Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-22 / 38. szám

1915. szeptember 22. 38. szám. Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGÓ IGNÁC, ТОМА SZILÁRD, VERbÓI ÁRMIN, VURGVÁRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára : EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Az elővárosok gazdálkodása. Nagybudapest megalakulása az elő­városok bekapcsolása által fog végbe- menni, A ma külön községi szervezettel bíró szomszédos helységek közigazga­tásilag a fővárosba fognak bekebelez- tetni, mint ennek kerületei. A községek vagyona Budapest vagyonához kapcsol- tatik majd, viszont az adósságok és ter­hek a fővárosra fognak átszállni. Nagy­budapest pénzügyi állapotát tehát a mai elővárosok pénzügyi helyzete kétségtelenül nagyban fogja befolyásolni. Éppen ennélfogva a fővárosra nézve az elővárosok gazdálkodása nem lehet közömbös. Mindazokat a közmunkákat és létesítményeket, amelyeket ma az elővárosok nem tudnak vagy nem akar­nak megvalósítani, a fővárosnak kell majd idővel megcsinálni és viszont mindama létesítmények terhe, amelyek az elővárosokat terhelik, a jövőben Nagybudapest által lesznek viselendők. E tekintetben roppant elmaradottságot tapasztalunk az elővárosokban. Csator­názásuk alig van, a kövezés Újpest ki­vételével mindenütt siralmas, legtöbb­jében nincsen vízvezeték a közvilágítás gyatra, utaik és utcáik primitívek. Nyil­vánvaló ezek szerint, hogy az előváro­sok igen kevés aktívummal fogják Nagy­budapest vagyoni állagát szaporítani, ellenben tetemes és súlyos terhekkel rontani fogják a főváros háztartásának mérlegét. Már ez okból is nagyon szük­séges, hogy a székesfőváros az elővárosok gazdálkodását éber figyelemmel kisérje és ha már nem áll módjában egyelőre erre a gazdálkodásra közvetlenül ingerenciát gyakorolni, legalább közvetve, a minisz­térium felügyeleti jogának gyakorlását iparkodjék a maga érdekében esetről- esetre befolyásolni. Ez akként lehet­séges, hogy mindama képviselőtestületi határozatok kormányhatósági jóvá­hagyása alkalmával, melyek az előváro­sok vagyoni megterhelésével járnak: a főváros pénzügyi szempontjait a jövő alakulás érdekében juttatott érvényre a belügyminisztériumban. Az elővárosok financiái általában igen kedvezőtlenek. Valamennyijében a köz­ségi adóteher exorbitáns. A mig a fő­városban jelenleg csak 33% a községi pótadó, addig ez az elővárosokban az 50%-ot is jóval meghaladja, sőt az utóbbi időben Erzsébetfalván, Kispesten és Rákosszentmihály on ismét emelték a községi pótadót. Ez pedig a fővárosra nézve igen hátrányossá válhat, mert a bekapcsolás esetén nagyon fogja kom­plikálni a rendezést. Nagybudapest meg­alakulásakor ugyanis a mai elővárosok­ból létesülő kerületeknek nagyobb lesz a pótadója, mint a mai budapesti kerü­leteknek, a mi a főváros egységességé­nek nem válik hasznára. A pótadónak a többi kerület nívójára való leszállítása pedig Budapest polgárságának megter­helését jelentené a bekapcsolt előváro­sok javára, a mit szintén el kell majd kerülni. E dillemmának a főváros útját vághatja azzal, hogy mind n előváros po\- adóemelése esetén szigorít vizsgálat tárgyává téteti a kormánynál, vájjon az a pótadö- emelés indokolt és szükséges-e ? Az elővárosok mai községi autonó­miája tehát általában oly irányban szorul felülbirálatra és revízióra, hogy a közeli bekapcsolás esetén Budapest székes- főváros érdekei csorbát ne szenved­jenek. Nagybudapestért