Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-11 / 32. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 annyira megnőtt, megnagyobbodott, hogy hid- vámjai parciális adó jellegével bírnak, amivel tovább sújtani Budapest közönségétnemszabad. A pénzügyminisztérium előbb hivatkozott leirata bizonyíték a tekintetben, hogy ott nem értenek ezekhez az ügyekhez, hogy ott semmi érzék nincsen a város közlekedési ügyei iránt. Alkalmas lehet ez a leirat arra, hogy felnyissa a szemünket és késztessen bennünket annak hangos követelésére: hogy a fővárosi hidak ügyét ki kell venni a fináncok kezéből! Milliós beruházások és a magyar ipar. Sok gyanakvó lélekben és rögtön rosszat, gyanúsat sejtő agy velőben kellemetlen érzést és gondolatot keltett fel az a hiteltullépés, melyet a Sáros-fürdő építkezésénél tapasztaltunk. Akiknek azonban alkalmuk volt tüzetesen átvizsgálni a rideg számadatokat, nyugodtan konstatálhatják: nem történt semmi, nincs mulasztás, csak egy igen szép terv monumentális világvárosi alkotássá nőtte ki magát, melynek párja alig lesz az egész kontinensen. így tehát az előirányzati költség nagyfokú túllépésébe könnyen beletörődhetünk és ezt nem is tehetjük kifogás tárgyává. De teljes határozottsággal megkívánhatjuk azt, és ezt meg is követeljük, hogy a tizenegy milliós építkezési költség magyar kezekben, a főváros e sok milliója lehetőleg a fővárosban maradjon. A közszállitás tisztessége, a törvény és a hazafiság egyaránt megkívánja, hogy a Sáros-fürdőt minden külső és belső berendezésében magyar kezek építsék s magyar ipar munkája legyen a remek alkotás. Tudjuk, hog}7 mért mondjuk ezt. Láttuk a legutolsó esetné], a Széchenyi-fürdő építkezésénél, hogv a fürdő belső berendezését hir neves, közismert magyar cég rovására egy külföldi cég kapta meg. Pedig a Margit-sziget fürdőbermdezésénél megmutatta a magyar ipar, hogy hivatottságának teljes magaslatán áll. Hát ezt akarjuk szóvá tenni. Ha — mint legutóbb megütközéssel és fájdalommal láttuk — a főváros tűzoltó- kocsijainak beszerzésére kiirt pályázatnál egyetlen egy magyar cég sem pályázott okadatoltnak tartjuk, ha a pályázó külföldi cég kapja meg az elodázhatatlanul szükséges rendelést, de viszont ott, ahol derék, jóra- való, versenyképes magyar cégek pályáznak, mindenkor ki kell zárni a versenytárgyalásból a külföldit és az ál-magyar céget, értve azokat, akiknek telepük külföldön van, mérnökeik és munkásaik külföldiek és csak egy magyar expoziturát tartanak itt a fővárosban, aki kijáróival magyar név cdatt a külföldi cégnek szerzi meg a milliós megrendeléseket. Hát a Sáros-fürdő berendezésénél ennek nem szabad ismétlődnie. Most mutatott rá a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egy értékes köriratban, melyet az iparfelügyelőségekhez intézett, hogy a fürdőügyi berendezések közül a valódi magyar cégek milyen kíméletlen és piszkos konkurrenciánok vannak kitéve a külföldi és álmagyar cégektől és miután a szövetség úgy értesült, hogy Sáros-fürdő belső berendezését újra egy teljesen külföldi cég akarja megkaparintani magának: a Gyáriparosok Országos Szövetsége a maga nagy erkölcsi súlyával úgy a kormánynál, mint a fővárosnál mindent el fog követni, hogy ez be ne következhessék. Mi, akik ismerjük a fővárost, mi ebben nem hiszünk. És hogy már előre szóvá teltük ezt a lehetőséget, oka az, hogy a Széchenyi-fürdő építkezésénél e hazafiatlan midasztás tényleg megtörtént, ami egy okkal több, hogy a Sáros-fürdőnél ne legyen úgy. Gondoljunk csak arra a sivár helyzetre, melyben az egész ország most szenved. A balkáni háború, az európai pénzpiac rettenetes helyzete ezt a szegény országot és annak fővárosát sújtotta a legerősebben. Fejlődő iparunk meg van bénítva. A gyárak