Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-13 / 41. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST. nézve igen terhesnek találja és minden törek­vése odairányul, hogy e terhes kötelezettségen valamikép enyhítsen. E törekvésében nem átallotta nyíltan kijelenteni, hogy a Közúti mindaddig nem fog a külterületen uj vonalat építeni, arrig a 16u/0-os exorbitans haszon- részesedése a fővárosnak fennáll. A két ellenfél ekként áll egymással szemben: Vázsonyi. mint a főváros közlekedési politikájának és a közérdeknek harcosa, Sándor Pál mint egy nyerészkedésre alakult részvény vállalat exponense, aki a reálnzott részvényérdekeket körömszakadtáig védel­mezi. Hogy kettejük közt a közvélemény a Vázsonyi oldalára áll, az egy percig sem lehet kétséges. Végül is Vázsonyi nem magán­érdekekért verekszik ebben a kérdésben, hanem azért, hogy a főváros köziekedé e jó és olcsó legyen, mig Sándor Pál osztalék­politikát csinál és egyénileg bármennyire tiszteletreméltó is a vállalt hivalai ellátásában való energiája és buzgósága, mégis szembe kerül a közönség érdekével. Epen ezért nem is lehet kétséges a harc kimenetele, Yázsonyi- nak ebben a harcban győznie kell, mert mellette van az igazság. Az lehetséges, hogy a közgyűlésen a klikkek szervezkedése folytán talán minoritásba kerül Vázsonyi, de mi ezt a kommunális élet szempontjából egyenesen szerencsének tartanók, mert ezzel Vázsonyi ismét elfoglalná azt a pozíciót, amelyre egyénisége és múltja őt predesztinálja: az ellenőrzés nehéz tisztét, ... kommunális élet tisztasága feletti őrködés!, a gyanús üzletek megakadályozását, a közönség szociális érdekei­nek megvalósítását. Ezen a téren várnak reá babérok, nem pedig a klikkekkel való meg­alkuvás, az opportunista kompromisszumok mezején. Nekünk és Budapestnek sokkal kedvesebb Vázsonyi, a szociális igazság bajvívója az ellenzék élén, mint a többség kedvében járni kénytelen, a klikkek ezernyi érdekszálaival gúzsba kötött városházi nagyhatalmasság. Vázsonyi kezdi önmagát megtalálni és ez az agyonnyomoritoü főváros lelkesedve tapsol ehez a feltámadáshoz. Ki a felelős? — Tanács és közgyűlés. — A »Független Budapest« a minap cikket közölt arról, vájjon a közgyűlés avagy a tanács felelős-e inkább a főváros gazdálko­dásáért ? Erre a cikkünkre dr. Feleki Béla a pénzügyi bizottság pénteki ülésén reflektált s cikkünkkel szemben amellett hozott fel érve­ket, hogy a legnagyobb, sőt úgyszólván a teljes felelősség a tanácsra hárul. Kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy Feleki Bélának a maga szempontjából igaza van. Hangsúlyozzuk, hogy a maga szempont­jából, mert Feleki a közé a kevés bizottsági tag közé tartozik, akik lelkiismeretességgel s ambícióval végzik a közügyeket. Kiváló egyéniség, aki valóban önzetlenül s odaadó buzgósággal foglalkozik polgártársai érde­keivel s ezt elsősorban nekünk kell elismer­nünk, akik hosszú idő óta kisérjük figyelem­mel közéleti munkásságát. Értjük, amikor Feleki, tudatában annak a rengeteg munká­RIDÍKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Hudapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. — Telefon 65—39. -■ : nak és szolgálatnak, amelyet ő bizottsági tagsága alatt végzett, nem tartja helvesnek, hogy mi a felelősséget a közgyűlésben ke­ressük, mert elsősorban önmagára gondol s az önmaga munkálkodását vizsgálja. Ezért mondottuk, hogy Telekinek a maga szem­pontjából igaza van, de hiszen ha csupa Teleki ülne a közgyűlésben, nem is Íródott volna meg említett cikkünk. De — és itt hivatkozunk Telekire — hány bizottsági tag van, aki lelkiismeretesen foglalkozik legalább a közgyűlés elé kerülő tárgyakkal? Hányán vannak, akik legalább a Közlöny rövid ismertetéseiből tájékoztatják magukat, mielőtt a közgyűlési terembe érkez­nének? Mi nem Teleki Bélára s a hozzá hasonló kevés bizottsági tagra gondoltunk, amikor cikkünket megírtuk, hanem a nagy többségre, tehát azokra, akik nem törődnek a közügyekkel. Ez a nemtörődömség a leg­nagyobb oka annak a sok visszás állapotnak, amely a főváros ügyei körül van s ezt a nemtörődömséget használják ki azok, akik törődnek a dolgokkal, de mindig csak a saját egyéni érdekeikre való tekintettel. Hányszor van kényszerhelyzetben a tanács, amikor ilyen közbenjárásokra tuda­tosan káros előterjesztést készít! És itt nem lehet azt mondani, hogy mért nem állanak a sarkukra és mért nem utasítják vissza az ilyen káros és illetéktelen beavatkozásokat: a nemtörődömségét nem lehet meggyőzni, azt nem lehet felrázni, mert közömbös