Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-27 / 43. szám
Nyolcadik évfolyam ___________________ 1У13. október 27. 43, 8/am Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt. и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre — ............................... Ю korona Fé l évre ... ... ............................... 5 Fős zerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 A negyvenéves Budapest. Jövő hónapban díszközgyűlés keretében üli meg a főváros törvényhatósága Budapest megszületésének negyven esztendős fordulóját. Négy évtizede annak, hogy a három testvérváros Magyarország fővárosává egyesült. Ez idő alatt — amely csak az egyén életében látszik hosszúnak, de egy nemzet, egy város életében arasznyi rövid — nemcsak fővárossá nőtte ki magát Budapest, nemcsak a Nyugatról Keletre vivő utón vált csomóponttá, hanem minden túlzás nélkül mondhatjuk: világvárossá emelkedett. Ami az igazi világvárosból még hiányzik, annak az alapjait leraktuk az utolsó esztendőben és ha a folyamatban levő nagy munka be lesz tetőzve, és az elővárosok bekapcsolásával megszületik Nagy Budapest: a mi városunk teljesen egyenrangúvá lészen a Nyugati nagy világvárosokkal. A fejlődésnek bosszú útját futottuk be ez alatt a négy évtized alatt. A végzett munka nagyságáról csak az összehasonlítás nyújthat fogalmat. Még köztünk járkálnak annak a nemzedéknek a férfiai, akik a főváros egyesítésekor fiatalok voltak, sőt mi magunk is láttuk a nyolcvanas évek óta beállott óriási fellendülést. Szemtanul voltunk annak, hogyan lett a kisvárosi, nyárspolgári, kisiparos Pestből a mai nagyforgalmu Budapest. Minden téren amerikai méretű rohamos tempójú fejlődés az, amely előttünk lefolyt. Az utca külső képe oly változáson ment keresztül, amelyhez más városoknak évszázadokra volt szüksége. A zegzugos Terézváros és Erzsébetváros egy nagyvárosi polgárság — hygienikus szempontból is — modern lakhelyévé vált; a Belváros sikátorai helyén hatalmas palotasorok büszkélkednek; a Dunát a régi Lánchíd mellett még öt Ifid Íveli át; körutaink és egyéb nagy útvonalaink a modern nagy városfejlesztés példái gyanánt szerepelnek; a köztisztaság minden gáncs mellett is magas fokot ért el; a szegényesen pislogó pillelángok helyett nagyszerű gáz- és villa- mosvilágitás áraszt nappali fényt; egyszóval : a kis, ósdi Pest külsejében is szép és modern nagyvárossá lett, amelyet az itt tartózkodó idegenek fentartás nélkül a világ egyik legszebb városaként magasztalnak. A városi lét minden terén megnyilvánul ez az óriási haladás. Színház, művészet, sajtó, tudományos intézményeink tekintetében is igazi gócpont, valóban az ország szive a főváros. Az egyesítés idején a Nemzeti színházon kívül nem volt számbavehető hajléka a szinmüvé- szetnek. Ma Budapestnek öt nagystílű színháza van. A művészetek otthonra leltek gyönyörű múzeumokban. Sajtónk — úgy a lapok számánál, mint fajsúlyúknál fogva — a legnagyobb követelményeknek megfelel. A kultúra terjesztése és népszerűsítése terén a főváros egyenesen mintaszerűt produkált. Az elemi népoktatás szervezése és ellátása olyan munificenciával történt, aminő az egész világon nincsen példa. Budapest székesfővárosa mint iskolafentartó, első helyen áll az egész világon. Ugyanilyen bőkezűséggel áldozott a főváros a fürdőügy fejlesztésének is. Allatkertünk a legszebbek közé tartozik Európában. A közlekedés nagyszerű megjavítása és fejlesztése egyenesen a fővárosnak köszönhető. Gazdasági téren is bámulatos a fejlődés gyors menete.Nagykereskedelmünk legalább tízszerese a negyven év előttinek. Pénzintézeteink gyors fejlődésükben megközelítik az osztrák császárváros nagy bankjait. A tőzsde nagy jelentősége hasonlíthatatlanul nagyobb. Az üzleti élet egy igazi főváros képét mutatja. A kis kézművesek helyét hatalmas gyártelepek váltották fel és a vasutak forgalma amerikai mértékben meghatványozódott. 1873-ban két kis pályaudvaron bonyolították le a vasúti közlekedést, ma a sok pályaudvar sem elegendő a gócponttá vált főváros forgalmi igényeinek a kielégítésére. Egyszóval Budapest negyven esztendő alatt végigszáguldott a modern fejlődés ama óriási távolságain, amely a postakocsitól a repülőgépig vitt. Az igazsághoz hívek maradunk akkor, amikor a jubileumi emelkedett hangulatban ennek a sokat ócsárolt, folyton szidott, mindig lecsepült fővárosnak a fény oldalát domborítjuk ki. Meggyőződésünk, hogy az általánosan elterjedt kritizáló és gáncsoló szellem egyenesen a pesti népiélek haladásra, fejlődésre való törekvéséből fakad, nem pedig a lokálpatriotizmus hiányának a bizonysága. Bármennyire szidjuk is a mi városunkat, lelkünk mélyén büszkék vagyunk reá és tiszta szívből szeretjük a mi Budapestünket. A négy évtizedes, hirtelen fellendülés során különösen két fejlődési korszak ötlik szemünkbe: az egyik a 80-as évek nagy építkezési periódusa, a másik az utolsó öt esztendő eredménye. Előbbit az államnak köszönhetjük, ütóbbit saját magunknak: a székesfővárosnak. Budapest a maga erejéből lett azzá, a mi. És hiába ócsárolják a mindent jobban csinálni akarók a mai rezsimet; egészen bizonyos, hogy ez a korszak rövid luszt- rum alatt többet tett Budapestért, mint az összes előző évtizedek együttvéve. Ennek az alkoti munkának még csak a fele van megcsinálva, a következő öt esztendő nem kisebb alkotások korszaka lesz. És ha az ünnepi évfordulón egy percre megállunk, hogy visszapillantsunk a befutott nagy útra, nem akarunk megpihenni, mert jól tudjuk és érezzük, hogy a nagy munka végére még nem értünk el. Bizalommal tettük le e város vezetőinek kezébe a hatalmat és a hivatalt abban a nyugodt tudatban, hogy ami még hátra van Budapest világvárosi jellegéből, azt ők tudják és fogják legjobban elvégezni. Ne csüggesszen el az, hogy a mostoha viszonyok egy pillanatra lassúbb
