Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-23 / 25. szám
1913. junius 23. 25. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JOZSBP, HEGEDŰS GYÜb.Y PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOM.A SZILÁRD, VERBOI ÁRMIN, V U KŐVÁRI ALBERT, ZÓLYOMI LEZSÖ. Előfizetési ara : EGESZ ÉVRE 12 K. Szerkesztóseg es kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 Az uj városháza. — A legszerencsétlenebb terv. — Az л kalandos terv, amely az uj városháza felépítéséről szól, pénteken délután konkrét formában került a köz- építési bizottság elé. Három terv között volt választás: az Erzsébet-térre, kombinálva a Magyar Bank eladhatatlanul drága telkeinek megvásárlásával; a mai városháza telkére s végül a maival szemközt, a Szücs-féle ház, illetve az Orczy- ház telkére. Az Erzsébet-tériről már ma szó sem lehetett, mert ezt a vállalkozást a közönség osztatlan ellenszenve kisérte s igy kikellett találni egy másikat, amely mégis lehetővé tegye, hogy a városházát elvigyék mai helyéről s a városnak ezt a legszebben fekvő, legértékesebb telkét eladják. így jöhetett szóba az, hogy a városházát a Károly-körut túlsó oldalán, az Orczy-ház telkén helyezzék el, amely terv pedig már az első pillanatban épen olyan rossz, mint amilyen az Erzsébetién volt. Érdekes, hogy az uj városháza elhelyezését mindenáron összeakarják kapcsolni az Erzsébet-sugárut létesítésével, holott ennek semmi köze sincs hozzá. De erőszakoltan dolgoznak s abban a pillanatban, amint a városházát az Orczy-ház helyére építik, aktuálissá válik az Erzsébet- sugárut, mert az uj városháza egyik frontja az uj sugárutra nézne. De eltekintve most minden egyébtől: szép-e, megvalósitható-e egy olyan terv, mely a város egyik legimpozánsabb, legfontosabb épületét közvetlenül az Anker- ház mellé helyezi? Ha a világ csudájára járna is az uj városházának, ha annak felépítése a legragyogóbb művészetet produkálná is: helyes-e és ülik-e, hogy ennek hatását lerombolja az Anker- palota impozáns ocsmánysága? Budapest legszebb palotáját Budapest legszégyenletesebb építkezése mellé akarják elhelyezni ? Ha meg volna Budapest barátainak szövetsége: a nagy közönség, a művészi Ízlés, sőt a jó ízlés nevében népgyüléseket kellene tartani ez ellen a merénylet ellen. Kinek a fejében fogamzott meg ez a terv, amely olyan ostoba, hogy csak öntudatlanul támadhatott ? Tisztán csak ezért már ellenezni kell ezt a tervet s minden eszközzel küzdeni a megvalósítása ellen. Nem szabad megengedni, hogy ez a bűn megtörténjék; akkor inkább ne is építsenek uj városházát, maradjon meg a régi, amely még sokáig alkalmas lesz erre a célra, ha takarékosabban fognak bánni a helylyel. De a helyet a városházán épen olyan könnyedén kezelik, mint a pénzt: mindenre és mindenkinek van. A pénzügyi szempont épen olyan erősen ellenzi az uj városháza tervét, mint a jó ízlés szempontja. A fővárosnak meg kell vennie az Orczy-házat - ha a tervet a közgyűlés akceptálja — rögtön s ehez pénz kell, igen sok pénz. Honnan szándékozik ma pénzt szerezni a főváros? Kórházé]ütésre sincsen pénze, de nincs pénze ahoz sem, hogy a folyó munkákat végeztesse s akkor uj városházát akar építeni méregdrága telken? Mindenre gondolnak, minden lehetetlen, minden kalandos tervet magukénak fogadnak, csupán azt ellenzik hevesen és kitartóan, hogy az uj városháza a mai helyén épüljön fel, Vájjon kinek Ígérték oda a központi városháza 9000 öles telkét? Mert a főváros értékesíteni akarja a központi városháza telkét — állítólag a Magyar Bank már ajánlatot is adott be rá — s ebből a pénzből óhajtja felépíteni az uj városházát. Tehát nem a közönségnek, nem a hivatalos fővárosnak szükséges és sürgős az uj városháza felépítése, hanem annak, aki megakarja venni a központi városháza teltét. S ez ellen az üzlet ellen, amely egyenes megcsúfolása a főváros eddigi telekpolitikájának, minden erővel tiltakozni kell. Az uj városháza felépítése mellett, — még pedig az Orczy-ház telkére — nem szól sem művészi, sem pénzügyi szempont, sőt mindakettőnek a legkiáltóbb ellenkezője: vájjon mégis mért kapaszkodnak ebbe a tervbe ? Holott a polgárság nem fogja megengedni, hogy a központi városháza telkét