Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-11 / 32. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST 3 annyira megnőtt, megnagyobbodott, hogy hid- vámjai parciális adó jellegével bírnak, amivel tovább sújtani Budapest közönségétnemszabad. A pénzügyminisztérium előbb hivatkozott leirata bizonyíték a tekintetben, hogy ott nem értenek ezekhez az ügyekhez, hogy ott semmi érzék nincsen a város közlekedési ügyei iránt. Alkalmas lehet ez a leirat arra, hogy felnyissa a szemünket és késztessen bennünket annak hangos követelésére: hogy a fővárosi hidak ügyét ki kell venni a fináncok kezéből! Milliós beruházások és a magyar ipar. Sok gyanakvó lélekben és rögtön rosszat, gyanúsat sejtő agy velőben kellemetlen érzést és gondolatot keltett fel az a hiteltullépés, melyet a Sáros-fürdő építkezésénél tapasz­taltunk. Akiknek azonban alkalmuk volt tüzete­sen átvizsgálni a rideg számadatokat, nyu­godtan konstatálhatják: nem történt semmi, nincs mulasztás, csak egy igen szép terv monu­mentális világvárosi alkotássá nőtte ki magát, melynek párja alig lesz az egész kontinensen. így tehát az előirányzati költség nagy­fokú túllépésébe könnyen beletörődhetünk és ezt nem is tehetjük kifogás tárgyává. De teljes határozottsággal megkívánhatjuk azt, és ezt meg is követeljük, hogy a tizenegy milliós építkezési költség magyar kezekben, a főváros e sok milliója lehetőleg a fővárosban maradjon. A közszállitás tisztessége, a törvény és a hazafiság egyaránt megkívánja, hogy a Sáros-fürdőt minden külső és belső beren­dezésében magyar kezek építsék s magyar ipar munkája legyen a remek alkotás. Tudjuk, hog}7 mért mondjuk ezt. Láttuk a legutolsó esetné], a Széchenyi-fürdő építke­zésénél, hogv a fürdő belső berendezését hir neves, közismert magyar cég rovására egy külföldi cég kapta meg. Pedig a Margit-sziget fürdőbermdezésénél megmutatta a magyar ipar, hogy hivatottságának teljes magaslatán áll. Hát ezt akarjuk szóvá tenni. Ha — mint legutóbb megütközéssel és fájdalommal láttuk — a főváros tűzoltó- kocsijainak beszerzésére kiirt pályázatnál egyetlen egy magyar cég sem pályázott okadatoltnak tartjuk, ha a pályázó külföldi cég kapja meg az elodázhatatlanul szükséges rendelést, de viszont ott, ahol derék, jóra- való, versenyképes magyar cégek pályáznak, mindenkor ki kell zárni a versenytárgyalásból a külföldit és az ál-magyar céget, értve azokat, akiknek telepük külföldön van, mér­nökeik és munkásaik külföldiek és csak egy magyar expoziturát tartanak itt a fővárosban, aki kijáróival magyar név cdatt a külföldi cég­nek szerzi meg a milliós megrendeléseket. Hát a Sáros-fürdő berendezésénél ennek nem szabad ismétlődnie. Most mutatott rá a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egy értékes köriratban, melyet az iparfelügyelő­ségekhez intézett, hogy a fürdőügyi berende­zések közül a valódi magyar cégek milyen kíméletlen és piszkos konkurrenciánok vannak ki­téve a külföldi és álmagyar cégektől és miután a szövetség úgy értesült, hogy Sáros-fürdő belső berendezését újra egy teljesen külföldi cég akarja megkaparintani magának: a Gyár­iparosok Országos Szövetsége a maga nagy er­kölcsi súlyával úgy a kormánynál, mint a fő­városnál mindent el fog követni, hogy ez be ne következhessék. Mi, akik ismerjük a fő­várost, mi ebben nem hiszünk. És hogy már előre szóvá teltük ezt a lehetőséget, oka az, hogy a Széchenyi-fürdő építkezésénél e hazafiatlan midasztás tényleg megtörtént, ami egy okkal több, hogy a Sáros-fürdőnél ne legyen úgy. Gondoljunk csak arra a sivár helyzetre, melyben az egész ország most szenved. A balkáni háború, az európai pénzpiac rettenetes helyzete ezt a szegény országot és annak fő­városát sújtotta a legerősebben. Fejlődő ipa­runk meg van bénítva. A gyárak milliós