Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-30 / 26. szám

NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY И ppvry CQ ITTT1PT XT ГУ MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM Г J2rVJ& 1.1А X JCrJL* U X к IPAR Félévi mérleg. Irta : Domány Gyula. Budapest, junius 30. Lepergett egy félesztendő, amely a hosszú idő óta tartó és nyomasztó gazdasági válságnak legszomorubb időszaka volt. Azok о О a vérmes reménységek, amelyeket a viszo­nyok javulásához fűztek, be nem váltak, sőt a helyzet hétről-hétre, napról napra válsá­gosabb lett. A háború befejezéséhez fűzött reménységek is inkább csak óhajokká zsu­gorodtak, mert még a török háború béke­jegyzőkönyve sem volt aláirva, amikor újabb háború réme ütötte föl a fejét, egy újabb balkáni háború fenyeget, amely a válságos helyzet újabb elmérgesítését eredményezi. A külpolitikai bonyodalom, amely csak egye­dül tudja a gazdasági élet képét megváltoz­tatni, nem nyert megoldást s a békés kibon­takozás útja előtt mázsás akadályok látszanak feküdni. Minden európai állam gazdasági élete érzékeny sebeket kapott a vége­láthatatlan krízis alatt s nemcsak mi, hanem velünk együtt minden civilizált ország a békéért sóvárog. Minél lejebb érünk a válságba, annál súlyosabbá válik a teher, amely a gazdasági élet minden tényezőjére egyformán nyomasz­tólag hat. Az 1911. év szeptember havától kezdődő pénzkrizis alatt most volt először példa arra, hogy egy konszolidált pénzügyi viszonyoknak örvendő ország járadék-köt­vényeit elhelyezni nem tudta. A viszonyok jellemzésére elegendő ez a fiaskó, amely Németországot érte uj kölcsönének elhelye­zésénél. A lefolyt félév arra tanította meg a kölcsöntkérő országokat, hogy hiteligényei­ket a minimumra redukálják, mert ahol sem a kereskedelmi és ipari legitim hiteligények kielégítést nem lelnek, ott államkölcsönöket sem lehet könnyen elhelyezni. Ugyancsak az elmúlt félévben voltunk kénytelenek a jára­dék kamattípusát is fölemelni s az 1902. évben 4y2%-ról 4%-ra konvertált járadék- típus helyett ismét a régi kamatszám jára­dékhoz visszatérni. Jóllehet, az uj járadék igen kedvező aláírási áron jutott a tőkés közönséghez, úgy, hogy nagy árfolyamemel­kedést reméltek, ennek dacára a 9060 ki­bocsátási ár alásülyedt 65 fillérrel. Amint az uj járadék lefelé tendáló kurzust mutat, éppen úgy hanyatlott a régi járadék is s 80’80 koronás árfolyamával az eddigi legalacso- nvabb árra csökkent. De nemcsak az államkölcsönnél hozott meglepetést a félév, hanem uj záloglevél- tipust is teremtett. Az emissziós intézetek kénytelenek voltak, a hagyománnyal sza­kítva, 472 százalékos alapkamatu záloglevél helyett 5 százalékos záloglevelet plaszirozni, de ez sem segített a záloglevél-piac szomorú helyzetén, mert a nagyobb alapkamatu zálog­levelet éppen úgy nem lehet elhelyezni, mint a régi kibocsátásokat. Nálunk eddig 5 szá­zalékos záloglevelet még nem emittáltak s e veszedelmes újítás — amelyről különben e helyen egyszer már elmondottuk vélemé­nyünket — nem tudja többé, még normális pénzpiaci viszonyok mellett sem, a 472 szá­zalékos címletet kedvelt papírossá tenni. Amint a fix kamatszám papirosoknak nem volt piaca, éppen úgy első értékpiacun­kon, a budapesti értéktőzsdén is a forgalom a minimumra redukálódott. Állandóan ala­csony árfolyamok jelzik a pesszimisztikus tőzsdét, ahol nagyobb élénkség az egész félév folyamán csak akkor támadt, ha egy- egv rossz külpolitikai hir nyomán a speku­láció fekete tőzsdenapot rögtönzött. Sokat pihent a tőzsde, mintha csak a 2-—3 év előtti viharosan élénk tőzsdenapok esemé­nyeit akarta volna kipihenni. Az értéktőzsde a pénzpiaci viszonyok fokmérője s drága pénz mellett nincs üzlet a tőzsdén sem. A pénz drágább volt, mint a hat év előtti válság idejében. A tavaszi kamatlábleszállitások nem következtek be, egyedül az Angol Bank csökkentette kamat­lábát április 18-án 5 százalékról 41/* száza­lékra. A többi jegybank a változatlanul magas rátával dolgozott s amire évtizedek óta nem volt példa, Franciaországban október 30. óta állandóan 4 százalékos a bankráta. A nyílt piacon a jegybank pénzének drágasá­gával állott arányban a pénz ára, mert a magánkamatláb állandóan közvetlenül a ráta alatt áll; a külföldi fizetési eszközök pedig a felső aranypontot is elérik. A nagy pénz­drágaság megbénít ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot egyaránt, éppen azért az első félévet a legnagyobb gazdasági válság, a legsúlyosabb és legnyomasztóbb hitelkrizis idejének lehet nevezni. HÍREK. Kereskedelmi és hivatalnoki pályák. Véget értek az évzáró vizsgálatok s a keres­kedelmi iskolákból kitóduló ifjúság szorongva vár a bankok előszobáiban, kezükben az alkal­maztatás iránti kérvénynyel. Teli ambícióval, vérmes reménységgel ülnek le első nap Író­asztalukhoz, s a nagy bankok irodái az erős