Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-13 / 41. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. nézve igen terhesnek találja és minden törekvése odairányul, hogy e terhes kötelezettségen valamikép enyhítsen. E törekvésében nem átallotta nyíltan kijelenteni, hogy a Közúti mindaddig nem fog a külterületen uj vonalat építeni, arrig a 16u/0-os exorbitans haszon- részesedése a fővárosnak fennáll. A két ellenfél ekként áll egymással szemben: Vázsonyi. mint a főváros közlekedési politikájának és a közérdeknek harcosa, Sándor Pál mint egy nyerészkedésre alakult részvény vállalat exponense, aki a reálnzott részvényérdekeket körömszakadtáig védelmezi. Hogy kettejük közt a közvélemény a Vázsonyi oldalára áll, az egy percig sem lehet kétséges. Végül is Vázsonyi nem magánérdekekért verekszik ebben a kérdésben, hanem azért, hogy a főváros köziekedé e jó és olcsó legyen, mig Sándor Pál osztalékpolitikát csinál és egyénileg bármennyire tiszteletreméltó is a vállalt hivalai ellátásában való energiája és buzgósága, mégis szembe kerül a közönség érdekével. Epen ezért nem is lehet kétséges a harc kimenetele, Yázsonyi- nak ebben a harcban győznie kell, mert mellette van az igazság. Az lehetséges, hogy a közgyűlésen a klikkek szervezkedése folytán talán minoritásba kerül Vázsonyi, de mi ezt a kommunális élet szempontjából egyenesen szerencsének tartanók, mert ezzel Vázsonyi ismét elfoglalná azt a pozíciót, amelyre egyénisége és múltja őt predesztinálja: az ellenőrzés nehéz tisztét, ... kommunális élet tisztasága feletti őrködés!, a gyanús üzletek megakadályozását, a közönség szociális érdekeinek megvalósítását. Ezen a téren várnak reá babérok, nem pedig a klikkekkel való megalkuvás, az opportunista kompromisszumok mezején. Nekünk és Budapestnek sokkal kedvesebb Vázsonyi, a szociális igazság bajvívója az ellenzék élén, mint a többség kedvében járni kénytelen, a klikkek ezernyi érdekszálaival gúzsba kötött városházi nagyhatalmasság. Vázsonyi kezdi önmagát megtalálni és ez az agyonnyomoritoü főváros lelkesedve tapsol ehez a feltámadáshoz. Ki a felelős? — Tanács és közgyűlés. — A »Független Budapest« a minap cikket közölt arról, vájjon a közgyűlés avagy a tanács felelős-e inkább a főváros gazdálkodásáért ? Erre a cikkünkre dr. Feleki Béla a pénzügyi bizottság pénteki ülésén reflektált s cikkünkkel szemben amellett hozott fel érveket, hogy a legnagyobb, sőt úgyszólván a teljes felelősség a tanácsra hárul. Kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy Feleki Bélának a maga szempontjából igaza van. Hangsúlyozzuk, hogy a maga szempontjából, mert Feleki a közé a kevés bizottsági tag közé tartozik, akik lelkiismeretességgel s ambícióval végzik a közügyeket. Kiváló egyéniség, aki valóban önzetlenül s odaadó buzgósággal foglalkozik polgártársai érdekeivel s ezt elsősorban nekünk kell elismernünk, akik hosszú idő óta kisérjük figyelemmel közéleti munkásságát. Értjük, amikor Feleki, tudatában annak a rengeteg munkáRIDÍKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Hudapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. — Telefon 65—39. -■ : nak és szolgálatnak, amelyet ő bizottsági tagsága alatt végzett, nem tartja helvesnek, hogy mi a felelősséget a közgyűlésben keressük, mert elsősorban önmagára gondol s az önmaga munkálkodását vizsgálja. Ezért mondottuk, hogy Telekinek a maga szempontjából igaza van, de hiszen ha csupa Teleki ülne a közgyűlésben, nem is Íródott volna meg említett cikkünk. De — és itt hivatkozunk Telekire — hány bizottsági tag van, aki lelkiismeretesen foglalkozik legalább a közgyűlés elé kerülő tárgyakkal? Hányán vannak, akik legalább a Közlöny rövid ismertetéseiből tájékoztatják magukat, mielőtt a közgyűlési terembe érkeznének? Mi nem Teleki Bélára s a hozzá hasonló kevés bizottsági tagra gondoltunk, amikor cikkünket megírtuk, hanem a nagy többségre, tehát azokra, akik nem törődnek a közügyekkel. Ez a nemtörődömség a legnagyobb oka annak a sok visszás állapotnak, amely a főváros ügyei körül van s ezt a nemtörődömséget használják ki azok, akik törődnek a dolgokkal, de mindig csak a saját egyéni érdekeikre való tekintettel. Hányszor van kényszerhelyzetben a tanács, amikor ilyen közbenjárásokra tudatosan káros előterjesztést készít! És itt nem lehet azt mondani, hogy mért nem állanak a sarkukra és mért nem utasítják vissza az ilyen káros és illetéktelen beavatkozásokat: a nemtörődömségét nem lehet meggyőzni, azt nem lehet felrázni, mert