Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-29 / 39. szám

NAGY BUDAPEST megelőzésére, mind nem ér semmit, mert a környékről csak behurcolják azokat. Alaposan csak úgy lehet a fővárost meg­védeni, és a lehetőség szerint immuni­zálni, ha a fővárosi egészségügyi ellen­őrzés és élelmiszervizsgálat kiterjed az elővárosokra is. Nagy-Budapest megva­lósítására tényleg szükség van, de nem­csak hiúsági szempontból, hanem — és főként egészségügyi, közigazgatási szempontból. Mindezek alapján ajánljuk a főváros politikusainak, hogy mielőbb javítsanak a mostani lehetetlen állapo­tokon, mig nem késő és mig nem a lakosságnak a járványok által való meg­tizedelése lesz az ára a fővárosi ható­ságok indolenciájának és halogató, félve cselekvő politikájának. Rákos Ferenc. A községi takarékpénztár. Egy intervju kapcsán ismét aktuálissá vált a községi takarékpénztár. Az ügy bel­ügyminiszteri referense kijelentette, hogy addig nem intézik el a főváros községi taka­rékpénztárának a dolgát, amig egységes tör­vény meg nem állapítja a községi takarék- pénztárak egyöntetű szervezetét. A főváros részéről pedig illetékes kijelentés történt abban az irányban, hogy vagy jóváhagyja a kormány a feltertesztett alapszabályokat vagy nem reflektál a főváros a takarékpénztárra; vagyis az alapszabályokat módositani nem engedi. Bármily illetékes legyen mindkét nyilat­kozat, nem fedi a tényleges helyzetet. A kor­mány nem azért késlekedik az alapszabályok jóváhagyásával, mert egységesen akarja sza­bályozni a községi takarékpénztárak ügyét. Hiszen a székesfőváros talán mégis csak más elbírálás alá esik, mint egy apró városka vagy község. Székesfőváros csak egy van az országban, miért ne lehetne ennek községi takarékpénztárat külön, minden mástól füg­getlenülmegcsinálni? A kormány nem őszinte ez ügyben, nem mondja meg, hogy a felter­jesztett alapszabályokban foglalt keretében és szervezete mellett nem engedi megcsinálni a községi takarékpénztárat, mert nem tartja összeegyeztethetőnek a főváros vagyoni érde­kével, hogy egy kockázatos banküzletet léte­sítsen. A hiba a felterjesztett alapszabályokban rejlik, amelyek olyan tág üzletkörrel ruházzák fel a főváros községi takarékpénztárát, ami­nőre az egész világon nincs példa. A községi takarékpénztár mindenütt csupán betéti inté­zet, mely a kezelt betétek gyümölcsöző elhe­lyezésére szorítkozik, ellenben a főváros községi takarékpénztára a felterjeszted alap­szabályok szerint egy roppant kockázatos nagy bank volna melynek kötelezettségeiért a főváros egész vagyonával szavatolna. Ilyen rizikót a fővárosra hárítani pedig nem szabad, és a kormány igen helyesen teszi, ha nem engedi meg ennek a kockázatos községi takarékpénztárnak a felállítását. Nem szabad tehát a magas lóra ülni és azon hirdetni, hogy alapszabálymódositásba a főváros bele nem megy. Sőt ellenkezőleg, n főnárosnak érdeke, hogy ez a községi taka­rékpénztár igy ne jöjjön létre. A főváros lássa he, hogy nem szabad a város egész vagyonát ilyen lehetetlen rizikóval megter­helni, mert nem lehet hivatása a fővárosnak, hogy hazaid, spekulativ banküzleteket foly­tasson. A főváros maga revideálja meg az alapszabályokat olyképpen, hogy a községi takarékpénztár egy tiszta takarékpénztár legyen. Viszont ilyenre szükség van, ennek nagy hivatása lenne, és erről lemondania a fővárosnak nem szabad. BRISTOL kalapáruda ¥áczi-utcza II. Autóbusz házi kezelésben. — Csak néhány vonalat terveznek. — Most már bizonyosnak látszik, hogy az autóbuszt a főváros házi kezelésben fogja megvalósítani. Az angol ajánlatot, amely más­fél esztendő alatt 170 autóbuszt akart be­állítani, szép csöndeden elejtik, még alternativ előterjesztést sem készítenek, hanem csak olyat, amely a házi kezelést ajánlja. A köz­lekedési ügyosztályban már dolgoznak rajta s törik a fejüket, vájjon mivel lehetne meg­okolni a házi kezelés jóságát, úgy, hogy leg­alább nagy bolondság ne süljön ki belőle. A házi kezelés mellett csak néhány vonalon rendeznek he autóbusz-közlekedést 30—40 kocsival. De ezt sem rendszeresen, mert Vázsonyi Vilmosnak az a szándéka, hogy a közúti vasút vonalaival párhuzamosan fogja járatni az autóbuszokat, mert — véle­ménye szerint — a közúti vasutat csak igy lehet kényszeríteni arra, hogy a város jogos kívánságait teljesítse. A fővarost pedig