ambíciót lassanként megőrlik s szomorúan ébrednek tudatára annak, hogy minden ambíció, törekvés és szorgalom hiábavaló, mert a prag­matikus előrehaladást átugorni csak a legritkább esetben sikerül. A tanuló ifjúság még mindig nem látta be, hogy a karriernek útját álló, szürke, de „nyugdíjas" hivatalnoki pálya helyett a kereskedői pályán mennyivel több ut áll nyitva az érvényesülésre. Ebben elsősorban a szűk lálkörü szülők a hibások, akik még mindig nem látják be, hogy kereskedőnek és iparos­nak lenni nem szégyen, sőt aránytalanul sza­badabb tevékenységre nyílik alkalom a szó igazi értelmében vett kereskedelmi pályán. Evek hosszú során át, nagy munkában eltöltött idő után a bankhivatalnok kárhoztatja azt a pil­lanatot, amikor a márvány és ragyogó bank­palota küszöbét átlépte, mert a nagy munka egyetlen jutalma a biztos, de végtelenül savanyu és száraz kenyér. Olyan pálya felé tóduljon az ifjúság, ahol alkalom nyílik az önállóságra is, mert bizony a bankhivatalnokból soha sem lesz bankár, inig egy jóravaló kereskedőházból a szakma elsajátítása után könnyebb az önállósítás. Szomorú Péter-Pál. Nem épen a hideg és hűvös időjárás miatt szomorú a Péter és Pál napja, hanem a földmivelésügyi miniszter által szombat délután kiadott termésjelentése teszi az országot lehangolná. A hideg idő késlelteti ugyan az aratást, de a növényzetnek nem árt. A minisztérium számszerű becslése, a múlt évivel összehasonlítva a következő : 1913. év 1912. év Búza 4024 47T7 Rozs 12 46 13-75 Árpára és zabra nézve még nem közöl a jelentés számszerű becslést, de ezeknek a hozama minden esetre nagyobb lesz, mint tavaly volt, mert a bevetett terület is nagyobb a múlt évinél. Ilyen módon a bevetett termés a négy főfajban nem igen lesz kisebb, mint tavaly, mert a buza- és rozseredmény is valószínűleg nagyobb lesz a múlt évi hozamnál. Ha jó közepes termést el tudunk érni, meg lehetünk vele elégedve. Kukorica és burgonya jobb kilátásra jogosí­tanak, mint a múlt évben s kívánatos, hogy a kilátásokat valami elemi csapás meg ne rontsa. A hanyatló konjunktúra. A konjunk­túra hanyatlása a hét folyamán is folytatódott. Németországban a kartell a vasgyártmányok árát tonnánként hat koronával leszállította. A rossz konjunktúra ellensúlyozására a német vasművek most a rudvasra is kartellt akarnak alakítani, valamint kiviteli prémiumot bizto­sítani a külföldre szállított anyag után. Ame­rikából és Angliából is hanyatló üzletmenetet és lefelé menő árakat jelentenek. Legszomorűbb egész Európában az építőipar helyzete, amely a pénzhiány miatt pang, ami természetesen a vas-, tégla-, cserép- és faipar rossz üzletmene­tét is maga után vonja. Nálunk minden a szo­morú régi állapotban van, néhány nagyobb állami épitkezés, egynéhány nagyobb vasúti beruházás van tervbe véve, de. alapjában véve ipar és kereskedelem egyaránt a legteljesebb pangás képét mutatja. A konjunktúra hanyat­lását erősíti a közeledő nyári szezon is, amely különben is pihenést jelent a közgazdasági életben, amelyben most az állandósult hitel­válság alatt épen elég hosszú pihenőt tart a vállalkozási terv. Közgazdasági közlemények. A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajó­zási Részvénytársaság junius 28-án tartotta tizen­nyolcadik rendes évi közgyűlését a társaság elnöke, Horrátli Elemér miniszteri tanácsos elnöklése alatt. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul az évi jelentést, elfogadta az igazgatóság indítványát, hogy az 1912. évi osztalék 10 korona összegben állapit- t assék meg, megadta az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt és megválasztotta a felügyelő bizottságba: Ahsbahs Leo lovag, Deutsch Anlal, Horváth Ernő min. oszt. tan. (uj tag), Jármai Gyula kir. tanácsos, Létay Gusztáv min. tanácsos (uj tag), Matuska István, Werkner Ármin urakat. A társaságra nézve az elmúlt év legjelentóségtel- jesebb mozzanata az a megállapodás, mely a társaság szolgálatának újjászervezése és fejlesztése tárgyában a m. kir. kormány és a társaság között létrejött. Ennek folyományaképen a vállalat már az 1913. év folyamán szaporítja úgy teherjáratainak, valamint állomásainak számát, mely ujabbi kötelezettségek teljesítéséért rendes államsegélye az 1913. évre 400.000 K-val emeltetett fel. A társaság tartalékai a 10,000.000 К részvénytökével szemben 9,958.788 koronát tesznek ki. A társaság hajóparkja az elmúlt év végén 48 darab összesen 18.900 indikált lóerővel bíró gőzösből, 263 darab összesen 141.167 7 tonna hordképességü uszályhajóból, 90 darab kikötő álló­ba jóból és 1 drb mcntődereglyéből állott. A társaság hajóival lebonyolított személy- és áruforgalom a társaság fenállása óta a legnagyobb teljesítményt tünteti fel. Á megtett személykilométerek száma: 43,116.935, a teljesített tonnakilométereké pedig:

Next

/
Thumbnails
Contents