közömbös emberekből nem lehet egy nap alatt érdeklődőket s hozzáértőket nevelni. Nem kell másra hivatkoznunk, csupán a főváros építkezéseire s a főváros vállalataira. Nézzék meg csak az urak, hogy miképen festettek a tervek a tanács papirosán s miképen néznek ki a valóságban? A protekciós emberek, a protekciós vállalkozók légiója elözönlötte a városi munkákat s a városi vállalatokat s alaposan megnyomorította azokat. De talán fordítsák tekintetüket az urak a Magyar Vdlamossági részvénytársaság felé: az igazgatóságban bizottsági tagok ülnek, a társaságot bizottsági tag képviseli a fővárossal szemben: volt-e egy szava ez ellen a közgyűlésnek? A »Palatinus«, amelynek két bizottsági tag a tulajdonosa, jogtalanul százezreket követel a fővároson: lépett-e föl már erélyesen ilyen esetekben a közgyűlés ? A tanács nem fordulhat nyíltan azok ellen, akik az egész tanácsot megválasztották és választják a jövőben is; az ő exiszten- ciájuk ilyen kezekbe van letéve, tehát nem csaphatnak botrányt, ha a közgyűlés meg vau elégedve. Bennünket azonban nem köt semmi abban, hogy megmondjuk a véleményünket. Ismerjük a tanácsot és ismerjük a közgyűlést s ezek után legjobb tudásunk szerint a közgyűlést tartjuk felelősnek a legtöbb bajért. Végre is a tanács csak előterjeszt, mig a közgyűlés határoz s az nem kifogás, ha a közgyűlés tagjai nem érdeklődnek az ügyek iránt. Epen ez a legnagyobb baj s épen ebben rejlik a közgyűlés nagy és szinte kizárólagos felelőssége. hírek. Bódy elnököl. A szerdai közgyűlésen először elnökölt Bódy Tivadar alpolgármester. A közgyűlés, amikor Bódy átvette az ülés vezetését, zajos ünneplésben részesítette a népszerű alpolgármestert. Ehhez az ünnepléshez a arunk hozzájárulni a magunk néhány sorával, amikor megemlítjük ezt az eseményt. Az anyák kórháza. Nem volt igaza a pénzügyi bizottságnak abban, hogy sajnálta a Bakács-téri szanatórium átalakítására és jobb felszerelésére szükséges összeget. Akkor amikor megírtuk, hogy az Erdey-szanatórium bérlete rossz üzlet a főváros számára, a pénzügyi bizottságnak nem volt szava ellene. Akkor kibérelték az épületet és nem fontolták meg, hogy az szűk, kibővíteni egyáltalán nem lehet, tehát nem alkalmas szülészeti és nőgyógyászati kórház céljaira. De most sem ezt fedezte fel a bizottság, hanem azt, hogv a bérlet drága. Holott nem ez a fontosabb, hanem az, hogy szülő kórház kell, ennek pedig nem alkalmas az Erdey-szanatórium, amelynek mai épülete kicsi s körülötte a telekviszonyok olyanok, hogy terjeszkednie nem lehet. Hogy a veszett fejszének legalább a nyele megmaradjon, el is határozta a bizottság, hogy három esztendő múlva nem fogják meghosszabbítani a bérletet. Ez helyes, csak azután tartsák is meg ezt a határozatot annak idején. Közgazdasági közlemények. A villamos áram jubileuma. A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság jubileumot ült szerdán; húsz esztendeje, hogy a fővárosban villamos mii létesült. Hogy a villamos-áram ily szédítő gyorsasággal futotta be Budapesten sikeres pályafutását, az a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaságnak, elsősorben pedig a társaság kiváló igazgatójának Fodor István udvari tanácsosnak köszönhető, Fodor tudással és erélylyel vezette mindig a társaság ügyeit. Tapintata és rokonszenves egyénisége méltányolni tudta a közönség igényeit s mindent elkövetett azok becsületes, komoly kielégítésére. Ezért fordult a publikum meleg szimpátiája oly szokatlan mértékben a villamos áramszolgáltatás e húsz éves jubileuma felé, melyet fényes lakomával ünnepelt meg Széli Kálmán titkos tanácsos, a Villmos- sági Részvénytársaság elnöke. Ott volt a lakomán közéletünk szine-java, élén báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszterrel. Ott láttuk a többi között Berzeviczy Albertet, Rákosi Jenőt, Beöthy Pált, Ilollán Sándort, Lers Vilmost, Ullmann Adolfot, Lánczy Leót, Matlekovits Sándort, Bódy Tivadart és a technikai tudomány jeleseit, közgazdasági életünk vezérférfiait. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopéiselleni, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffIJ[Jj és díjajánlattal szívesen szolgál a >' *■ ” Általános Biztositó R-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut. 2. szám. Telefon : 153-98,2-11. 2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. az ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliÓK KQVALD FEST,TISZTIT! Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városáoan. leleíon 5S—45 12S—13