elkótyavetyéljék. Az uj városházával fait accompli-t akarnak teremteni arra, hogy a 9000 öles telket, Budapest legszebb és legértékesebb telkét eladják: nem, tisztelt uraim, ez az üzlet úgy kiabál, olyan hangosan és félre nem érthetően, hogy sehogy sem sikerülhet! Tárgyalják az autóbuszt. A közlekedési bizottság hétfőn megkezdte az autóbusz engedélyokiratának részletes tárgyalását s el kell ismernünk, hogy az a vita, amely a hétfői ülésén elhangzott, gondos és lelkiismeretes volt. A bizottságnak éreznie, tudnia kellett, hogy régen nem volt fontosabb és sürgősebb javaslat előtte, mint ez s régen nem várt a közönség türelmetlenebbül reformot, mint éppen ezt. Csak néhány percig ott kellett álla ni a minta- autóbusz mellett, amely a központi városháza előtt várta a bizottsági tagok szemléjét s akkor hallhatta mindenki, hogy az utcán járóknak, a véletlenül éppen arramenőknek, szóval a közönségnek mi a véleménye. Tulajdonképpen még végig sem nézték az autóbuszt, még meg sem vizsgálták a külsejét, a belsejét, meg hatalmas imperiálját, hanem az első kérdésük az volt: Mikor fog ez járni? Igen, ez az első kérdése mindenkinek : mikor fog az autóbusz járni? Ezt kérdezte a közönség már akkor is, amikor még nem volt olyan szerencséje, hogy szemtől-szcmbe láthat la az autóbuszt,ha csak a próbára küldöttet is s ez a kérdés jellemzi is az egész ügyet. A közönség türelmetlenül, várva várja az autóbuszt, mert mai közlekedési viszonyok minden javítás ellenére sem kifogástalanok. Budapest forgalma akora emelkedést mutat, amelyet immár nem lehet pusztán villamosokkal lebonyolítani. Vázsonyi mondotta az elmúlt közgyűlésen, hogy a forgalom katasztrofálisan túlterhelt s ezen a túlterheltségen épen az autóbusz van hivatva segíteni. De -— mindjárt! Nem lehet huzni-halasz- tani ezt a reformot, mint ahogy bizonyos urakban mindig megvan a hajlandóság ahoz, hogy ellenszegüljenek a közönség legfontosabb érdekének. így húzták az autotaxi megvalósítását, ki tudja miért, igy húzták a kenyérgyár megépítését, ki tudja miért s ha végigtekintünk a főváros reformjain, mindig megtaláljuk a nyomát a szándékos késleltetéseknek. Ezt kell okvetlenül megakadályozni az autóbusz ügyénél. Itt van a Lánchíd elzárása, amely minden tárgyilagos érvnél elevenebben hat: az autóbusznak január elsejére járnia kell. különben egy népes városrész teljesen közlekedés nélkül marad. De ha figyelemmel kisérjük a városrészek belső életét, észre kell venniinkazt az uj egyesülést,amely ,,Yillányi-ut és környéke-egyesület“ néven alakult. Azon a gyűlésen, amelyen kimondották az egyesület megalapítását, a Kelenföld mostoha viszonyairól beszéltek s ezek között elsősorban és mindenekelőtt ott szerepelt a közlekedés kérdése. A Közúti Villamos Társaság nem fogja megépíteni a Villányi-uti vonalat, holott az régen engedélyezve van, mit tehetnek tehát a Kelenföld lakosai mást, minthogy az autóbuszhoz folyamodjanak. Ezt várják, ezt sürgetik s ebben velük érez Budapest egész közönsége. Éppen ezért a közgyűlésnek még a nyári szünet előtt okvetlenül el kell intéznie az autóbusz-kérdést. Januárra forgalomban kell lenniök az autóbuszoknak: ennél fontossabb és sürgősebb elintézni valója nem lehet a közgyűlésnek. Ehrlich szállítani akar. Mi van a jótékony pénzekkel? í. Ehrlich G. Gusztáv uj vállalatot alapított, amelyben jobban bízik, mint a boldogult Erzsébetvárosi bankban. Uj vállalatot alapított, mert — mint kijelentette — önálló akar lenni, nem akar rászorulni senkire s a maga erejéből kivan megélni. Valóban, ez igen tiszteletreméltó szándék, ha olyantól halljuk, akit nem ismerünk, de Ehrlich ur ajkairól kissé furcsán csengenek ezek a szavak. Mit jelent az, hogy a maga erejéből tikár megélni? Nem jelent mást, minthogy legújabb gründo- lása érdekében mindenkinek a nyakára jár, hogy ő szállíthassa a szenet a fővárosnak meg a gázgyárnak. Erre a célra van grün- dolva a vállalat s ezért jelentette ki büszkén, hogy nem akar elfogadni segítséget senkitől, hanem a maga erejéből kíván megélni. Ehrlich ur szállítani akar, a fővároson meg a főváros vállalatain élősködői s ebben a szándékában kell őt megakadályozni minden tisztességes és jóérzésü embernek. Ilyenek
