Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-18 / 33. szám

Nyolcadik évfolyam 11)13. augusztus 18. 33. szám Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő varos-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt. □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek XX X Ji OS Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ....................................... Ю korona Fé l évre ... ................ ... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség 6s kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Lesz-e főpolgármester? Heltai Ferenc halálával olyan hely­zetbe került a főváros, amelyből eddi- gelé nem igen lebet megtalálni a kive­zető utat. Lesz-e főpolgármester s ha lesz, akkor kicsoda lesz az: ezek azok a kérdések, amelyek most mindenkit érdekelnek, amelyekre egyelőre nem is lehet autentikus választ kapni. A leg­különbözőbb, sőt a legfantasztikusabb híresztelések látnak napvilágot a jövendő főpolgármester személyét illetőleg s nem nehéz megállapítanunk, hogy mindezek alig egyebek egyes érdeklődők kombi­nációinál. Az világos, hogy a fővárosnak semmi szüksége sincs arra, hogy főpolgár­mestere legyen. Ez az állás sohasem volt tényező —' a Heltai rövid főpolgár­mesterségétől eltekintve — de Heltainak sem az állás, hanem a személye, az egyénisége s a tudása adta meg a módot, hogy valóban tényező legyen. Lukács miniszterelnöksége és belügyminiszter- sége idején belátta, hogy a főpolgár­mesteri állásra semmi szükség sincsen s több ízben nyilatkozott úgy a nyilvá­nosság számára, hogy a fővárosi törvény revíziója meg fogja szüntetni ezt az állást. Ő sürgősnek és fontosnak tar­totta a fővárosi törvény revízióját egészen addig, mig a főváros az adó­törvények dolgában nem foglalt el ellenkező álláspontot: akkor hirtelenében megváltozott a meggyőződése és sietett betölteni a főpolgármesteri állást. A tör­vény igy is rendelkezik. Az állást be kell tölteni, tehát a kormánynak nincsen szándékában előkészíteni a fővárosi tör­vény revízióját, törvényes kötelessége főpolgármesterről gondoskodni. ügy halljuk, hogy a kormány ezt meg is fogja tenni. A viszony a főváros és a kormány között nem olyan, hogy kedvezéseket, sőt szükséges jogok tel­jesítését is lehetne várni tőle, tehát el lehetünk készülve arra, hogy a fővárosi törvény revíziójából semmi sem lesz. Vagy ha mégis lesz : nem lesz köszönet benne. Főpolgármestert kapunk tehát a jelek szerint, de el sem tudjuk kép­zelni, hogy ki tudna erre a feladatra vállalkozni. Bármerre nézünk, bárkire is gondolunk: azt az embert, aki a főváros javára, a főváros megelégedésére tudná betölteni ezt az állást, nem látjuk I sehol. Magában a törvényhatóságban nincsen, a tisztviselők között viszont nincsen olyan, aki a kormánynak meg­felelne : idegen személy pedig semmi­féle nyugalomra és rendre nem nyújt garanciát­Heltai személye igen szerencsés vá­lasztás volt, hiszen a törvényhatóság huszonkét esztendeje ismerte őt. Tudta róla mindenki, hogy nem kapható vak eszközül, különösen pedig nem a főváros ellen, amelyet igazán szeretett. Az ő személyében bizalma volt a kormánynak és bizalma volt a közgyűlésnek, amely majdnem egyhangúlag választotta meg, de második Heltai nincsen sehol. Csak egy külső ember jöhetne, csak olyas­valaki, aki erőt akarna mutatni s ez az erő olyan visszahatást váltana ki, amely igen nagy kárára volna a főváros nyu­godt fejlődésének, idegen embert, aki bele akarna avatkozni a főváros auto­nómiájába, aki más szempontokat akarna érvényesíteni a községi életben, mint a főváros fejlődésének szempontjait, a leg­nagyobb, a legkiáltóbb ellenkezés fo­gadna s ez talán még a kormánynak sem lehet a célja. Budapesten rend és nyugalom kell hogy legyen s ezt csak úgy lehet elérni, ha az autonómia semmi­féle sérelmet nem szenved. De vájjon várjuk-e és reméljük-e ezt a jövendőtől? F: Nagv-Budapest felé. — Újpesten már pártja van. — Újpesten e hónap 2L-én, csütörtökön fognak lefolyni a községi választások. Nem olyan esemény ez, amely mellett közömbösen el lehetne haladnunk : bennünket valóban nagyon érdekel a pártok mérkőzése, hiszen a programmkjukban mi is szerepelünk. Már támadt Újpesten egy párt — amelyhez a szocialisták is csatlakoztak — amely azt tűzte ki programmjául, hogy Újpestet közigazga­tásilag Budapesthez csatolják. A párt, amely emellett agitál, igen szo­morú képét festi Újpest közigazgatásának s úgyszólván elrontja a kedvünket attól, hogy Újpestet magunkénak követeljük. Elmondják, hogy Újpesten majdnem nyolcvan százalékra rúg a községi pótadó s amellett, hogy a pol­gárság ilyen irtózatosan súlyos terhet cipel, semmiféle tisztességes közintézményük nin­csen. A világítás, a vízvezeték magánválla­latok kezében, még pedig igen súlyos s a lakosságra kedvezó'tlen szerződésekkel ter­helten s emellett semmiféle szociális intéz­ményük nincsen. A város egyike a leg­nagyobb munkás-lakosságu városoknak és semmi sem történik arra nézve, hogy munkás­jóléti intézmények létesüljenek. De nem is lehet. A jövő sem hozhat semmit, hiszen a mai 80 százalékos pótadót nem lehet még tovább emelni. Érdemes ideiktatnunk ennek a pártnak, amely a Budapesthez való csatolást sürgeti, azt a programmját, amelyet eddig is követel a mai önkormányzattól. Tizenhat pontba van foglalja, még pedig a következőleg: 1. A köztisztasági adó eltörlése. 2. Az utcák kövezése, öntözése és a csatornák öblítése. 3. A vízvezetéki víz vastalanitása és ihatóvá tétele. 4. A villamos közlekedési mizériák or­voslása. 5. Járványrendészet. Az iskolai egészség­ügy ellenőrzése. 6. Városi fásitott kertek létesítése. 7. A közélelmezés felügyelete, a piac rendezése, vásárcsarnok építése. 8. Városi népfürdő és dunai szabad uszoda. 9. Lakásügy rendezése és Népszálló építése. 10. Munkáslakások és kislakások építése. 11. Az üres telkek megadóztatása és betterment. 12. A városi bizottságok kiegészítése az ipari-, kereskedelmi- és munkásérdekeltség megbizottaival. 13. A közüzemek városi kezelésbe való vétele. 14. A városi megrendeléseknek nyilvá­nos pályázat utján és a közgyűlés elé ter­jesztés után való kiadása. 15. Szabályrendelet arról, hogy a város­sal szerződéses viszonyban lévők képviselő- testületi tagok nem lehetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents