Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-27 / 43. szám

NAGY BUDAPES I 3 pénzügy « PFN7 F 4 HTTFí KERESKEDELEM 1 i. N JLá JJr VJ AJ. JL X I) 1 / MEZŐGAZDASÁG K IPAR Kedvezőbb a játékpiac. Emelkedő járadékkurzusok. Bpesl oki. 27. Ezelőtt egy héttel a fix kamatozású pa­pirosok olyan alacsony kurzust mutattak, amilyen alacsony árfolyamon még nem állottak. A négy százalékos járadék leesett 79‘45 százalékos kurzusra, amely olyan ár­folyam, amilyenen hasonló lipusu magyar államadósságot még nem jegyeztek. A kurzus hanyatlásnak elsősorban az uj államkölcsön kibocsátása volt az oka, mert az uj kölcsön fölvétele a tőkéseket arra késztette, hogy a nagyobb kamatozást biztositó uj címleteket keressék, s a régi papírok piacra dobása révén befolyó összegekből jegyezhessenek az uj kölcsönből. Ez a művelet a járadék ár­folyamon boszulta meg magát, mert amigaz uj pénztári jegyek aláírási napja el nem érkezett, addig napról-napra alacsonyabb ár­folyamon zárult a járadék. Amint az uj emisszió sikere biztosítva volt, tehát a 150 millió márka névértékű állami pénztárjegyet túljegyezték, a járadék kurzusok automatikusan emelkedtek. A múlt heti járadék hanyatlásnak különösebb jelentő­séget tehát nem lehet tulajdonítani. A múlt év szeptember havában a müncheni bankár­kongresszuson Warburg M. Miksa az alacsony járadékárfolyamról beszélve, arra a konklú­zióra jutott, hogy egy államnak konszolidált pénzügyeit néma járadék árfolyamok mutatják, mert akkor például Magyarország jóval Románia mögött következne. Azállampapirosok árfolyam hanyatlása speciális okokra vezet- j helő vissza, s a jelenlegi árfolyam emelkedés a természetes folyamat. A magas kamatláb a jó járadékpiac esküdt ellensége. Amig a ráta négy százalék, vagyis a magánforgalomban a pénz olcsón helyezhető el, addig a tőkés szívesen keresi a fix kamatozású, 4 százalékon fölül jövedel­mező papírokat. Amikor azonban a takarék- pénztárban 57a—6 százalékot hoz a pénz — mint most — gyümölcsözőbb olt az el­helyezés; mint a papírokba fektetés. Két év elmúlt már annak, hogy állandóan magas a kamatláb, s az utolsó két év alatt 13 koro­nával ér kevesebbet minden 100 koronáról kiállított 4 százalékos járadékkötvény. Amint most a pénzpiacon javulás remél­hető, egyszerre a járadékban is kereslet mu­tatkozik. Az egyszázalékos emelkedést további drágulás fogja követni, mert nincs semmi jogos alapja annak, hogy a járadék többé a régi kurzusnivóra vissza nem tér. Ha túl leszünk a nagy krízisen, ami a jövő tavasszal okvetlenül bekövetkezik, a 4 százalékos rente visszafut lassanként régi árfolyamára, igaz, hogy a nagyobb árfolyamjavitás hosszabb időt igényel. Nem helyi, speciális jelentősége ez, mert minden gazdaságilag kullurország járadékja igen alacsony kurzusnivóra sülyedt, de ahol a pénzpiac javulása már jobban érezhető, mint például Németországban, ott a járadék drágulása is tartósabb é^ erősebb. Az uj kibocsátások is átmenetileg fogják csak a járadékpiacot rontani, s nincs okunk a járadék értékének devalválódásától tartani. Egy város sorsjegy kölcsöne. Debreczen akar az ujitó lenni. Debreczen város egy sorsjegykölcsön enge­délyezése iránt fordult a pénzügyminiszterhez s kérését természetesen azzal indokolta, hogy a mai