Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-16 / 24. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К DŰ ШТРТ TTOV MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM i HV1 1 iá JDvj ill JL Cl/ U VT X к iPAR A nemzetközi pénzválság. Budapest, junius 16. Majdnem két év állandóan, megszakítás nélkül pénzválságról írunk s ha néha pilláim t n v i 1 a g javul is a helyzet, ez csak arra jó, hogy vérmes reményeket keltsen azokban, akik mindenáron jobb pénzügyi helyzettel szeretnének szemben állani. Mindazon reménységek. amelyeket, a pénzpiac javulásához fűztek, valóra nem váltak. Hiába mult el a háború, hiába ült el az újabb háborúnak a réme, a lóke nem jön elő, a pénzhiány növekedik, a gazdasági helyzet nem javul, s nincs is kilátás arra, hogy ebben az évben a pénz olcsóbb legyen. A nagy nemzetközi gazdasági válság leg- eklatánsabb tanujelét adta az uj német kölcsön szörnyű fiaskója. Németország bankárjai a tőkés közönség körében nem tudtak 225 millió márka kötvényt elhelyezni, amelyből 75 millió márka kincstári utalvány és 150 millió porosz járadék. Azt a járadékot utasította vissza a tőkés, amely 4'83 százalék kamatot biztosit adómentesen a hitelezőjének s amellett bármely pillanatban lombardiroz- ható a jegybanknál. Ma tehát úgy áll a helyzet, hogy az állam a saját járadékkötvényét sem tudja polgáraival megkedveltetni, amire konszolidált pénzügyi államban bárom évtized óta példa nem volt. Nemcsak Németország, hanem úgyszólván Európa minden állama uj államkölcsön előtt áll, sőt amerikai államok is a vén Európában szeretnének kölcsönt fölvenni. Hogyan fognak ezek a kölcsönigények kielégít letni, ha hazai járadékok is a bankok trezorjaiba vándorolnak. Amelyik állam háborút viselt, annak ab ovo Laede kiürült a kasszája, a melyik pedig csak passzív szerepre volt kárhoztatva, annak szintén nincs tőkéje, mert hiszen a mobilizáció is tömérdék pénzt igényelt. Az államkölcsönökön kívül a legitim kereskedelmi és ipari hiteligények vannak soron. Konjunktúra nincs, nyersanyag földolgozására tehát minimális tőke kell. de ennek a létfenntartáshoz szükséges tőkénél is akkora az ára, hogy az ipar és kereskedelem alig tudja megfizetni. De másrészt ha igénybe veszi is a tőkét bármilyen kamatot szívesen fizet utána, mert nem tekinti az árat, fő az, hogy egyáltalában juthasson tőkéhez. A nyílt piac pénzajánlatára jellemző a magánkamatláb állandó magassága, a felső aranypont előtt álló de viza kurzusok, s a ki halt érték tőzsdei forgalom. Más években ilyenkor bőséges pénzkínálat volt. A két meleg nyári hónap a közgazdaságot is pihenőre készteti, s ilyenkor több tőke szokott rendelkezésre állni, mint ameny- nvit a gazdasági élet abszorbeál. Ez kifejezésre jut a jegybank helyzetében is, amely ilyenkor mindig adómentes bankjegy tartalékkal szokott zárulni. Ma azdhban az egész éven át szerepelő adóköteles bankjegyforgalom nem tűnt el a státusból, sőt olyan összeget képvisel, amilyen az őszi hónapokban szokott szerepelni, mikor a termés értékesítése miatt nagy a pénzkereslet. S e sivár helyzet közepette még csak halvány reménysugár sem mutatkozik arra, hogy a viszonyok belátható időn belül gyökeresen megváltozzanak. Domány Gyula HÍREK A járadék árhanyatlása. Hosszú idő óta fokozatosan csökkeni a fix kamatozású papírok árfolyama, s úgy a korona, valamint az arany- járadék eddig nem tapasztalt alacsony kurzusra csúsztak le. A járadék árfolyam hanyatlásának első sorban a végtelenül rossz nemzetközi pénzpiac, másodsorban a külpolitikai bizonytalanság, s csak legvégül a belpolitikában beállott változás az oka. Az általánosan deprimált pénzpiac lenyomja a járadék kurzusokat, mert a tőkés az újonnan kibocsátott nagyobb kamatozású papirosokat vásárolja, s a régi címleteket piacra dobja. Nemcsak nálunk, hanem minden európai országban aktuális ma a járadék árvesztesége, csakhogy a mi járadékunk vezet az esésben. Ennek az az egyszerű oka, hogy évtizedeken keresztül a külföldön helyeztük el fix kamatozású papírjainkat és államadósságunkat s amint a normális viszonyokban eltolódás áll be, a külföldi hitelező hazaküldi értékeinket. A belpolitikának nagyon kevés köze van a járadékkurzushoz. Allamhilelünk épen olyan konszolidált a jelenlegi kormány alatt, mint a megelőző években. Ne keressük tehát ott az okot, ahol magunk is tudjuk, hogy nem fogunk rábukkanni. Tőke és politika. A gazdasági élet rendje szerint a tökének ott kell elhelyezést keresni, ahol magasabb