Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-28 / 30. szám

2 I• 0GGETLEN BUDA PEST. Beszámoló a lakásépítésről. Nem tekinthetjük végleges beszámolónak azt a jelentést, amelyet Kabdebó Gyula mű­szaki tanácsos terjesztett be az építkezési albizottság ülésén a főváros építkezéseiről. Ez a beszámoló az építkezéseknek csak egv- harmadáról számol be, mig a második har­madnak az őszre, a harmadiknak pedig az esztendő végére való beterjesztését ígéri. Azt hisszük, hogy ebből a harmadrészből nem vonhatnak következtetéseket a másik két harmadrészre, legfeljebb annyit, hogy a főváros lakásépítési akciója nem vallott kudarcot. Mert ha nem is fogadjuk el szó- szerint azokat az adatokat, melyeket elénk állítanak, azt minden körülmények között el kell ismernünk, hogy a lakásépítési akcióra szükség volt Föl kellett építeni a kislakásos házakat és telepeket még akkor is, ha azok nem biztattak nagy jövedelmezőséggel, mert a lakásállapotok terén szükség volt a főváros beleavatkozására. Jól tudjuk, hogy a házak és a telepek nem sikerültek úgy, mint kellett volna. Jól tudjuk, hogy ennek kizárólag az az oka, hogy a vállalkozók általában fejős tehénnek nézik a fővárost, amely a maga ellenőrző szerveivel sem képes megakadályozni a vál­lalkozók és szállítók bar ácsolásait. A főváros törvényhatóságának mai összetételében és szervezetében van a hiba s ennek a hibának egyenes következése az, hogy a vállalkozók visszaélnek a fővárossal. Nem is lehet más­képpen. Addig, ameddig a vállalkozók és szállítók benn ülnek a törvényhatóságban, ameddig az inkompatibilitások közül csak azokat üldözik, amelyek nem is azok, hogy ezzel az igazi inkompatibiliseket megvédel­mezzék: addig lehetetlen igazán sikerült akcióról beszélni. A vállalkozók vagy maguk, vagy bizottsági tag-képviselőik mindent el tudnak intéztetni a városházán, éppen ezért, ha ilyenekért éri támadás a tanácsot, az mindig jogtalan és igazságtalan, mert magá­ban a közgyűlésben van a hiba. Mindezeket figyelembe kell vennünk, amikor a lakásépítési akcióról akarunk részlegesen beszámolni. A beterjesztett ada­tok szerint az akciót 1909. év végén indí­tották meg s a programra szerint 30 millió korona költséggel öt-hatezer lakás létesítését tervezték. Az első házakat 1910 augusziu- sában, az utóbbiakat ez év májusában vették használatba. Csak a mühelybérház maradt vissza, de novemberre azt is átadják a hasz­nálatnak. Egészen fennakadt a kerületi szükség- lakások építése, mert egyelőre nincsen eléggé alkalmas telek a kerületekben. Az építkezések öt év helyett négy alatt készültek el és pedig: 23 kislakásos bérház és 19 kislakásos telep. A lakások száma most 6000, az évi bérjöve­delem 2.000.000 korona. Az első harmad beszámolója 11 bérházra és 11 telepre vonatkozik s nyolc millió korona felhasználásáról ad képet. A törvényhatóság közgyűlése 7,796.431 koronát engedélyezett ezekre, ezzel szemben 7,938.743 koronát köl­töttek el, maga a tulkiadás tehát nem a meg­szokott méretű. A befektetések jövedelmét az 1908-iki törvény szabja meg. Eszerint az épitési költség után 6°/0, a telekérték után pedig 4°/0 a legmagasabb bér. Ezeknél az épületeknél 8 millió épitési tőke és 6°/0-°s jövedelmezőség mellett 480.000 koronán felül, 180.000 korona maradt a telkek jövedelme­képpen fölöslegül. Az első harmadrész beszámolóját tehát mindenképpen kedvezőnek kellene monda­nunk, ha nem tudnék, hogy ezekre az épít­kezésekre már tekintélyes tatarozási költsé­gek is kellettek. Ezeket nem találjuk most elszámolva, csak majd későbben