nehéz pénzpiaci viszonyok mellett más reménye nincs a leghalaszthatatlanabb beruhá­zásokhoz szükséges tőkét előteremthetni. A kérelem olyan különös, hogy ellene már jó előre a leghatározottabban állást kell fog­lalnunk. Mar akkor is szomorú tapaszta­latra kellett szert tennünk, amikor egyik-másik várost önálló kötvénykibocsátási joggal ruház­tunk föl. A városok nem tudták ezt a jogot I felhasználni, s óriási terheket vettek magukra j szükség nélkül, mert a pénzt, amit igv fel- ! vettek, sokkal olcsóbbanéskönnyebben szerez- j hették volna meg valamely hazai nagy inté- 1 zetünk közvetítésével. A kötvény kibocsátást a városoktól már I visszavonni nem lehet, erre tehát nem érde- ! mes szót vesztegetni, ellenben Debreczen I tervét mellében kell elfojtani. Először is ren- ■ geteg költségbe kerülne, másrészt pedig a hazai ' piac kimerültsége miatt nálunk sikerrel 1 elhelyezni nem lehet. A külföld pedig a fenn­álló pénzügyi tervek miatt át nem veheti, mert még a kamatozatlan nyereményköt vé- nveket is kitiltja forgalmából. Teljes össze­gében tehát a hazai piacon keresne elhelye­zést ez a sorsjegykölcsön. ami annál nagyobb veszélyt rejtene magában, mert nálunk előnyben részesítik a sorsjegyeket és még azokat a tőkéket is sorsjegy vásárlásra fordítják. [ amelyeknek a rendeltetésük ezidőszerint más. í .............­............- -■ HÍ REK. Javul-e a pénzpiac? Napról-napra azt lesi a kereskedő, a mezőgazda, az iparos, de a bankár is, mutatkoznak-e szimptomák, amelyek a viszonyok javulására engednek következtetni. Eddig ugyanis a kamattételek alig változtak, a jegybank olcsóbban nem eszkomptál, s a magánforgalomban is maga­sak a kamattételek. Az angol jegybank ka­matláb emelésétől tartanak a pénzügyi körök, s amig nem tisztázódik, hogy e legerősebb jegvkibocsátó bank beérheti-e a nála szokat­lanul magas 5 százalékos rátával, vagy még ezen kamatlábon is csavarnia kell egyet, addig a pénzfeszültség nem enged merev­ségéből. A német birodalmi bank is csak azért nem szállíthatja le a rátáját, mert az angol bank miatt várakozó álláspontra kell helyezkednie. Pedig ha Berlinben megtörténne a kamatlábleszállitás, azt nálunk is nyomon követné a rátamérséklés, s ezután okvetlenül kedvezőbb gazdasági viszonyok köszöntené­nek reánk. A kezdeményező lépésnek a jegy­banktól kell kiindulnia, s amig az első ráta- leszállitás meg nem történik, addig kedvezőbb pénzpiaci helyzetre nem számíthatunk. A Phöbus szanálása. A siralmas hely­zetbe jutott Phöbus lassankint kezdi kiheverni a Hádingerek könnyelmű gazdálkodásának sulvos következményeit, s az uj vezetők eré­lyes és agilis munkája helyes vágányra terelte ezt a viharvert vállalatot. A társaság ban­kárjai úgy az uj műszaki, valamint a keres­kedelmi igazgatók személyében megállapodtak, akikre az a nehéz feladat hárul, hogy a Hadin- gerék manipulációinak véget vetve, ezt a jobb jövőjű vállalatot neki megfelelő pozícióra emeljék. Nehezen folynak be az állami adók. Amint az esztendő első feléről az állampénz- I tári kimutatás elkészült, a pénzügyminiszter ; meghökkenve konstatálta, hogy 100 millió koronával kevesebb adó folyt be, mint amennyit a büdzsébe fölvett. Az év második felében még rosszabbak a viszonyok, mert az Ínséges gazdasági év