kamatozásra nyílik kilátás. Rendszerint ezen alap gazdasági törvény szerint vándorol a töke. Az utóbbi 2—3 évben azonban épen ellenkező tünetet volt alkalmunk szemlélni. Mikor 1911. év őszén a marokkói bonyodalom keletkezett márol-holnapra 300 millió frank francia pénzt vonlak el piacunktól. Jóllehet ebben az időben nálunk a legnagyobb belpolitikai béke uralkodott, s a Balkán sem mozgólodolt még, ez a tőke komplekszum azóta nem került vissza hozzánk. A tőke politizálását, a politikai események után való igazodását az 1910. évi nagy államkölcsönünk is bizonyítja. A nagy kölcsönt párisi piacon akartuk elhelyezni, s a francia tőkés szívesen vásárolta volna állampapírunkat, de az akkori francia kormányzat élén Pichon külügyminiszterrel, olyan szertelen agilációt fejtett ki államkölcsönünk párisi piacon való elhelyezése ellen, hogy a kölcsön ott fioskóval végződött. A hármas szövetség egyik államától tagadták meg a francia aranyakat. A Balkán háború befejezése után is azt látjuk, hogy a tőke nem mindig keresi a jó kamatozást, hanem egyéb mellékkörülményekre is figyelemmel van. Igv uj kölcsönünket a hármas szövetséghez tartozó Németországban helyeztük el, mig Franciaország szívesen nyújt kölcsönt Oroszországnak. Felülmúlhatatlan szilárdság ! :: Absolut térfogatállandóság ! :: Könnyű litersuly ! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szab ványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 nap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltáu-utca 2. Magas liomloHfelvevökép0sség! Rendkívüli betonszilárdságok! i A tanonchiány. Amig a lateiner pályák felé csak úgy ontják az iskolák a növendékeket, addig az ipari és kereskedői pályák az érdemes, munkabíró és képzett alkalmazottak hiányáról kénytelenek panaszkodni. Az ulólsó két évtized alatt sajátságos helyzet állott nálunk elő. Az ipari és kereskedői pálya nem tudta megához édesgetni a pályaválasztás előtt álló ifjakat, dacára, hogy itt tisztességes munka mellett jó életmódot biztosíthat magának, hanem ellepte a hivatalnoki, ügyvédi és közigazgatási pályákat. Ennek a reakciója máris mutatkozik, mert a legelőkelőbb kereskedelmi és ipari testületek figyelmeztető szavukat fölemelik, s óva intik a szülőket azokra a hibákra és veszélyekre, amelyeket a túlzóba vitt gimnáziális pálya rejt magában. Egyes iparágak teljesen nélkülözik jó tanuló munkást. így az aranyművesek, nyomdászok, litográfusok iparegyesülete tesznek kísérletet, hogy valami módon csökkentsék a tanonc- hiányt, de ez jelenleg nem kecsegtet eredménnyel. A főváros tanügyi bizottsága a négy középiskolát végzett tanulóság közölt az ipari és kereskedelmi pályák fontosságát ecsetelő kis brosúrát osztogat, ezzel is fel akarván kelteni az ifjúság kedvét az ipari és kereskedelmi pályák iránt. Sajátságos kinövés nálunk az, hogy ha a négy középosztályon átvergődik a tanuló, a szülő inkább irnoki pályára küldi fiát, semhogy inkább tisztességes kereskedőt, vagy iparost nevelne gyermekéből. RÖOK ISTVÁN ÉS ELSŐ BRÜNNI GÉPGYÁR R.-T. Gyártmányok: Eredeti Suizer-Dieselmotorok 20 4000 lőerőig. Lentz vezény- müvü gőzgépek minden nagyságban. Kombinált egyenáramú gőzgépek. Félstabil egyenáramú BUDAPEST, gőzgépek. Gőzkazánok minden rendszerben. Jéggyárak és hütö- I., Budafoki-ut. berendezések. Tégla- és kerá- , mitgyári berendezések. HydrauPOStafíOk 150. likus sajtók különféle célokra. A vaskonjunktura hanyatlása. A két év óta tartó hitelkrizis alatt a vaskonjunktura állandóan nagy volt, a hazai vaskartell bőven el volt látva rendelésekkel, annyira, hogy megrendeléseknél a szállításra hónapokig várni kellett. Megfordult azonban a helyzet, s most már a vasipar sem áll olyan tömeges megrendelések előtt, mint az utolsó két év alatt. — A krízis itt is érezteti hatását, s a leolvadt megbízatások annak a szomorú ipari életnek a következménye, amely ma egész Európában uralkodik. A német és belga vasgyárak tízezrével bocsátják el a munkásokat, mert a gyártelepek 35 - 40 százalékkal kevesebbet termelnek. A vaskonjunktura hanyatlásának okai végzetesek a munkásságra. Különben is nagy a munkásvándorlás, s a vasipar kedvezőtlen viszonyai fokozott mértékben fogják azt erősíteni. Nemcsak Európában, hanem az Óceánon túl, Amerikában is hanyatlóban van a vaskonjunktura, ahol 2 óriási vasúttársaság csődje és roppanása is nyomja a vasipart. Nem speciális, nem helyi jelentőségű a vasipar tengődése, ami különben még a mai viszonyok között is sovány vigasz.