költ­ségekkel dolgoznak és nincs munkájuk. A vállal­kozási kedv megcsappant, nincsenek alapítá­sok, nincsenek rendelések, úgyszólván szü­netel a közmunka. És a hazafias magyar ipari cégek munka hiányában sem küldik el ki­próbált tisztviselőiket és munkásaikat, hanem visszagondolva a jó esztendők kamatozó munká­ira,hihetetlen áldozatok áránmegtartjákezeket. Kérdjük: szabad-e ezeket az érdemes magyar ipari cégeket most háttérbe szorítani a külföldi cégek elől? Ha még is akad egy közmunka, mint a Sárosfürdő belső beren­dezése, szabad-e ezt a munkát másnak, mint magyar cégnek odaítélni? Kiváncsiak vagyunk a szeptemberi ver­senytárgyalásra. Hangsúlyozzuk, távol áll tőlünk a legkisebb gyanú, hogy az illetékes tényezőket hazafiatlansággal vagy inkorrekt­séggel vádoljuk, de mert lábra kapott a hir, hogy a Sárosfürdő belső berendezését feltét­lenül külföldi cég fogja megkapni, leszögezzük már most e lap önzetlen álláspontját, hogy e munkát kizárólag magyar cég kaphatja meg, mert ezt követeli a főváros becsületes hazafisága. A Sárosfürdő világfürdője lesz a fővá­rosnak, legszebb és leghasznosabb látnivalója. A befektetett tizenegy millió rettenetes sok pénz, de nagyon kevés akkor, ha magyar iparosok és magyar munkáskezek kapják. És jóvá nem tehető bűn, ha ezeket a milliókat a mai közgazdasági helyzetben a külföldi ipartelepeknek dobják oda. A főváros az ország szive, vérkeringésé­nek központja. Hazafias belátás, helyes magyar várospolitika mellett már burjánzó gyanú is a legsúlyosabb sérelem a fővárosra és a tanácsra. Ezért hát nyugodtan várjuk be a szeptemberi versenytárgyalást, mely véle­ményünk szerint a főváros megszokott, köz­ismert és kipróbált hazafias és becsületes város­politikáját fogja igazolni. Szilágyi Miklós. H I R E K. Királyi kitüntetések. A király e héten közgazdasági életünk két kiváló tagját tün­tette ki legfelsőbb elismerésével és kegyével, Dr. Domonyi Domony Móricnak, a magyar királyi folyam- és tengerhajózási r. t. érde­mes vezérigazgatójának a Ferenc József- rend középkeresztjét, mig báró Kornfeld Móricnak a Ganz Danubius-gyár vezérigaz­gatójának a vaskoronarendet adományozta. Nem akarunk közhelyek ismétlésébe bocsát­kozni, de mindkét vezérigazgatóról elmond­hatjuk, hogy nemcsak közgazdasági életünk kiváló tényezői, de igazán nagy érdemeket szereztek társaságaik vezetése körül. Társa­dalmi téren pedig úgy Dr. Domony, mint báró Kornfeld oly nagy és őszinte szimpátiának örvendenek hogy királyi kitüntetésük a társa­dalom legszélesebb rétegeiben a legjólesőbb örömmel találkozott. Heltai főpolgármester halála. A pol­gármester halála mély gyászba borította a fővárost. Mindenki tudta, hogy Heltai már az utolsó napjait éli, mégis amikor a halál hire megérkezett, végtelenül fájdalmas meglepetést keltett. Hétfőn a közigazgatási bizottságnak lett volna ülése, de a főpolgármester halálára való tekintettel elhalasztották a tárgyalást. Délben tanácsülés volt, amelyen dr. Márkus Jenő tanácsnokot megbízták a temetés ren­dezésével, majd elhatározták, hogy szerda délelőttre rendkívüli közgyűlést hívnak egybe, amely Méltói Ferenc emlékének lesz szen­telve. Hétfő reggeltől kezdve özönével érkez­tek a részvéttáviratok a városházára. Hogyan kell felhasználni a hitelt? A polgármester rendeletet adott ki. amelyben a hitelösszegek felhasználásával foglalkozik. A rendelet annak a botrányos esetnek a követ­kezménye, amikor a budai elöljáróságoknál igen nagymérvű hitellullépéséseket követtek el, még pedig egyes bizottsági tagok közben­járására. Most a polgármester rendelete intéz­kedik ugyan a hitelösszegekről, hogy azokat elsősorban a halaszthatatlanul szükséges dol­gokra kell fordítani, de ezek megállapítását az elöljáróságokra bízza, tehát a rendelet nem fog sokat változtatni a