em­berekből nem lehet egy nap alatt érdeklő­dőket s hozzáértőket nevelni. Nem kell másra hivatkoznunk, csupán a főváros építkezéseire s a főváros vállalataira. Nézzék meg csak az urak, hogy miképen festettek a tervek a tanács papirosán s miképen néznek ki a valóságban? A protekciós emberek, a pro­tekciós vállalkozók légiója elözönlötte a városi munkákat s a városi vállalatokat s alaposan megnyomorította azokat. De talán fordítsák tekintetüket az urak a Magyar Vdlamossági részvénytársaság felé: az igaz­gatóságban bizottsági tagok ülnek, a társa­ságot bizottsági tag képviseli a fővárossal szemben: volt-e egy szava ez ellen a köz­gyűlésnek? A »Palatinus«, amelynek két bizottsági tag a tulajdonosa, jogtalanul száz­ezreket követel a fővároson: lépett-e föl már erélyesen ilyen esetekben a közgyűlés ? A tanács nem fordulhat nyíltan azok ellen, akik az egész tanácsot megválasztották és választják a jövőben is; az ő exiszten- ciájuk ilyen kezekbe van letéve, tehát nem csaphatnak botrányt, ha a közgyűlés meg vau elégedve. Bennünket azonban nem köt semmi abban, hogy megmondjuk a véleményünket. Ismerjük a tanácsot és ismerjük a közgyűlést s ezek után legjobb tudásunk szerint a köz­gyűlést tartjuk felelősnek a legtöbb bajért. Végre is a tanács csak előterjeszt, mig a közgyűlés határoz s az nem kifogás, ha a közgyűlés tagjai nem érdeklődnek az ügyek iránt. Epen ez a legnagyobb baj s épen eb­ben rejlik a közgyűlés nagy és szinte kizá­rólagos felelőssége. hírek. Bódy elnököl. A szerdai közgyűlésen először elnökölt Bódy Tivadar alpolgár­mester. A közgyűlés, amikor Bódy átvette az ülés vezetését, zajos ünneplésben részesí­tette a népszerű alpolgármestert. Ehhez az ünnepléshez a arunk hozzájárulni a magunk néhány sorával, amikor megemlítjük ezt az eseményt. Az anyák kórháza. Nem volt igaza a pénzügyi bizottságnak abban, hogy sajnálta a Bakács-téri szanatórium átalakítására és jobb felszerelésére szükséges összeget. Akkor amikor megírtuk, hogy az Erdey-szanatórium bérlete rossz üzlet a főváros számára, a pénzügyi bizottságnak nem volt szava ellene. Akkor kibérelték az épületet és nem fontol­ták meg, hogy az szűk, kibővíteni egyáltalán nem lehet, tehát nem alkalmas szülészeti és nőgyógyászati kórház céljaira. De most sem ezt fedezte fel a bizottság, hanem azt, hogv a bérlet drága. Holott nem ez a fontosabb, hanem az, hogy szülő kórház kell, ennek pedig nem alkalmas az Erdey-szanatórium, amelynek mai épülete kicsi s körülötte a telekviszonyok olyanok, hogy terjeszkednie nem lehet. Hogy a veszett fejszének legalább a nyele megmaradjon, el is határozta a bizott­ság, hogy három esztendő múlva nem fogják meghosszabbítani a bérletet. Ez helyes, csak azután tartsák is meg ezt a határozatot annak idején. Közgazdasági közlemények. A villamos áram jubileuma. A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság jubileumot ült szerdán; húsz esztendeje, hogy a fővárosban villamos mii létesült. Hogy a villamos-áram ily szédítő gyorsasággal futotta be Budapesten sikeres pálya­futását, az a Budapesti Általános Villamossági Rész­vénytársaságnak, elsősorben pedig a társaság kiváló igazgatójának Fodor István udvari tanácsosnak köszönhető, Fodor tudással és erélylyel vezette min­dig a társaság ügyeit. Tapintata és rokonszenves egyénisége méltányolni tudta a közönség igényeit s mindent elkövetett azok becsületes, komoly kielé­gítésére. Ezért fordult a publikum meleg szimpátiája oly szokatlan mértékben a villamos áramszolgáltatás e húsz éves jubileuma felé, melyet fényes lakomával ünnepelt meg Széli Kálmán titkos tanácsos, a Villmos- sági Részvénytársaság elnöke. Ott volt a lakomán közéletünk szine-java, élén báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszterrel. Ott láttuk a többi között Berzeviczy Albertet, Rákosi Jenőt, Beöthy Pált, Ilollán Sándort, Lers Vilmost, Ullmann Adolfot, Lánczy Leót, Matlekovits Sándort, Bódy Tivadart és a technikai tudomány jeleseit, közgazdasági életünk vezérférfiait. kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopéiselleni, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffIJ[Jj és díjajánlattal szívesen szolgál a >' *■ ” Általános Biztositó R-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut. 2. szám. Telefon : 153-98,2-11. 2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. az ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliÓK KQVALD FEST,TISZTIT! Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városáoan. leleíon 5S—45 12S—13

Next

/
Thumbnails
Contents