kerülnek elő, amikor az építkezések egész akciójáról beszámoltak. Pedig itt van az, amelyet már előbb az építkezések nem teljes sikerének i említettünk: a vállalkozók garázdálkodásai. Olyan silány anyagokat szállítottak és sok helyütt olyan gyalázatos munkát végeztek, hogy igen sok javítási költség kellett, ami persze az egész építkezési akció sikerét be­folyásolja. Ezeket — éppen a fentebb említett okokból — a fővarosnak nem volt módjában megakadályozni, a közgyűlésnek tehát teljes elismerését kell nyilvánítania a végzettek felett. Ami a tanácsra volt bízva — az első harmad­rész ismerete után — azt elvégezte. Ha nem tehette teljes és tökéletes sikerrel, ugv a köz­gyűlésben van a hiba. Az uj építési szabályrendelet. Januárban már életbelép. Hosszú esztendők követelése az uj épi­tési szabályrendelet, de akkor, amikor a leg­égetőbb szükség lett volna reá, az általános fellendülés idején, a Közmunkák Tanácsa elzárkózott minden reform elől. Végre aztán ez a kártékonyán konzervatív testület is meg­győződött arról, hogy lehetetlenség már ér­vényben tartani ezt a száz esztendős, elavult szabályzatot s a Közmunkák Tanácsa, a fő­város, a Magyar Építőmesterek Egyesülete, a Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet, a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége, a Buda­pesti Építőmesterek, a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete már négv esz­tendő óta tárgyalnak az uj épitési tervezeten. A munka végre elkészült, a javaslatot most sajtó alá rendezik s ha a közmunkák Ta­nácsa még az idén letárgyalja, akkor 1914. január elsején már életbe is lép az uj épitési szabályrendelet. Az uj szabályrendelet-tervezetnek ezek a főbb rendelkezései: 1. Helyet engednek minden modern konstrukciónak és a konstrukció méreteinek. 2. Az építkezés ideje nincsen az év bí­zón vos szakára koncentrálva, hanem lehet­séges lesz bármikor építeni. 3. Az épületek magasságát az utca szé­lessége szerint viszonylagosan fogják meg­állapítani. Eszerint minden szélességre meg lesz állapítva, hogy ott milyen magas épületet lehet emelni és a helyiségek belső ürmagas- ságának mekkorának kell lenni. 4. A tervezet nem tekint emeletszámol, csak maximális házmagasságot szab meg, ami a legszélesebb utcán huszonöt méter. A házmagasságot nem mint eddig történt, a párkányig számítja; hanem egy vetületi szá­mítás szerint. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon emeletszám mellett a házak alacsonyabbak lesznek, tehát az építkezés olcsóbb lesz. A jövőben tehát egy mai épületmagasságba egvgyel több emeletet lehet majd felépíteni s igv a telket gazdaságosabban lehet kihasználni. 5. A tervezet leszállítja általában a par­cellák minimális nagyságát, amivel módot akar adni arra, hogy kevésbbé vagyonos ember is szerezhessen magának telket. Ahol eddig ezer négyszögöl volt az osztási mini­mum, ott hatszáz öl lesz, hatszázról viszont háromszázra szállónak le. Emellett a villa­övezetet megóvja s egv olyan területet is jelöl ki a városban, ahol kertszerüleg kell ugvan építkezni, de a teleknek mégis 50-%-a beépíthető a régi 34%-kal szemben. A közép villaövezetben marad a 34%-os beépítés, de lesz egy uj villaövezet, ahol csak 20%-a kötelező. 