mai állapotokon. Ugylátszik, csak nem akarnak rendet ezen a téren, csupán a rendnek látszatát, amely elegendő lesz arra. hogy bármikor hivatkoz­hassanak arra: intézkedés történt. — A kolera. A koleráról igen-igen veszedelmes hírek érkeznek s nem tudjuk, vájjon a főváros képes lesz-e gátat vetni ennek a veszedelmes épidémiának? Azt tud­juk, hiszen igen sokszor tapasztaltuk már, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala a leg­nagyobb lelkiismeretességgel dolgozik, de a hivatal buzgósága megszokott törni az állami intézkedések igen hiányos voltán. A kormány még sohasem szánta el magát egész intéz­kedésekre; olyanokra, amelyeknek okvet­lenül hatással kell lenniök s igy a főváros lakossága a kormány lelkiismeretlensége miatt van kitéve a veszedelemnek. Többet, mint amennyit a tiszti főorvosi hivatal járványok idején dolgozott, valóban kívánni sem lehet s csupán ennek a fokozott, rendkívül gondos munkának tulajdoníthatjuk, hogy kolerajárvány sohasem harapózhatott el Budapesten. Ha az állami közegekben s a kormányban olyan ambíció és akkora kötelességtudás élne, mint a fővárosban s a tiszti orvosi hivatalban, akkor valóban nem kellene megijednünk az egyre sűrűbben érkező riasztó hírektől. Megnyílik a műhelybérház. Október­ben már lakható lesz a főváros mühelybér- háza s ezzel egyelőre befejeződik az az épí­tési akció, melyet Bárczy polgármester kezde­ményezett. Az akció első harmadrészéről már részletes beszámolót kaptunk, amelvet mi részletesen méltattunk is s a harmadik harmadnak a műhelybérház a befejező része. Ebből az alkalomból újból meg kell állapi­tanunk, hogy a szociális építési akció teljes sikerrel járt s ami hiba történt, az mind a befolyásos szállítók és vállalkozók számlájára írandó. Sajnos, az állapot azonban az, hogy ezeknek az uraknak mind csupa olyan szám­jegy van a számlájukon, amelyet rögtön eszkomptál a központi pénztár. Az autóbusz. Egyelőre még senki sem beszél az autóbuszról, hiszen a közönség érdeke sehol sem oly kévéssé fontos és sür­gős, mint a budapesti városházán, de annyit meg lehet állapítanunk, már csak az érdekes­ség kedvéért is, hogy Münchenben kitünően szuperál az autóbusz. München városának, ahol a villamos vasút házi kezelésben van, ugyanaz a társaság tett ajánlatot, mint amely Budapestnek s a város belement az ajánlat­ba, mert ilyen kockázatos üzemre nem mert az adófizető polgárok pénzén vállalkozni. A vállalat egyelőre két vonalat rendezett be s ami igen érdekes: mind a két vonal olyan utón bonyolít le forgalmat, ahol villamos köz­lekedés is van. Nem megv ugyanazon az út­vonalon, amelyen a villamos, hanem szűk, kanyargós utcákat kapcsol bele a forgalomba, de útvonalának két végpontja között igen kitűnő villamos vonal is van. A kocsik típusa ugyanaz, mint amelyet nálunk bemutattak, az angol Daimler, amely igen gyorsan áll meg s a lejtős útvonalakra leginkább használható. Münchenben egyébként már igen népszerű az autóbusz, állandóan telve van s általában ideális közlekedési eszköznek tartják. a»— " '■ .............. ...... ■■■ ■ ---- ”bb ва ГТТ.-------............ .......... ...T™ -----1—— .. ■ ив ÁMO N ANTAL ÉS FIAI útépítési-, csatorna- és betonépitési vállalat BUDAPEST, VIII., Futó-utca 10. sz. Telefon: József 5—85. WALLA JÓZSEF CEMENTÁRU-GYÁR RÉSZV. TÁRSASÁG Mozaiklap-, műkő- és cementáru-gyár beton, vasbeton és burkoló építési vállalat Iroda kizárólag : BUDAPEST, VII. GIZELLA-UT 38. ASapittatoit 5878., évben, t ELEFOifö 59 90,14I-S9, 161 71 és 80—06. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r. t. Budapest, VII., Erzsóbet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat Kérjen prospektust! Képviselők kedvező feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust! I

Next

/
Thumbnails
Contents