miatt anny. adó- elengedés és fizetés iránti halasztás érkezik a pénzügyminiszterhez, hogy ez a deficit még növekedni fog. Az állami pénzügyek ilyen alakulása arra indította dr. Teleszkg János pénzügyminisztert, hogy a nvilvános számadásra kötelezett vállalatok most folyó adótárgyalásaira egy pénzügyminiszteri taná­csost küldjön ki, aki minden reggel pontosan megjelenik az adótárgyaláson és szigorúan őrködik azon, hogy a kincstárt az adómeg- állapitásnál a legparányibb károsodás se érje. Megint olajat vásárolnak. A tanács felhatalmazási adott a köztisztasági hivatalnak arra. hogy nagymennyiségű porolajat kössön le. Újfajta olajról van szó, mert az olajszállí­tók annyira fölemelték az olaj árát, hogy azt még a főváros sem akarta megfizetni. De lehet az is, hogy uj vállalkozó bukkant fel, olyan protektorral, akinek a két szép sze- I méért rögtön újfajta olajért szomjuhoztak a budapesti utak. Mindezeknek pedig az az eredményük, hogy a főváros évenkint ren­geteg pénzt költ el a makadam-utak por­talanítására, ahelyett, hogy magukat a maka- dam-utakat távolitaná el onnét, ahonnét csak lehetséges. Ahból a pénzhői, amelyet a fő­város esztendők alatt a. makadam-utak fen- tartására fizet, bátran jól burkolt utakat le- ! hetne építeni. Közgazdasági közlemények. A Rimamurány-Salgó-Tarjáni Vasmű R.-T. szombaton tartotta Lúnczy Leó igazgatósági tag 1 elnöklésével rendes évi közgyűlését, amely az igaz- I gatóság határozatához képest elhatározta, hogy a 1 lefolyt 1912 — 13. évi üzletév 12,168.986 kor. 09 fillért I kitevő nyereségből az értékcsökkenési alap javadal­mazására és egyéb leírásokra összesen 2,500.000 ko­ronát fordít s a fennmaradó összegből az alap- szabályszerü jutalékok levonása után a tartalékalap javára 386.759 korona 44 fillért fordít, a részvénye­seknek a 40 millió korona részvénytőke után rész- vényenkint 38 koronát, összesen 7,600.000 koronát fizet k' 19 százalékos osztalék fejében, a külön tar- i talékalapot 600.000 koronával növeli, a tisztviselők nyugdíjalapjára 100.000 koronát, a társládák javára 100.000 koronát fordít és a fennmaradó 1,520.323 kor. 19 fillért a jövő üzletév számlájára vezeti át. Az esedékes szelvények f. é. november hó l-étől fogva 38 koronával váltatnak be. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és úgy az igazgató­ságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. A Wolfner-féle bőrgyár kazánházi beren­dezése. Az újpesti Wolfner-féle bőrgyár kazánházi berendezése nagy változáson ment át. A gyár, hogy kazánházi berendezésénél a gazdasági követel­ményeket érvényesíthesse, nevezetesen szénfogyasz­tást viszonylagosan a minimumra lecsökkentse économisert, a mesterséges léghuzam- és víztisztító ! berendezést szereltetett fel. Az összes munkálatokat Ilényi Artúr mérnök tüzeléstechnikai vállalata vé­gezte. A berendezések a szén megtakarításból körül­belül 2 év alatt kifizetődnek. A Rényi cég ezen sikerének annál inkább örülünk, mivel Rényi kazán- és économiser befalazási és építési munkáinál ki­zárólag saját magyar ezen munkákra különösen kiképzett kőműveseit foglalkoztatja. Telefon 39—47. Telefon 39—47. P0LLÁK MIKSA CEMENT-, CSERÉP- ES GIPSZGYÁRI FŐRAKTÁRA Budapest, V., Kálmán-utcza 12.

Next

/
Thumbnails
Contents