6 Az épitési tervezet nemcsak magán­házakra, hanem a középületekre is vonat­kozik. helvenkint némi kivételes engedmény- nvel. Teljes kivételek csupán a királyi lakó­ház és a várerőditési építkezések. Ezek az épitési tervezet főbb rendelke­zései, amelyek, mint fentebb említettük, még keresztül mennek a közmunkák Tanácsának tárgyalásán. Az adóit viszonyok között, sajnos, a Közmunkák Tanácsától függ minden meg­állapítás, mert a 72-iki törvény az építkezés terén reá ruház minden jogot. Ezt az elavult törvény igen nagyon megsínylette már a fő­város építkezése és semmi sem ad okot ne­künk arra, hogy nagyon bizzunk a közmun­kák Tanácsában. Alapos reformot semmi esetre sem várunk tőle. HIRE K. Alpár kudarca. Alpár Ignác, akinek igen nagy része van Budapest elcsúfításában, 1 a Kálvin-téri tervpályázatnál végre kudarcot vallott. Hiába erőszakolta az Orth és Somló féle rossz tervet, az első dijat Reicht Kálmán nyerte el s ennek alapján az építő bizottság elhatározta, hogy ezt a tervet fogadják el ki- : vitelre. Éhez a határozathoz a református presbitérium is csatlakozott. így tehát Alpár ur elesett attól, hogy a vejének juttassa ezt a nagy munkát, amely amellett legalább száz­ötven esztendőre elcsúfította volna a Kálvin- teret. Ebből az alkalomból meg kell említenünk azt is, hogy Alpár Ignáccal kapcsolatban ismét művészeti botrány támadt. A „Gene­rali“ palotájának építésére, mely a Lloyd- épület helyén fog álla ni, Alpár veje is pályázott s miután a zsüryben Alpar is helyet foglalt, a vő nyerte el az első díjat egy olyan tervvel, emeiyrői megállapították, hogy mása az Anker- háznak, tehát a Ferenc József-teret tönkre fogja tenni. Azoknak, akikben csak egy kis művészi érzék van s szeretik szépnek látni ezt a várost, energikusan tiltakozniok kell az ilyen botrányos városcsúfitások ellen s a fővárosnak módot kell találnia, hogy meg­akadályozza a főváros egyik gyönyörű téré­nek erőszakos eléktelenitését, Ez közérdek. A jótékonyságon takarékoskodnak. Ebben az esztendőben igen sok intő szó hangzott el a tanács felé: tessék takarékos­kodni. Úgy a pénzügyi bizottságban, mint a közgyűlésen igen sokan ajánlották a tanács figyelmébe a takarékosságot, amelyet most meg is kezdtek a jótékonyságon. A közjóté­konysági bizottság legutóbbi ülésén megálla­pították a jótékony egyesületnek 1914-re adandó szubvencióját, s ezeket a tanács több, mint öt ven százalékkal leszáll Holta. A többek ! között az anya- és csecsemővédő egyesületnek i 5000 koronát szavazott meg a bizottság, a tanács ezt 2000 koronára szállította le, az izrae- ; lita siketnéma-intézetnek 5000 korona helyett szintén 2000 koronát javasol, a katolikus meg az izraelita patronázs egyesületnek 5—5000 korona helyeit pedig 1Ő00—1000 koronát. Ugyanez a sors érte a protestáns patronázs- egyesületet, amelynek 1200 korona helyett I FeSüBmuShatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatáüandóság ! :: Könnyű ütersuiy ! „MÍAlK»“»44 védjegyű tatai poríland cement í speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szab­ványokat 3 nap múlva is már l000/o-kal, '28 nap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Í Magyar általános kószénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. j Magas homlokfeivevökép sség! Rendkívüli betonszilárdságok! BMQIDISIDDnBnSBaiSRQ&CDCSiSBIIIBSBBSIIBiSnDt WDüMh kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, ü vég-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körtit 2. szánt. Telefon : 153-DS,2-11, 2—12 Kartellen kivitt és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. az ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 millió К JfuPCAßl# KOVALD fest,tisztít Gyár es föüzlet: Budapest, V1L, Szövetség-utcza 35-3? Gvűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városáoan. Teleion 5S—45 12S-13

Next

/
Thumbnails
Contents