milliós költségekkel dolgoznak és nincs munkájuk. A vállalkozási kedv megcsappant, nincsenek alapítások, nincsenek rendelések, úgyszólván szünetel a közmunka. És a hazafias magyar ipari cégek munka hiányában sem küldik el kipróbált tisztviselőiket és munkásaikat, hanem visszagondolva a jó esztendők kamatozó munkáira,hihetetlen áldozatok áránmegtartjákezeket. Kérdjük: szabad-e ezeket az érdemes magyar ipari cégeket most háttérbe szorítani a külföldi cégek elől? Ha még is akad egy közmunka, mint a Sárosfürdő belső berendezése, szabad-e ezt a munkát másnak, mint magyar cégnek odaítélni? Kiváncsiak vagyunk a szeptemberi versenytárgyalásra. Hangsúlyozzuk, távol áll tőlünk a legkisebb gyanú, hogy az illetékes tényezőket hazafiatlansággal vagy inkorrektséggel vádoljuk, de mert lábra kapott a hir, hogy a Sárosfürdő belső berendezését feltétlenül külföldi cég fogja megkapni, leszögezzük már most e lap önzetlen álláspontját, hogy e munkát kizárólag magyar cég kaphatja meg, mert ezt követeli a főváros becsületes hazafisága. A Sárosfürdő világfürdője lesz a fővárosnak, legszebb és leghasznosabb látnivalója. A befektetett tizenegy millió rettenetes sok pénz, de nagyon kevés akkor, ha magyar iparosok és magyar munkáskezek kapják. És jóvá nem tehető bűn, ha ezeket a milliókat a mai közgazdasági helyzetben a külföldi ipartelepeknek dobják oda. A főváros az ország szive, vérkeringésének központja. Hazafias belátás, helyes magyar várospolitika mellett már burjánzó gyanú is a legsúlyosabb sérelem a fővárosra és a tanácsra. Ezért hát nyugodtan várjuk be a szeptemberi versenytárgyalást, mely véleményünk szerint a főváros megszokott, közismert és kipróbált hazafias és becsületes várospolitikáját fogja igazolni. Szilágyi Miklós. H I R E K. Királyi kitüntetések. A király e héten közgazdasági életünk két kiváló tagját tüntette ki legfelsőbb elismerésével és kegyével, Dr. Domonyi Domony Móricnak, a magyar királyi folyam- és tengerhajózási r. t. érdemes vezérigazgatójának a Ferenc József- rend középkeresztjét, mig báró Kornfeld Móricnak a Ganz Danubius-gyár vezérigazgatójának a vaskoronarendet adományozta. Nem akarunk közhelyek ismétlésébe bocsátkozni, de mindkét vezérigazgatóról elmondhatjuk, hogy nemcsak közgazdasági életünk kiváló tényezői, de igazán nagy érdemeket szereztek társaságaik vezetése körül. Társadalmi téren pedig úgy Dr. Domony, mint báró Kornfeld oly nagy és őszinte szimpátiának örvendenek hogy királyi kitüntetésük a társadalom legszélesebb rétegeiben a legjólesőbb örömmel találkozott. Heltai főpolgármester halála. A polgármester halála mély gyászba borította a fővárost. Mindenki tudta, hogy Heltai már az utolsó napjait éli, mégis amikor a halál hire megérkezett, végtelenül fájdalmas meglepetést keltett. Hétfőn a közigazgatási bizottságnak lett volna ülése, de a főpolgármester halálára való tekintettel elhalasztották a tárgyalást. Délben tanácsülés volt, amelyen dr. Márkus Jenő tanácsnokot megbízták a temetés rendezésével, majd elhatározták, hogy szerda délelőttre rendkívüli közgyűlést hívnak egybe, amely Méltói Ferenc emlékének lesz szentelve. Hétfő reggeltől kezdve özönével érkeztek a részvéttáviratok a városházára. Hogyan kell felhasználni a hitelt? A polgármester rendeletet adott ki. amelyben a hitelösszegek felhasználásával foglalkozik. A rendelet annak a botrányos esetnek a következménye, amikor a budai elöljáróságoknál igen nagymérvű hitellullépéséseket követtek el, még pedig egyes bizottsági tagok közbenjárására. Most a polgármester rendelete intézkedik ugyan a hitelösszegekről, hogy azokat elsősorban a halaszthatatlanul szükséges dolgokra kell fordítani, de ezek megállapítását az elöljáróságokra bízza, tehát a rendelet nem fog sokat