sok sérelem érte a közúti vasul részéről, igy leg­utóbb a Villányi-uti s a Bécsi-uti villamos kérdésében. Vázsonyi szerint mindennél elébbre való érdek a közülit megfenyíteni. Mi valóban tudjuk értékelni és becsülni Vázsonyi szándékait, de nem bízunk a sikerük­ben. Akkor, amikor Sándor Pál a pénzügyi bizottságban nyíltan kijelentheti, hogy 16 százalékos részesedés mellett több vonalat nem épit s amikor ezt Vázsonyi alvezére, Pető Sándor „nem nagy megnyugvással“ veszi tudomásul: — ott nem igen bízunk a siker­ben. A városi villamost, amelynek részvényein eddig négy millió koronát veszített a főváros, szintén ezzel az indokolással vették meg s vájjon mit csináltak vele? Épített párhuzamos vonalakat a közútival? De épitett-e nem pár­huzamos vonalat is? Vázsonyi tiszteletreméltó naivsága az, hogy a város fegyvert tartson a kezében. Hiszen a fegyvert hiába adják oda annak, aki nem tud vele bánni! A városi villamos elég nagy fegyver, még sem sütötték el soha. Egyetlen egyszer akart a főváros erélyes lenni a közútival: amikor az erzsébetfalvai vonal miatt megbírságolta 20 000 koronával. Micsoda di sőség volt ez! Micsoda hatalmas telt! A 20.000 koronát levonták a közúti kaució­jából és — másnap megint visszatelték. Vájjon tud-e erről Vázsonyi? Nem, itt hiába értékeljük a szándék ki­tűnőségét, itt a körülményeket is tekintetbe kell venni. Az autóbusz nem lesz fegyver a közútival szemben, mert a közúti hatalmasabb, mint a főváros. Nem kell szépíteni a dol­gokat: a közúti többet tud elérni, mint Vázsonyi s az erőpróba csak Sándor Pál gvőzedelmével végződhet. Ez megnyilatkozott már az Erzsébetbidi-villamos kérdésében is, amikor Vázsonyinak meg kellett alkudnia, hogy a közgyűlés egyenesen le ne szavazza. Örvendenénk, ha azóta megváltozott volna a helyzet és ez a jóslásunk nem teljesednek be. örvendenénk, ha Vázsonyi győzedelmes­kednék ebben a nagy harcban, amelynek igen nagy a jelentősége; talán sokkal nagyobb, mint azt maga Vázsonyi gondolja^ ______ Ki spest költségvetése. Múlt számunkban röviden ismertettük Kispest költségvetését, amely a bevételeket 321.999 korona 58 fillérben, a kiadásokat 560 704 korona 98 fillérben állapítja meg, tehát 238.705 korona 40 fillér fedezetlen hiánnyal végződik. A hiányt öOVo-os községi pótadóval fedezik. Nem lesz érdektelen, ha ennek a népes elővárosnak kiadásait részle­tesebben ismertetjük. E szerint a költség­vetésben van : Személvi kiadás ... ... ... .. К 110.160.— Személvi korpótlék ... ... . V 8.495.74 Adóra, illetékre ... ... ... ... 96.952.50 Gazdasági kiadás . ...... 39.540.­Egvházi, iskolai kiadás ... ... 18.950.— Egészségügvi kiadás ... ... ... 6.550.— Emberbaráti célokra _ ... ... 15.982,— Tartozásokra . .. ....... 91.366 19 Vegves kiadásokra ... ....... УУ 1 19.515.33 Külön kivetésekre ... ... ... „ 53.193 22 összesen К 560.704.98 A költségvetés meglehetősen szomorú képet nyújt Kispest állapotairól s amennvire meglehet állapítani, a jövő sem biztat nagyobb reménynyel. Kispestnek elsőrangú érdeke a Budapesthez való csatoltatás, enélkiil sohasem fog tudni boldogulni. A nagyközség költség­vetését egyébként Brantner Pál főjegvző, Eperjessg Lajos adóügyi vezető jegyző és Gerber János biró állították össze. Viktoria-Pensio Budapest, YrII. Miksa-utcza 9. Telefon 79-60. apop □Don Kényelmes, tiszta szobák. Kitűnő, ízletes konyha. Mérsékelt, szolid árak. Szt-Lukácsfürdö «éli és nyári gyógyhely, Budán, csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőziürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. HC f°rrásásványviz étvágyat javít, 1Э1(Яв j gyomorrontást megakadályoz. Vidékre és külföldre fuvardijmentes szállítás. ROCK ISTVÁN ÉS ELSŐ BRÜNNI GÉPGYÁR R.-T. Gyártmányok: Eredeti Sulzer-Dieselmotorok 20-4000 lőerőig. Lentz vezény- mLivii gőzgépek minden nagy­ságban. Kombinált egyenáramú gőzgépek. Félstabil egyenáramú BUDAPEST, gőzgépek. Gőzkazánok minden rendszerben. Jeggyárak és hütö- I., Budafoki-ut. berendezések. Tégla- és kerá- n „-i |Cn mitgyári berendezések Hydrau- POStafiok 150. likus sajtók különféle célokra. \ /é' EMKEKAVEHAZ ■- Esténkint . ­brassói KOZÁK DÁVID zenekarának hangversenye. é>, ф Telefon 89—47. Telefon 39-47. POLLAK MIKSA CEMENT-, CSERÉP- ES GIPSZGYÁRI FŐRAKTÁRA Budapest, V., Kálmán-utcza 12.

Next

/
Thumbnails
Contents