Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-16 / 24. szám
Nyolcadik évfolyam 1П13. junius 16. “Hr. s/ám Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek KE I VATAL OS Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ........................................... . 10 korona Fél évre ... ... .................................... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—3S Jöjjön a fővárosi törvény! Tisza István kormány programing ában kiváló helyt foglal el a fővárosi törvény megalkotása. A kormány bemutatkozása alkalmával a miniszterelnök aranyszavakat mondott a fővárosról. Kijelentette, hogy a „klikkek és kottériák intrikáitól“ mentesiteni kell a fővárost és e célból meg kell alkotni a fővárosi törvényt. Helyes, nagyszerű! Mi is már évek óta hangoztatjuk ezeket az igazságokat. De eszünkbe jut a „Fliegende Blätter“ vásott gyereke, a Maxi, akiről számtalan legenda kering arról, miképen képzeli el a kis csirkefogó a dolgokat. Tisza Istvánról is elmondhatjuk: „wie sich der kleine Max das hauptstädtische Gesetz vorstellt?“ Hogyan képzeli Tisza István a klikkmentes fővárost? Semmi esetre sem úgy, amint ezt a fővárosi önkormányzat hívei akarják. A miniszterelnök klikkek és kottériák alatt a szabad gondolkozásu, független érzelmű bizottsági tagokat és főtiszt- viselőket érti, akik nem hajlandók a mindenkori kormányok uszályhordozóiul beállani és akikben megvan a bátorság arra, hogy a fővárosi önkormányzat alapján kizárólag városi politikát csinálnak, olyant, amely a városi polgárság jólétét és érdekét szolgálja, tekintet nélkül, hogy ez a politika kedves-e a kormánynak, Tisza István szemében gyűlöletes klikk és kottéria a bizottsági tagoknak az a nagy része, amely a kormány káros és veszedelmes adótörvényének életbeléptetését erélyes akcióval meghiúsította és ezzel a munkapárti kormányt meghátrálásra kény szeritette. Tiszának gyűlöletes a városházi uralkodó párt azért, mert benne vezető szerepe van olyanoknak, akik az országos politikában vele szembehelyezkednek. Tiszának a klikkek ellen érzett animozitása tehát nem kommunális politikai okokból, hanem tisztára a pártpolitikából fakad. Neki a klikk és kottéria az, hogy a városházán az utóbbi években háttérbe szorult a kormány- párti szolgaszellem és a főváros emancipálni tudta magát a pártpolitikától. Maxi úgy képzeli a fővárosnak kottériáktól való mentesítését, hogy ismét a mamelukok lepjék el a közgyűlés padsorait, akik néma követői a városházán is a kormány utasításainak. Maxinak az volna a klikkmentes városháza, amelyben kizárólag a munkapárti klikk uralkodik, amint ez a régi szabadelvüpárti boldog időkben volt. Maxi ezeket az időket sírja vissza és ezért kiirtandónak tartja a Vázsonyiak, Platthyak, Bárczyak kurucíajtáját, hogy helyükbe az aktív és bukott bankvezérek: a Lánczyak és Ehrlichek uralmát állítsa vissza. Ezt azonban Maxi — mint Pesten mondani szokás — nem fogja megélni. Csinálhat ő olyan fővárosi törvényt, amilyent csak akar, megreformálhatja a fővárosi község választójogot bármily reakcionárius irányban: a fővárosi intelligens polgárság bizalmát nem fogja a maga akarata szerint irányítani. Az a fővárosi törvény, amelyet Budapest akar és amelyre égetően szükség van, egészen máskép fest, mint ahogyan Maxi képzeletében él. Igen is kell a fővárosi törvény. Olyan, amely becsületes községi választójogot hoz, az egyenlő, általános és titkos választójog alapján, amely a polgárság igazi közvéleményét juttatja kifejezésre, amely az igazi közveszélyes klikkek garázdálkodását, választási ..csalásait, összeirási gazságait kizárja, mely az Ehrlich-féle alakok kommunális szereplését lehetetlenné teszi. Ez kell Budapestnek. De Tisza István aligha akarja ilyennek a fővárosi törvényt. Előtte pártpolitikai érdekből olyan községi választójog lebeg, amely épen a kormányhű szolgahad uralmát biztosítaná a közgyűlési teremben. A választási csalások, a hamis névjegyzékek, a szerencse megkorrigá- lásának lovagjait akarja ismét a főváros nyakára ültetni. A becsületes emberek társasága az a klikk, amelyet elpusz- titandónak vél, s helyébe jöjjön a kormányszolgák függő, engedelmes sáskahada. Ezért kell neki uj fővárosi törvény.. Az inkompatibilitás lovagjai, a szállítók, vállalkozók és bankárok siserahada, a gárda, amely sohasem hal meg, de mindig megadja magát: ez kerekedjék ismét fölül a becsületes emberek, a függetlenül gondolkodó polgárok többségén, és a főváros ismét ne legyen egyéb mint kommunális alosztálya a nmnkapártirémiiralomfőrendezőségének. Erre kell uj fővárosi törvény Tisza Istvánnak. És arra, hogy az ellenzéki érzelmű főváros autonómiáját a szükséghez képest bármikor konfiskálhassa a kormány, valahányszor az ő párt- politikája ezt célszerűnek találja. Autonómiája csak a kezes fővárosnak lehessen, mely bizalmat és hódolatot szavaz a kormánynak. Ha azonban szembe mer szállni bármely téren, ha nem hajt engedelmesen fejet-térdet: a kormány végigsuhint az autonómián a kormány- biztosi szeges ostorral. Ilyennek képzeli Tisza a fővárosi törvényt. Polgári önérzet, a lakosság érdeke, a főváros fejlődése helyett uralkodjék ismét a kormányhű párt- politika, a feltétlen engedelmesség, és az a rend és csend, amely a zsarnokok szemében a temetők zavartalanságát avatja a közélet ideáljává. Ebből a fővárosi törvényből Budapest nem kér. A főváros igazi autonómiát akar a maga ügyeiben, mert Budapest élni, virágzani és fejlődni akar. És életereje szét fogja robbantani mindenféle EStörhetetíera :: 75% áramot takarít meg. Csak az Osram felírás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasgliihlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére : FINGER ÉS FIA, Budapest, VI. kér., Hajós-utca 41. szám.