mindnyájan lel­kesedünk, de éppen ezért már most gondoskodnunk kell róla, hogy létesülése elé az elővárosok fejetlen gazdálkodása akadályokat ne gördíthessen. Egy vakmerő ajánlat. Az omnibusz — autobusz-vonalat akar. Másnak, mint vakmerőnek nem lehet nevezni azt az ajánlatot, amelyet az omnibusz­társaság adott be a fővároshoz egy ideiglenes autóbusz-vonal létesítése tárgyában. A pénz­ügyminiszter egyre sürgeti a várost, hogy a Lánchíd elzárásának tartamára gondoskodjék a Víziváros közlekedéséről s miután a köz­gyűlés meghinsitotta az autóbusz !■ özlekedés nagyszabású megvalósítását, az omnibusz­társaság ebhői a súlyos hibából kifolyólag alaposan megakarja sarcolni a fővárost. Arról van szó, Bogy a Lánchíd elzárásá­nak időtartamára, tehát két évre ideiglenes autóbuszjáratot létesítsenek a József-tér s a Clark Ádám tér között, tehát két és fél kilo­méteres vonalok. Az omnibusz-társaság haj­landó ezen a vonalon autóbusz-közlekedést létesíteni, még pedig úgy, ahogy a házi kezelés rajongói elképzelik: fővárosi autóbuszokkal. Ajánlata igy szól: A főváros vegyen 17 darab autóbuszt, fedezze a pótalkotórészek költségeit, a kocsikat garazsiroztassa s garantáljon a vállalatnak kocsi kilom éteren kint í korona 38 fillér be­vételt. Ez annyit jelent, hogy ha a 34 üléses autóbuszokon üres hely marad, a főváros i inden üresen maradt helyért egyen kint 10 fillért fizet egy menetre. Ezért a vonal ellenőrét a főváros alkalmazza és fizeti. A menet dija oda is, vissza is 10 fillér, összesen tehát 20 fillér. Ezzel szemben a társaság viseli az üzemi költségeket, fizeti a személyzetet s naponta 500 járatra kötelezi magát. Röviden elmondva ez az ajánlat az, amelynél ragyogóbban még meg nem csúfolták azokat, akik még a közönség bőrén is házi kezelést akarnak. Ugyanerre a vonalra az angol társaság is tett ajánlatot s hogy a különbség kiderüljön, állítsuk szemközt a kettőt. Angolok Omnibusz: Viteldíj egv menetre 4 f. 10 f. Garancia kocsikilométerre 74 f. 1.38 К Főváros beruházása — 620.000 К Vájjon csakugyan találkozik valaki a városházán, aki ezt az ajánlatot komolyan veszi? Mert e szerint a főváros kötelessége beszerezni 17 darab autóbuszt, ami egy darabért 26—28.000 koronát számítva vég­eredményben 442.000 koronát tesz ki. íme a főváros beruházásánok költségei: 17 darab kocsi 442.000 К 20°/o pótalkotórészre (2 év) 176.000 » Garazsirozás (2 év) 100.000 » Összesen 718.000 К Összesen 718.000 korona beruházás! És ebből nem térülne vissza több két év múlva, mint autobuszonkint 5000 korona, vagy még ennyi sem, hiszen a kocsikat alaposan tönkre fogják tenni. A főváros tehát már most pon­tosan kimutathatóan 535.000 koronát fizetne rá erre a vonalra ! Emellett a közönség 10 fillért fizet 4 fillér helyett, de talán boldogan, dagadó kebellel, hiszen az autóbusz a fő­város tulajdona ! Azt, hogy a helyek körül mennyi marad üresen, azt e pillanatban pontosan kiszámí­tani lehetetlen, de csupán 10% üres hely két év alatt 120.000 korona ráfizetést jelent a fővárosra. Ezek után vájjon ki mer még városi kezelésről beszélni a közönségnek? Szocialisták. Az elővárosok munkás-képviselői. Budapesten még egyetlen szociáldemo­krata bizottsági tag sincsen, nem úgy azon­ban az elővárosokban, ahol a munkásoknak szavazati joguk van, s igy tömegesen vesznek részt a községi választásokban. A szocialisták egyre erősebbek és erősebbek lesznek, igy

Next

/
Thumbnails
Contents