mérlegük a rossz visszonyokról még nem számol be. Biró Ármin, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű igazgatója a vállalat 1912/13. üzletéve után megtartott közgyűlésen, négy-öt héttel ezelőtt már rámutatott arra, hogy ha a gazdasági viszonyok a közeljövőben gyökeresen nem változnak, a vasipar súlyos helyzetbe fog jutni. A közpénzek elhelyezése és az OKU. Az állam az 1898. évben alakult és állami fön- batóság alatt álló Országos Központi Hitelszövetkezet rendelkezésére már több ízben bocsátott kamatmentes kölcsönt, mertazOKH. elsősorban a kisemberek hiteligényeit van hivatva kielégíteni. Hogy e hivatását betölteni nem tudja, annak már számtalan tanujelét adta s ennek dacára a hivatalos körök ma is annyira prote- zsálják, hogy ennek a pénzintézetek látják nagy kárát. Somogymegye pénzügyi bizottsága úgy határozott, hogy a vármegye közpénzeit részben az OKH.-nál, részben a megyebeli bankoknál fogják elhelyezni. A közgvülés azonban idegen befolyásokra megváltoztatta a bizottság határozatát és úgy döntött, hogy a vármegye pénzét teljes összegében az OKH.-nál helyezi el. A kaposvári pénzintézetek között ez a döntés érthető recenzust keltett s elhatározták, hogy a közgyűlési döntést a belügyminiszterhez meg- fölebbezné. Nem első eset, hogy a megyei közpénzek az Országos Központi Hitelszövetkezethez futnak be, ami minden körülmények között elítélendő, de még súlyosabb megítélés alá esik a mai viszonyok között, amikor a nagy pénzhiány a bankok helyzetét a vidéken különösen megnehezítette. A Vasutas Takarékpénztár felszámol. Az Országos Magyar Vasutas Takarékpénztár 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén kimondta a felszámolást. Az előterjesztett státus szerint békés fölszámolás esetén a takarékpénztár részvényesei 40 százalékot kapnak vissza. Ugyancsak felszámol az intézet egyik alapítása, a Szénási és Kai dos R.-T. is. amelv 200.000 koronás alaptőke mellett 186.000 korona veszteséget tüntet föl, tehát majdnem az egész alaptőke elveszett. Közgazdasági közlemények. „Unió“ élet- és gyermekbiztositó intézet mint szövetkezet Budapest, VI., Teréz-lcörut 40-42. Alapittatott 1863. F. évi október havában 1,166.300 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 913.100 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 144,243 К 60 fill, fizettetett ki. 1913 január 1-től október 81-ig bezárólag К 12.535,700 értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és К 10.808,900 értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a f. évben 1,673.103 К 60 till, és az intézet fennállása óta 22,098.397 К 62 fillért fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermekbiztositás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. A „Katona“ falakkal jobban és olcsóbban építkezhetünk, mint a tömör falakkal. Speciális építkezések részvénytársaság Budapest, VII., Gizella-ut 58.