változtatni a mai állapotokon. Ugylátszik, csak nem akarnak rendet ezen a téren, csupán a rendnek látszatát, amely elegendő lesz arra. hogy bármikor hivatkozhassanak arra: intézkedés történt. — A kolera. A koleráról igen-igen veszedelmes hírek érkeznek s nem tudjuk, vájjon a főváros képes lesz-e gátat vetni ennek a veszedelmes épidémiának? Azt tudjuk, hiszen igen sokszor tapasztaltuk már, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala a legnagyobb lelkiismeretességgel dolgozik, de a hivatal buzgósága megszokott törni az állami intézkedések igen hiányos voltán. A kormány még sohasem szánta el magát egész intézkedésekre; olyanokra, amelyeknek okvetlenül hatással kell lenniök s igy a főváros lakossága a kormány lelkiismeretlensége miatt van kitéve a veszedelemnek. Többet, mint amennyit a tiszti főorvosi hivatal járványok idején dolgozott, valóban kívánni sem lehet s csupán ennek a fokozott, rendkívül gondos munkának tulajdoníthatjuk, hogy kolerajárvány sohasem harapózhatott el Budapesten. Ha az állami közegekben s a kormányban olyan ambíció és akkora kötelességtudás élne, mint a fővárosban s a tiszti orvosi hivatalban, akkor valóban nem kellene megijednünk az egyre sűrűbben érkező riasztó hírektől. Megnyílik a műhelybérház. Októberben már lakható lesz a főváros mühelybér- háza s ezzel egyelőre befejeződik az az építési akció, melyet Bárczy polgármester kezdeményezett. Az akció első harmadrészéről már részletes beszámolót kaptunk, amelvet mi részletesen méltattunk is s a harmadik harmadnak a műhelybérház a befejező része. Ebből az alkalomból újból meg kell állapitanunk, hogy a szociális építési akció teljes sikerrel járt s ami hiba történt, az mind a befolyásos szállítók és vállalkozók számlájára írandó. Sajnos, az állapot azonban az, hogy ezeknek az uraknak mind csupa olyan számjegy van a számlájukon, amelyet rögtön eszkomptál a központi pénztár. Az autóbusz. Egyelőre még senki sem beszél az autóbuszról, hiszen a közönség érdeke sehol sem oly kévéssé fontos és sürgős, mint a budapesti városházán, de annyit meg lehet állapítanunk, már csak az érdekesség kedvéért is, hogy Münchenben kitünően szuperál az autóbusz. München városának, ahol a villamos vasút házi kezelésben van, ugyanaz a társaság tett ajánlatot, mint amely Budapestnek s a város belement az ajánlatba, mert ilyen kockázatos üzemre nem mert az adófizető polgárok pénzén vállalkozni. A vállalat egyelőre két vonalat rendezett be s ami igen érdekes: mind a két vonal olyan utón bonyolít le forgalmat, ahol villamos közlekedés is van. Nem megv ugyanazon az útvonalon, amelyen a villamos, hanem szűk, kanyargós utcákat kapcsol bele a forgalomba, de útvonalának két végpontja között igen kitűnő villamos vonal is van. A kocsik típusa ugyanaz, mint amelyet nálunk bemutattak, az angol Daimler, amely igen gyorsan áll meg s a lejtős útvonalakra leginkább használható. Münchenben egyébként már igen népszerű az autóbusz, állandóan telve van s általában ideális közlekedési eszköznek tartják. a»— " '■ .............. ...... ■■■ ■ ---- ”bb ва ГТТ.-------............ .......... ...T™ -----1—— .. ■ ив ÁMO N ANTAL ÉS FIAI útépítési-, csatorna- és betonépitési vállalat BUDAPEST, VIII., Futó-utca 10. sz. Telefon: József 5—85. WALLA JÓZSEF CEMENTÁRU-GYÁR RÉSZV. TÁRSASÁG Mozaiklap-, műkő- és cementáru-gyár beton, vasbeton és burkoló építési vállalat Iroda kizárólag : BUDAPEST, VII. GIZELLA-UT 38. ASapittatoit 5878., évben, t ELEFOifö 59 90,14I-S9, 161 71 és 80—06. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r. t. Budapest, VII., Erzsóbet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat Kérjen prospektust! Képviselők kedvező feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust! I
